George Orwell

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

George Orwell (eredeti neve: Eric Arthur Blair) (Motihari, India, 1903. június 25. - London, 1950. január 21.) angol író, kritikus, újságíró

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Könyvei
3 Lásd még
4 Irodalom
- 4.1 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Élete

Apja az indiai Polgári Szolgálat tisztviselője volt. Blair 1911-ben anyjával és nővérével Angliába költözött, hogy tanulmányait ott kezdhesse meg. Tizennyolc éves korában a híres Eton kollégiumban végezte a középiskolát - halovány eredménnyel ugyan, de első írásai már az iskolai lapban megjelentek.

Mivel nem sikerült egyetemi ösztöndíjat szereznie, visszatért Indiába, ahol öt évet szolgált helyettes felügyelőként a burmai rendőrségnél. Amikor 1927-ben eltávozásra hazatért , beadta felmondását - az angol gyarmati politikával való egyet nem értés is szerepet játszott elhatározásában. A következő néhány évet a párizsi és londoni szegényebb rétegek között töltötte, csavargókkal, koldusokkal barátkozott, és mindenféle alkalmi munkákat vállalt. Már ekkor tüdőbántalmak kínozzák, és párizsi kórházi tartózkodásáról be is számol egy elbeszélésében, ennek ellenére erős dohányos marad. Erről az időszakáról 1933-ban kiadott egy életből vett beszámolót George Orwell néven "Down and Out in Paris and London" (Csavargóként Párizsban, Londonban) címmel. Írói vezetékneveként egy lakhelyéhez közeli folyó nevét választotta.

Bár regényei elismerést hoztak számára, írásaiból megélni nem tudott, ezért tanított, recenziókat írt és egy könyvesboltban dolgozott. 1936-ban feleségül vette Eileen O'Shaughnessyt. Az év végén Barcelonába utazott, hogy a spanyol polgárháborúról tudósítson. Az ILP ajánlólevele juttatta be az anarchista POUM-hoz, ahol aztán fegyvert ragadott. A POUM míliciában az aragóniai fronton harcolt, ahol egy fasiszta orvlövész megsebesítette. Erről az élményéről rövid esszét is írt Wounded by a Fascist Sniper címmel. Visszaszálították a hátországba, de amíg lábadozott kitörtek a barcelonai harcok, amelyekben részt vett. 1937 közepére a spanyol kommunisták megkezdték leszámulásukat POUM-mal, Orwell és felesége kimenekültek az országból.

Orwell baloldali nézeteit a spanyol polgárháború ha lehet mégjobban megerősítette. Ám miután az NKVD irányítása alatt álló kommunisták több harcostársát megölték, illetve börtönbe vetették, olthatatlan ellenszenv és bizalmatlanság támadt benne a kommunistákkal és a sztálinista Szovjetunióval szemben. Szinte élete végéig tartott attól, hogy Trockijhoz hasonlóan egy szovjet merénylet áldozata lesz. Spanyolországból feleségével Franciaországba menekült. 1938-ban jelent meg a spanyolországi élményeiből táplálkozó Hódolat Katalóniának című könyve.

Mivel saját gyerekük nem lehetett, egy Richárd nevű kisfiút adoptáltak. Orwell 1938-ban TBC-s lett. 1941-től a BBC-nél dolgozott és a második világháború idején a Home Guardban (honvédelmi polgári testület) teljesített szolgálatot. 1943-44-ben írta meg a Szovjetunió és a kommunista ideológia maró szatíráját nyújtó Állatfarmot, mely a háború idején - lévén a Szovjetunió Anglia szövetségese volt - nem jelenhetett meg. Felesége halála után a skót partok közelében levő Jura szigetén telepedett le. Itt írta meg híres regényét, az 1984-et, mely megjósolta a civilizációt uraló, fokozatosan bürokratizálódó, totalitárius rendszert. A könyvet 1949-ben adták ki.

Orwell alig néhány hónappal élte túl könyve megjelenését: 1950. január 21-én halt meg tüdőbajban.