Dunaszerdahely

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Dunaszerdahely (szlovákul Dunajská Streda, németül Niedermarkt) város Szlovákiában a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásának székhelye, a Csallóköz központja.

Dunaszerdahely elhelyezkedése Szlovákiában

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Nevének eredete
3 Története
4 Gazdasága
5 Látnivalók
6 Híres emberek
7 Kultúra, szórakozás
8 Sport
9 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

Pozsonytól 37 km-re délkeletre a Csallóköz szívében fekszik. (é. sz. 47°58′60’’ k. h. 17°37′0’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét szerdai napokon tartott hetivásárairól kapta.

[szerkesztés] Története

A város területe már a kőkorban, a bronzkorban és a római korban is lakott volt. 1250-ben Zerda néven említik először. A mai város több, különálló település (Szerdahely, Újfalu, Nemeszseg, Előtejed) egyesítésével jött létre 1874-ben. 1960-ban nyilvánították ismét várossá. 1910-ben 4762 lakosából 4679 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi járásának székhelye volt. 1938 és 1945 között Dél-Felvidék a müncheni egyezmény által Magyarországhoz visszacsatolt terület. A második világháborúban a város lakosságának közel felét alkotó zsidó kisebbséget (mintegy 3 ezer fő) elhurcolták. 2001-ben 23 519 lakosából 18 756 magyar, 3588 szlovák, 353 cigány, 147 cseh és 24 német volt. A város a közel 120 ezer lelket számláló Dunaszerdahelyi járás kulturális, közigazgatási és gazdasági központja. A főváros közelségének köszönhetően (mindössze 37 km) a legdinamikusabban fejlődő város Dél-Szlovákiában.

[szerkesztés] Gazdasága

A város legfontosabb ipari üzeme a cukorgyár, amely Juhocukor néven létesült 1969-ben, a rendszerváltás után az Eastern Sugar vette meg. 2006 novemberében döntés született (az EU cukorkvótái miatt) az ország legmodernebb ilyen üzemének bezárásáról. Az 1970-es évek óta a város fontos idegenforgalmi központ, ekkor létesült ugyanis termálfürdője.

[szerkesztés] Látnivalók

Római katolikus templomát 1341-ben építették, 1518-ban gótikus stílusban építették át, többször átalakították, majd a 18-19. század fordulóján barokk stílusban alakították át és a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték. Előtte a téren áll az 1848-49-es forradalom turulmadaras emlékoszlopa.
Evangélikus temploma 1883-ban épült neoromán stílusban.
1996-ban épült posztmodern stílusban a református templom.
Egykori zsinagógája 1945-ben bombatalálatot kapott, 1951-ben lebontották, helyén a holokauszt áldozatainak 1991-ben felavatott emlékműve áll.
Sárga-kastély, melyet a Kondé család építtetett 1770-ben klasszicista stílusban. A kastély termei a Csallóközi Múzeumnak adnak otthont.
Vermes-villa, melyet a Vermes család épített 19. század második felében, ma a Kortárs Magyar Galéria otthona.
A város idegenforgalmi látványosságának számít az organikus építészet jegyeit magán viselő épületek sokasága, melyek többségét a világhírű Makovecz Imre tervezte.
1848/49-es szabadságharc emlékműve
Szent István szobra
Bihari János szobra
Vámbéry Ármin szobra
A fiókáit tápláló pelikán szobra
A 2. világháború áldozatainak szoborparkja
Kortárs Magyar Galéria

A város a szlovákiai képzőművészet egyik jelentős központja, legjelentősebb galériái a Kortárs Magyar Galéria és az Art-Ma Galéria.

Csallóközi Múzeum

Csallóköz történelmét és népművészetét bemutató gazdag állandó tárlattal rendelkező múzeum, ahol rendszeresen szerveznek ideiglenes kiállításokat is.

Csallóközi Könyvtár

A városban található a régió legnagyobb könyvtára, ahol számos értékes könyvritkaság megtalálható.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1832. március 19-én Vámbéry Ármin nyelvtudós, utazó, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója.
Itt született 1821. január 3-án Csaplár Benedek piarista paptanár, néprajzkutató, az MTA tagja.
Itt született 1871. december 27-én Szladits Károly jogász, egyetemi tanár, az MTA tagja.
Itt született 1869. január 5-én Csermely Gyula ügyvéd, író.
Itt született 1905. április 15-én Steiner Herman világhírű sakkozó, aki az 1940-es és 1950-es években az USA legjobb sakknagymestere volt.

[szerkesztés] Kultúra, szórakozás

A város a szlovákiai magyar szellemi élet egyik központja (itt székel két könyvkiadó (NAP, LILIUM AURUM), található itt irodalmi kávéház és színház (SZEVASZ - Szerdahelyi Városi Színház)), underground művészeti klub (NFG-1 FILM), évente számos kulturális fesztiválnak ad otthont (Dunamenti Tavasz, Tündérkert Fesztivál, Dunaszerdahelyi Zenei Napok stb.), a város oktatási intézményei az ország legszínvonalasabb intézményei közé tartoznak, a városban több szlovákiai és magyarországi egyetem folytat kihelyezett egyetemi, ill. főiskolai képzést.

THERMALPARK termálfürdő és wellness-központ

A város termálfürdője és wellness-központja Szlovákia egyik legszínvonalasabb és leglátogatottabb fürdő-turisztikai létesítménye.

[szerkesztés] Sport

DAC Dunaszerdahely A város sportklubja 1904-ben alakult. Sportolói számtalan sikert arattak hazai és nemzetközi versenyeken, világbajnokságokon és olimpiákon. A városban a legnagyobb népszerűségnek a labdarúgás örvend, az FC DAC 1904 labdarúgócsapat az ország egyik legnagyobb múltú sportegyesülete. A labdarúgók mellett a város asztaliteniszezői, atlétái és kézilabdázói is az országos élvonalba tartoznak.