Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Első germán hangeltolódás - Wikipédia

Első germán hangeltolódás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Az első germán hangeltolódás törvénye a germán nyelvek és más indo-európai nyelvágak mássalhangzói közötti összefüggéseket mutatja be, leírja az ős-indo-európai mássalhangzók fejlődését a germán alapnyelvben (a mai germán nyelvek közös ősében). Fontos hangsúlyozni, hogy az „első” jelző nem a hangeltolódás, hanem a felfedezése elsőségére utal.

Ez volt a legkorábban felfedezett jelentősebb hangeltolódás. Felfedezése fordulópontot jelentett a történeti nyelvészet fejlődésében, lehetővé téve a nyelvészeti kutatásban a szigorú módszertan bevezetését. Több tudós nevéhez is kötődik: Friedrich von Schegel 1806-os és Rasmus Christian Rask pedig 1818-as eredményei nyomán Jacob Grimm, a meseíró Grimm fivérek idősebbike dolgozta ki és publikálta 1822-ben megjelent Deutsche Grammatik (Német nyelvtan) című könyvében, ezért Grimm első törvényeként is említik.

A mai feltételezés szerint a hangeltolódás a Krisztus előtti első évezredben, három egymást követő lépésben zajlott le:

  1. Az ős-indo-európai zöngétlen zárhangok zöngétlen réshangokká alakultak.
  2. Az ős-indo-európai zöngés zárhangok zöngétlenedtek.
  3. Az ős-indo-európai zöngés hehezetes zárhangok elhagyták a hehezetet és egyszerű zöngés zárhangokká alakultak.


[szerkesztés] Példák

lépés váltás Germán (módosult) példák Nem germán (módosulatlan) megfelelők
1. *p→f Apa: gót fadar, angol father (óangol fæder), német Vater (ófelnémet fater), alnémet Vadder, holland vader, izlandi faðir, dán, svéd fader (a v-t több germán nyelv f-nek ejti) latin pater, görög πατήρ (pater), szanszkrit pitár, oszk patir, tokhár pācar, pācer
Láb: angol foot, holland voet, német Fuß, gót fōtus, izlandi fótur, dán fod, norvég, svéd fot ógörög πούς (pūs), latin pēs, szanszkrit: पाद (pāda) litván pėda
*t→þ Harmadik: angol third, ófelnémet thritto, gót þridja, izlandi þriðji ógörög τρίτος (tritos), latin tertius, gél treas litván trys
*k→h Kutya: angol hound, holland hond, német Hund, gót hunds, izlandi, feröeri hundur, dán, norvég, svéd hund ógörög κύων (kýōn), latin canis, gél
*kʷ→hw Mi: angol what, gót ƕa, holland wat, izlandi hvað, dán hvad latin quod, gél ciod
2. *b→p Bot: angol peg, német Pegel latin baculum
*d→t Tíz: angol ten (óangol tīen), holland tien, gót taíhun, német zehn (ófelnémet tehan), izlandi tíu, dán, norvég ti, svéd tio latin decem, ógörög δέκα (deka), szanszkrit daśa, ószláv desętǐ, gall deg, gél deich, litván dešim
*g→k Hideg: angol cold, holland koud, német kalt, izlandi kaldur, dán kold, svéd kall latin gelū
*gʷ→kw Gyors: angol quick, gót qius, izlandi kvikur latin vivus „élő”, görög βίος (bios) „élet”, gél beò „élő”, litván gyvas, guvus
3. *bʰ→b Fivér: angol brother, holland broeder, német Bruder, gót broþar, izlandi bróðir, dán, svéd broder ógörög φρατήρ (phrātēr), szanszkrit: भ्राता (bhrātā) litván brolis
*dʰ→d Ajtó: angol door, fríz doar, holland deur, gót daúr, izlandi dyr, dán, norvég dør, svéd dörr ógörög θύρα (thýra)
*gʰ→g Lúd: angol goose, fríz goes, holland gans, német Gans, izlandi gæs, feröeri gás, dán, norvég, svéd gås ógörög χήν (khēn)
*gʷʰ→gw

Ez rendkívül szabályos. Mindegyik lépés egyetlen változást takar, amely egyaránt kihat az ajakhangokra (p, b, bʰ, f) és a megfelelő foghangokra (t, d, dʰ, þ), utó-szájpadláshangokra (k, g, gʰ, h) és ajak-utószájpadláshangokra (kʷ, gʷ, gʷʰ, hw). Az első lépés a nyelv hangrendszerét zöngétlen zárhangok nélkül hagyta, a második betöltötte ezt az űrt, de csinált egy másikat, és így tovább, amíg véget nem ért a hangeltolódás.


[szerkesztés] Kivételek

A zöngétlen zárhangok nem alakultak réshangokká, ha előttük *s állt.

Germán nyelvekben Nem germán nyelvekben
*sp Hány: angol spew, gót speiwan, holland spuien latin spuere
*st Áll: angol stand, holland staan, német stehen, izlandi standa, norvég stå latin stāre
*sk
*skʷ


A *t ugyancsak változatlan maradt *p, *k és *kʷ után is, ilyenkor azonban éppen a megelőző hang vált réshanggá.

Germán nyelvekben Nem germán nyelvekben
*pt→ft Tolvaj: gót hliftus ógörög κλέπτης (kleptēs)
*kt→ht Nyolc: angol eight, holland, fríz, német acht, gót ahtáu ógörög οκτώ (oktō), latin octō
*kʷt→h(w)t


Hasonló hangeltolódások természetesen az indo-európai nyelvcsalád más ágaiban is végbementek (és végbemennek). A germán szókezdő *b (hoz: angol bear) összefügg a latin *f-fel (fero), a görög *ph-val (φέρω fero), a szanszkrit *bh-val (bhárati), a szláv, balti és kelta ágban pedig szintén *b-t találunk (брать braty, berim, beriu). A germán szókezdő *f (hal: angol fish) megfelelője a többi nyelvágban *p (latin piscus, szláv пескарь peszkar), a keltában pedig eltűnt ez a szókezdő hang (gél iasc).


[szerkesztés] Lásd még

Hangeltolódás

Felnémet hangeltolódás (Grimm második törvénye)

THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu