Borg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
- Mi vagyunk a Borg. Kapcsolják ki a pajzsukat és állítsák le a hajtóművet! Asszimilálni fogjuk magukat. Minden ellenállás hasztalan.
A Borg egy fiktív, kiborgok alkotta társadalom a Star Trek című filmsorozatban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Legfontosabb tudnivalók
A Borg (melynek egyedei így nevezik magukat, egyesszámban és nem pedig "borgoknak") agresszív és technicista társadalom, mely állandó hódítással és a leigázott kultúrák népességének, tudásának és technológiájának magába olvasztásával (asszimilációjával) tartja fenn magát. Egyedei – félig (és eredetileg) szerves, humanoid lények, félig pedig gépek – a testükbe ültetett szervetlen, biokibernetikus implantátumok és az ezeket a szerves részekkel összehangoló nanotechnológiai gépek (nanoszondák) által emberfeletti képességekre tesznek szert, és egyéniségüktől megfosztott bábokként mindannyian egy informatikai eszközökkel megvalósított, kollektív központi tudattal rendelkeznek, melyet egy vezér, a Borg Királynő hangol össze. A Borg egyedek nem jelentek többet társadalmuk, a Kollektíva számára, mint amit egy áramkör valamelyik számítógépükben, vagy mint amit egy hangya egy hangyabolyban, ezért is hívják őket dolgozónak (drone).
A Borg igen rosszindulatú, vagy inkább, mivel emberi érzelmei és indulatai kevéssé vannak, könyörtelen, érzéketlen és befolyásolhatatlan. Egyetlen még emberinek nevezhető értéket ismer: a tudást; technikai fejlettsége miatt pedig felsőbbrendűnek tartja magát, és célja saját létformáját az Univerzumban egyeduralkodóvá tenni. E téren igen eredményes, történelme során már több ezer társadalmat és bolygót asszimilált, így egy genetikailag polimorf fajkomplexumot formált magából, a beolvasztott társadalmak számára hasznos tudásának átvételével pedig technikailag az egész galaxis egyik legfejlettebb ismert civilizációjává vált, mely óriási területi kiterjedéssel rendelkezik.
[szerkesztés] A Borg szereplései az egyes filmsorozatokban
[szerkesztés] Star Trek: The Next Generation
- Q-Who? (első megjelenés)
- The Best of Both Worlds
- I, Borg
- Descent
[szerkesztés] Star Trek: Deep Space Nine
- Emissary
[szerkesztés] Star Trek: Voyager
- Unity
- Scorpion
- Dark Frontier
- Collective
- Unimatrix Zero
- Drone
- Endgame
[szerkesztés] Star Trek: Enterprise
- Regeneration
[szerkesztés] Star Trek mozifilmek
- Star Trek: First Contact
[szerkesztés] A Borg részletesebb jellemzése
[szerkesztés] Történelem
A Borg őstörténelméről természetesen kevés adatunk van, azonban néhány konkrétum arra utal, hogy őseik régebb óta léteztek, mint az alfa- és vélhetően mint a delta-kvadráns legtöbb máig fennmaradt értelmes faja, az igen ősi bajoriakat (ejtsd: bédzsoriakat) is beleértve. Humanoidra jellemző életmódjukat egy másik fajjal vívott, és ez utóbbiak teljesnek mondható kiirtásával végződő pusztító háborúskodás közben vagy következményeképp adták fel, áttérve arra a kollektív és technicista életmódra (ha annak lehet nevezni), mely most is sajátjuk.
Kezdetben afféle űrkalózzokként járták a galaxist, asszimilálva az útjukba kerülő űrjárművek legénységét, később, megerősödvén, bolygókat és teljes kultúrákat is képesek voltak vagy magukba olvasztani, vagy elpusztítani (a Borg diplomácia általában ebben a kétdimenziós vonatkoztatási rendszerben mozog...) Így hatalmukat rengeteg űrszektorra kiterjesztették, állandó terror alatt és félelemben tartva a szomszédos népeket.
A Föderáció első ismert, 2365-ben történt, véletlennek mondható találkozása a Borggal a J-25-ös csillagrendszerben balul ütött ki, miután a kontaktust felvevő föderációs űrhajót (Enterprise-D, kapitánya Jean-Luc Picard) a kocka alakú Borg űrjármű kis híján foglyul ejtette. Ebben az incidensben, tizennyolc ember halt meg. Ezután néhány évvel a Borg egy reguláris hadihajója (szintén egy kockahajó, talán épp az előbb említett) támadást intézett a föderációs határtelepek ellen, és többet megsemmisített, majd, az ellenállást veszélytelennek ítélve, a Föld felé vette az útját, hogy leigázza az emberiséget. A Csillagflotta admiralitása a Picard vezette Enterprise-D-t küldte a feltartóztatására, míg a haderő java a Wolf-359-es csillagászati objektumnál gyülekezett. Azonban a Borgot először sem feltartóztatni, sem megállítani nem sikerült: foglyul ejtette és asszimilálta Picard kapitányt, és a gyászos emlékezetű Wolf-359-melletti csatában megsemmisítette a Csillagflotta nagy részét, több tízezer emberrel együtt. A helyzetet a nagy üggyel-bajjal kiszabadított, az asszimiláció során szerzett ismereteit felhasználó kapitánynak és az Enterprise-D legénységének sikerült megmentenie, s a támadást visszaverték. A Föderáció ezután egy ideig erejének és kutatási potenciáljának java részét a Borg-veszély elhárítására fordította.
Ezután a Borg nem közvetlen támadással próbálkozott, hanem temporális (időutazó) módszerekkel: egy Borg-különítményt a Föderáció kialakulásának korába visszaküldve megpróbálta a Föld történelmét megváltoztatni. Az újfajta, váltakozó frekvenciájú fegyverekkel harcoló és az eddigi tanulságokat figyelembe vevő taktikát kidolgozó, ellenük küldött Enterprise-E tapasztalt legénysége azonban, ha nehezen is, de sikerrel hárította el ezt az újabb próbálkozást.
Az Enterprise legénységének egy alkalommal sikerült foglyul ejtenie egy szerencsétlenül járt Borg dolgozót, akit Hugh-nak neveztek el, s aki lassan-lassan egyéniséggé, sőt barátságos egyéniséggé formálódott, az ő közreműködésével sikerült kidolgozniuk egy tervet a Kollektíva szétbomlasztására, esetleg elpusztítására, azonban ezt a népirtó tömeggyilkosságra kísértetiesen emlékeztető ötletet a kapitány etikai okok miatt (s többek között Hugh-ra való tekintettel) elvetette. Hugh, hogy ottléte ne sodorja veszélybe az Enterprise legénységét, önként visszatért a kollektívába, mivel az már keresni kezdte (később azonban sikerült önállósítania magát, mivel az egyéniségről szerzett tudása katasztrofális hatással volt az őt reasszimiláló Borg űrjármű legénységére, annak kisebb mikrokollektívákra bomlását okozva).
Nem volt titok, hogy a Borg elsődleges célként az alfa-kvadránsban a Föderáció leigázását tűzte maga elé (mint ezt többször kijelentette). Erre azonban nemigen volt alkalma. Mohósága és fejlődés iránti vágya végül a vesztét okozta: olyan lényeket is megtámadott, melyek nála sokkal fejlettebbek voltak, többek között azt a Galaxis terein kívül lakozó fajt, amit saját terminológiájukkal a 8472-esnek neveztek, s ami genetikailag ellenállónak mutatkozott az asszimilációval szemben. A 8472-es faj 2377-ben ellentámadást indított, s ez olyan elsöprő erejű volt, hogy a Borgot csak a Voyager csillaghajó (kapitánya Kathryn Janeway) által képviselt Föderáció beavatkozása mentette meg a teljes megsemmisítéstől. A Kollektíva közvetlenül az incidens után tanújelét adta, hogy bizonyos hibáiból képtelen tanulni, megpróbálta átvenni az irányítást a Voyager fölött, ezek után pedig a Föderáció végképp ellenségként kezelte a Borgot. A Voyager legénységének – kizárva a Kollektívát az Elsődleges Irányelv, a be nem avatkozás követelménye alól – nem kis része volt például abban, hogy renegát, hibásan asszimilált, kezdetben csak a kollektíván belüli nagyobb önállóságért, később a teljes elszakadásért küzdő dolgozók kirobbanthatták a sikeres „Unimátrix-0” polgárháborút, ami újabb érvágás volt az amúgy is meggyengült Kollektíva számára. Az ún. transztér-járatok birtoklásáért a Föderációval (elsősorban ismét a Voyagerrel) folytatott háborúban pedig csellel sikerült megsemmisíteni a Borg legnagyobb unikomplexumát (támaszpontját) és magát a Borg Királynőt is. Jelenleg nincs adatunk róla, hogy ezek a veszteségek a Borg teljes pusztulását jelentették-e.
[szerkesztés] Technika
A Borg létezésének és kollektívaként való működésének legfontosabb alapjául tudományos-technikai felfedezések két olyan rendszere szolgál, amiket saját erőből a Föderáció eddig képtelen volt elérni.
Az első a téridő egy eddig alig ismert formájának, a transztérnek a felfedezése, sőt kiismerése és alkalmazása, azaz a transztér-technológiák rendszere. Ez nemcsak a Borg űrjárművek páratlanul hatékony mozgását teszi lehetővé a téridőben, hanem az iszonyatos távolságokra is elhatoló, a Borg egységek közti oda-vissza kommunikációnak is alapja. Ez utóbbi pedig nagyon alapvető, mivel a kollektív tudatot és akaratot a Borg a transztéren keresztül sugározza a dolgozók idegi jelvevő egységébe, enélkül a dolgozó kiszakad a kollektívából, tudata függetlenné és egyénivé (noha még nem önállóvá) válik. A Föderáció eddigi próbálkozásai a transztéri adások blokkolására azonban nem jártak számottevő eredménnyel.
A második a nanotechnológia. Ez nemcsak emberfeletti regenerálódóképességet biztosít a dolgozók szerves részeinek, de a humanoid dolgozók asszimilációs folyamatának primer, kezdeti lépéseit (az immunrendszer semlegesítését, alapvető implantátumok szintetizálását, az egyéniségért és emlékezetért felelős bizonyos idegi kapcsolatok és transzmitterek blokkolását stb.) is nagyrészt a nanotechnológiai gépek, a nanoszondák végzik, amiket a Borg dolgozók egyik felső végtagjuk egy erre szolgáló részével az asszimilálandó egyének vérébe fecskendeznek. Az asszimiláció után a nanoszondák végzik a szerves részek anyagcseréjének bizonyos lépéseit, és fenntartják a szerves és szervetlen összetevők összehangolt működését.
Persze ezen kívül rengeteg féle egyéb technológia növeli a Borg hatékonyságát. Hadászati tekintetben a transztér-meghajtás mellett talán a legfontosabb a személyi pajzs-technológia. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó képes maga körül defenzív erőteret generálni, ami megvédi a humanoidok által leggyakrabban használt szubatomi elvű részecskefegyverek (fézer, diszruptor, stb.) pusztító hatásától. Erőtereket a Föderáció is elő tud állíani, csakhogy ezekhez generátorként a csillaghajók nagyenergiájú hajtóműveire van szükség. A Borg személyi erőterek olyan stabilak, hogy a dolgozók nem is szorulnak kézifegyvereket használatára (azonkívül ezek megölnék az asszimilálásra kijelölt áldozatokat). A Csillagflotta vezetése értesült róla, hogy a Föderáció (tőlük függetlenül működő) titkosszolgálata, a 31-es szekció, mely annyira hatékonyan működik, hogy sokáig a létezéséről sem tudtunk, állítólag már képes megfelelő méretű személyipajzs-generátorok készítésére, legalábbis kiderült, hogy egyes ügynökeik rendelkeznek működő példányokkal és használják is; de ekörül akkora a titkolózás, hogy erről többet nem sikerült kiderítenünk.
Megjegyezzük, hogy a huszonegyedik században is képesek voltunk kisebb energiájú lézerfegyverek kifejlesztésére, melyek pusztító hatása csekély volt ugyan, de a fő és lényeges célt, az ellenséges haderő katonáinak harcképtelenné tételét és tevékenységének megakadályozását pl. idegi sokkolás vagy átmeneti megvakítás által, elérték. A technikai probléma, amit ezek felvetettek, éppenséggel fordítottja volt a későbbieknek. Nem az ütközött nehézségekbe, hogy váltakozó frekvenciájú lézerfegyvereket készítsünk, hanem éppenséggel az, amit a Borg sikerrel oldott meg, ti. hogy ezekhez viszonylag rövid idő alatt alkalmazkodni képes védőpajzsokat állítsunk elő. Például a vakító hatású lézerfegyverek ellen speciális bevonatú napszemüveggel lehet védekezni, de ezek csak egy adott frekvenciasáv szűrésére képesek, így egy multifázisos fegyver ellen annak minden frekvenciatartományára külön-külön napszemüvegeket kellett volna a katonának hordoznia, ami nyilván lehetetlenség.
[szerkesztés] Biológiai jellemzők
Ami biztosat a Borg biológiájáról általában el lehet mondani, azt már megtettük: a Borg több száz vagy több ezer fajból áll, noha az asszimiláció során némi genetikai egységesülés bekövetkezik, mivel az újdonsült dolgozó DNS-e több helyen átíródik. A Borg dolgozók között az alfa- és delta kvadráns humanoid fajain (emberek, klingonok, kardassziaiak) kívül egészen extra ahumanoid életformák is találhatóak, bár rejtély, hogy ezek asszimilációja hogyan sikerülhetett. A Borg elsődlegesen más fajok beolvasztása által szaporodik. Több okból is meglehetősen valószínűtlen, hogy a humanoid szaporodásmódok hagyományos formáit egyáltalában alkalmazná (pl. mivel a Borg megveti saját tökéletlen szerves részeit, egy terhes dolgozó meglehetősen kiszolgáltatottá válna stb.), azaz a dolgozók egymás közt szaporodnának; bár találtak Borg hajókon már csecsemőket, alig megindult implantációval, azonban valószínűleg ezeket is más fajoktól rabolták; bár biztosat ezúttal sem mondhatunk.
[szerkesztés] Implantáció életfogytig
Az azonban bizonyos, hogy a Borg dolgozó élete során egyre kevesebb szerves résszel rendelkezik, ezek sorra lecserélődnek implantátumokra; a nagyon régóta asszimilált Borg dolgozók emiatt nem is képesek sokáig a Kollektíván kívüli életre, és egyre inkább implantátumaik működésétől függenek. Vannak teljesen testetlenedett Borg dolgozók is: elsősorban a Királynő. Ezek csak mint a Kollektíva tudásának egy része léteznek, ha fizikai megjelenésükre szükség van, akkor egy szintetikus testet állítanak elő nekik. A Borg ezt tartja a létezés tökéletes formájának. Egyébként a kollektív tudat részeként létezés a dolgozóknak nemcsak kötelessége, hanem (talán az egyetlen) joga is: ha egy dolgozó testileg meghal, „lelke”, azaz tudása és gondolatai a kollektív tudat részeként még sokáig fennmaradnak.
Az asszimiláció folyamata az asszimilálandó egyén elfogásával kezdődik, miközben az őt elfogó Borg dolgozó a már-már rituálisnak nevezhető, elmaradhatatlan „Az ellenállás hasztalan” („Resistance is futile”) versikét mormolja. Ezt követően a dolgozó egyik felső végtagjának erre szolgáló részéből nanoszondákat fecskendez az áldozat véráramába (a nyaki erekbe). A nanoszondák apró, kb. a vérsejtek méretével azonos méretű gépek, melyek (akárcsak a szervezet enzimei) képesek a biológiai makromolekulák közvetlen átalakítására.
A primer asszimiláció a szerves humanoid test nanotechnológiai eszközökkel való előkészítését jelenti az implantátumok befogadására, bizonyos implantátumok pedig már ekkor szintetizálódnak. A szekunder asszimiláció műtéti jellegű, és további szerves részek lecserélését jelenti, félig szerves vagy szervetlen implantátumokra . Az implantáció folyamata a dolgozó egész életét végigkíséri, soha nem szűnik meg.
[szerkesztés] A primer asszimiláció
A nanoszondák legelőször a vörösvérsejteket támadják meg, azok nagy részét elpusztítva, ezen kívül semlegesítik az immunrendszer jelentős részét is, hiszen az később kilökné az implantátumokat. A vörösvérsejtek pusztulása részben oxigénhiányos asphyxiát okoz, ettől az áldozat egy időre eszméletét veszíti, ami, védekezése hiányában, jelentősen megkönnyíti a szekunder, műtéti asszimilációt, részben pedig felszabadul a vérsejtek vastartalma, nyersanyagul szolgál az ekkor szintetizálódó kisebb implantátumok számára. A primer asszimiláció a nanoszonda-fertőzés terjedésének útját mutatva az erek kitágulását és megfeketedését okozza, ezért válik a dolgozók bőre olyan furcsán rücskössé és foltossá (ahogy talán az egyik dolgozót ábrázoló képen is látható).
A primer asszimiláció során szintetizálódik az idegi jeladó/jelvevő egység, amely a transztéren illetve a szubtéren át sugárzott kollektív tudatot és akaratot fogja, ezáltal a dolgozót a kollektíva szolgájává téve; illetve a dolgozók gondolatait közvetítve, ezen kívül szintetizálódik néhány, az agy fölötti idegi irányítást átvevő implant-egység, illetve valószínűleg ekkor szintetizálódik a személyipajzs-generátor.
[szerkesztés] A szekunder asszimiláció
A szekunder asszimiláció során a dolgozó egyik szeme helyére egy holografikus látórendszer, egyik karja helyére pedig gyakran egy funkcionálisan specifikus bionikus kar kerül, ami tehát az asszimiláción kívül néhány adott funkciót képes ellátni: például csatlakozást idegen űrhajók számítógépeihez, vagy szerelési munkálatokat. Minden dolgozó egy beépített energiacellával is rendelkezik, ami az implantátumokat látja el energiával; ezt rendszeres időközönként fel kell tölteni (regeneráció), ennek során a dolgozó inaktív állapotban van („alszik”). A dolgozók álmodni is képesek.
[szerkesztés] A reindividualizáció
A kollektívából kikerült dolgozó reindividualizációja, azaz arra való képessé tétele, hogy egy nem kollektív tudatra épülő társadalomba is beilleszkedhessen, hosszú és nehéz folyamat, annál nehezebb, minél hosszabb ideig volt az egyed a Kollektíva dolgozója. Először is különféle módszerekkel ki kell szűrni a testből azokat a nanoszondákat, melyek azonnal újraszintetizálnák a testből hiányzó Borg technológiákat, ezután műtétileg el kell távolítani a páncélzatot és az eltávolítható implantátumokat (sok implantátum, pl. az agykérgi irányító egység a túl régóta asszimilált dolgozók esetében egyáltalán nem is távolítható el, annyira beépül a szervezet működésébe, hogy annak számára végleg nélkülözhetetlenné válik, eltávolítása halált okoz), és génsebészeti úton amennyire lehet, korrigálni a dolgozóban végbement genetikai változásokat. Ezután klónozással növesztett vagy replikált végtagokkal és szervekkel kell pótolni a Kollektíva által eltávolított szerveket, általában az egyik felső végtagot és szemet. Minthogy a dolgozók általában erős pszichikai függőségbe kerülnek a Kollektívától és a dolgozótársak gondolataitól, és az egyéni létezést és önálló tudatot „ordítóan” és „fájóan” csöndesnek és magányosnak találják (ezt a Kollektíva néha a megbízhatatlanná vált dolgozók megbüntetésére is használja, egy időre leválasztva őket a központi tudatról), szinte mindig szükség van hosszas pszichológiai kezelésre és tanácsadásra is, akár több éven át. Akiket a Borg gyermekkorában asszimilált (pl. Anika Hansent, Borg „nevén” Hétkilencedet), néhány tekintetben sohasem lesznek képesek a teljes értékű emberi életre, még ha ők maguk esetleg másképp gondolják is.
[szerkesztés] Kultúra
A Borgnak gyakorlatilag nincs kultúrája. Az egyéniségétől, érzelmeitől (általában „kulturális mivoltától”) az asszimilációs eljárás által megfosztott Borg dolgozó tudása rendkívülivé válik a központi tudathoz való kapcsolódás révén, ám ismereteink szerint a gondolkodás működése az emberi agyéhoz képest meglehetősen sematikus, számítógépszerű. Ami a kollektív tudat pszichológiai szerkezetét illeti, az tulajdonképp elég primitív (amint azt Jean-Luc Picard kapitánytól és más, az asszimilálást megélt emberektől tudjuk): annak ellenére, hogy benne iszonyú tudásanyag egyesül, leginkább az egyszerű állati ösztönöknek megfelelő részekre oszlik (önfenntartás, önvédelem, agresszió), ez általában a dolgozók túlságosan is célirányos, gépies viselkedésében is megnyilvánul. Ezért is különös az, hogy ha szükség van rá, meglepően bonyolult mentális tevékenységet is képesek a Borg vagy egyes dolgozói mutatni (pl. diplomáciai tárgyalást folytatni a föderáció képviselőivel, vagy, amint azt Hétkilenced dolgozó példája mutatja, együttműködést színlelni egy föderációs csillaghajó legénységével).
A kultúra egyetlen elemeként a Borg „tudomány” azonban persze nagyon fejlett, bár természetesen ez nem jelent intézményesített kutatást és tudományos kultúrát, hanem a Kollektíva óriási, a dolgozók tudását egyesítő ismereteit. Még azt sem tudjuk igazán, vannak-e általában vagy legalább időlegesen speciális tudományos kutatást folytató dolgozók, bár bizonyos jelek erre utalnak (pl. sejtjük, hogy vannak kódfejtőik), ám az is lehetséges, hogy a Borg „kutatás” egyetlen módszere a technikailag fejlett és nagy tudású fajok asszimilációja.
[szerkesztés] A Borg ideájának kulturális vonatkozásai
A Borg, mint művészeti fikció, sok képzettársításra ad alkalmat. Nem csak az érdekes, hogy milyen társadalmi-kulturális folyamatokat tükröz, hanem az is, hogy ezekben mi tükröződik belőle.
[szerkesztés] A Borg szerepe a Star Trekben
Az eredeti Star Trek-sorozathoz (The Original Series, TOS) képest a Next Generation jelentős változásokat mutat. A TOS-beli Enterprise kapitánya, Kirk gyakorlatilag egy űrcowboy volt, aki az ellenséges Klingon Birodalommal hadakozva gyakran nyúlt a „lézerkoltjához”. A The Next Generation (TNG) sorozatának mintakapitánya, a francia Jean-Luc Picard a klasszikus értékekben hívő, esténként könyv mellett elalvó úriember, akinek elsődleges konfliktusmegoldási módszere a diplomácia. Mivel az előző sorozat és filmek történetei alapján a Föderáció addigi ellenségei elfogytak (a nagy, Szovjetuniót szimbolizáló ellenséggel, a klingonokkal szövetséget kötöttek, a kisebb jelentőségű, és amúgy is inkább kevésbé látványos, sunyi módszerekkel (kémkedés, kisebb partizánakciók) küzdő, a Kínai Birodalomnak megfeleltethető Romulán Birodalommal pedig békeegyezményt), természetesen szükség volt egy új ellenség(kép)re.
A sorozat kezdetben megpróbált Picard és a kalózkodó-kereskedő népség, a ferengik (melyekről leginkább Japánra asszociálhatunk) személyes jellegű ellentétére építeni, azonban ilyen partikuláris ellentétre legfeljebb rajzfilmsorozatot lehet alapozni; azonkívül komikus kinézetük, viselkedésük és alapvető gyávaságuk miatt a ferengik nem bizonyultak hathatós ellenségnek. Egy új, könyörtelen, harcos és veszélyes ellenfélre volt hát szükség, akire hatástalan a picardi diplomácia, s ami még ráadásul ki is néz valahogy. Mindez a Borg képében jelent meg.
[szerkesztés] Mit jelképez a Borg ideája? Találgatások
A legkézenfekvőbb, szinte magától adódó interpretáció szerint a Borg az egyén és magántulajdon mindenhatóságára alapozott amerikai s általában nyugati társadalom rettegését jeleníti meg mindenfajta kollektivizmussal szemben (ezt a rettegést már George Orwell 1984 c. regénye is kitűnően ábrázolja). Egyrészt az Amerikai Egyesült Államok legfőbb ellensége a huszadik században a kollektivizmust hirdető kommunizmus volt. Másrészt az egyéni személyiségi jogok elvesztésétől való rettegés a globalizáció korában tényleges fenyegetést jelenthet, így az antiglobalista irányzatok tényleg joggal rettegnek egyfajta „titkosszolgálati-nagyvállalati” kollektivizmustól. Azonban egy másfajta kollektivizmustól, az atomizált egyének összefogásától pedig az előző irányvonal képviselői iszonyodnak, úgyhogy az egyénfelettiségtől és az egyéniség elvesztésétől más szempontból ugyan, de mindkét oldal tart.
Így aztán nem minden alap nélküliek azok a spekulációk, miszerint a Borg az államok feletti multinacionális vállalatokat, a vallási vagy politikai fanatizmust általában, vagy az amerikai kulturális imperializmust jelképezi.
A Borg olyan sajátos, jól kitalált jegyekkel, ikonokkal rendelkezik, melyek alkalmassá teszik ezeket az amerikai kultúrába való beépülésre. Példa erre a „borg” szó igeként való használata az eltulajdonítás kifejezésére: „John borged my CD-collection” („Jani elborgolta (-lopta, önkényesen kölcsönvette) a CD-gyűjteményemet)” – de milyen ismerős lehet az ilyesmi nekünk magyaroknak is ez az elmúlt negyven évben használt kifejezések alapján („kollektivizálás”). A hacker-zsargonban a Microsoft-termékek felhasználóira mondják, hogy Gates cége „asszimilálta” őket. Azok számára, akik a Microsoft üzletpolitikáját agresszívnak és cinikusan öntömjénezőnek tartják, a Borg egyenesen a Microsoft allegóriáját jelenti. Bill Gatesről vagy George W. Bushról több olyan karikatúra is létezik, melyek borgként ábrázolják őket.
[szerkesztés] Hasonló fikciók
Eltekintve attól, hogy a kiborg gyakori ikonja a sci-fi műfajnak (csak a legismertebb példák: „A seriff és az idegenek" c. film Bud Spencer főszereplésével, vagy az Arnold Schwarzenegger játszotta kiborg a Terminátor-sorozatban, vagy az „Alien"-sorozat Bishop nevű vállalati kiborgszériája) – általában mindig valamilyen ahumán ellenségként jelennek meg – a speciálisan a Borgra nagyon hasonlító szervezetek, társadalmak több más műben is előkerülnek, pl. Dean R. Koontz: Éjfél c., a horror műfajába tartozó könyvében egy informatikai vállalat sorra "asszimilálja" egy kisváros lakóit, szintén egy nanotechnológia-„koktélt" itatva velük, s egy részük valóban hálózatba kötött géppé válik.
Itt kell megjegyeznünk, hogy a Borg kifejezés a kiborg rövidítésére már 1978-as kiadású Star Wars képregényekben is előfordult.
[szerkesztés] Borg - ez a jövő?
A Star Trek megalkotója, Gene Roddenberry, megunva a korabeli sci-fik emberiséget naponta félig kipusztító kataklizmáit, olyan, vidámabb hangulatú űrkalandfilm-sorozatot (kezdetben afféle űrwesternt) akart készíteni, mely optimista jövőképet vázol fel az emberiség számára. A jövendő korokban megszűnne a pénz, a nyomor, az éhínség, a járványok, még nagyrészt az élő állatokkal való táplálkozás is; ez lenne az egész Földre, sőt több más bolygóra is kiterjedő szövetség, a Föderáció kora, ugyan sok háborúval, melyket azonban ritka kivételektől eltekintve külső ellenségekkel vívnánk.
Azonban mivel más civilizációt a földieken kívül nemigen ismerünk, ezeket az ellenségeket is a saját képünkre vagyunk kénytelenek formálni. Az a tény, hogy egy Borghoz hasonló fikciót el tudunk képzelni (vagy hogy ellenségkép nélkül egy sci-fi sorozat nézhetetlen lenne az emberiség számára és anyagilag megbukna), önmagában lebontani látszik az elvi akadályait annak, hogy az emberiség jövendő történelme ne a föderációs elvek alapján, hanem a Borg mintájára alakuljon. Úgy látszik, a közeljövőben ennek már technikai akadályai sem lesznek: a nanotechnológia valóban erős fejlődésnek indult, és az informatikában tényleges kutatások folynak a mikrochipek emberi szervezettel való integrálására, és az emberi szövetek és testrészek biokibernetikus implantátumokkal való pótlására (pl. testbe ültethető „intelligens” gyógyszeradagoló eszközök már forgalomban is vannak, bár egyelőre nagyon drágák). A történelmünket leíró adatok áttallózása is kétségessé teszi, hogy éppenséggel a Föderáció megvalósulásának irányába tartanánk. Lehet, hogy talán épp a Borg a mi hű másunk, a valódi tükörkép önmagunk számára, melyben az emberiség jövője rémlik föl.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A Borg a Star Trek sorozattal foglalkozó Memory Alpha WikiWikiWeben.
- Magyar Star Trek oldal a Borgról
- Az egyik legbővebbnek tűnő Star Trek-adatbázis, sok jó kép
- Németül a Borgról
- a legnagyobb magyar tudástár a Borgról
Based on work by 