Berkeley Software Distribution

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

BSD Unix
Beastie, a BSD démon Poul-Henning Kamp-től
Fejlesztő:	CSRG, Berkeley (University of California)
Legfrissebb stabil kiadás	4.4-Lite2 / 1995
OS:	nem alkalmazható
Kategória	operációs rendszer
Licenc:	BSD
Weboldal	N/A

Berkeley Software Distribution (BSD) azon UNIX leszármazottak neve, melyet az 1970-es években kezdtek el fejleszteni a Berkeley Egyetemen Kaliforniában. A nevet együttesen használják azok mai modern leszármazottainál.

Tartalomjegyzék

1 Története
2 Technológia
3 BSD változatok/disztribúciók
4 Struktúra
5 Haldoklás és halál
6 A BSD-dék és a Linux összehasonlítása
7 BSD változatok
8 Lásd még
9 Külső hivatkozások
- 9.1 További olvasmányok

[szerkesztés] Története

Unix, A Unix rendszerek leszármazottai.

[szerkesztés] PDP-11-es kezdetek

A 1970-es évek elején, a korai Unix disztribúciók melyek a Bell Labs-tól származtak, forráskóddal együtt adták az operációs rendszereket a kutatóknak és az egyetemeknek, hogy saját maguk számára fejlesszék, bővítsék a rendszert. A Berkeley-re az első Unix rendszert PDP-11 gépre telepítették 1974-ben, melyet attól fogva az informatikatudományi tanszék (computer science) használt széleskörű kutatásaira.

Más egyetemek elkezdtek érdeklődni a Berkeley rendszere iránt, s mikor 1977 Bill Joy, aki a Berkeley-en szerezte a diplomáját, megfordított egy kazettát s megszületett a first Berkeley Software Distribution (1BSD). A 1BSD egy kiegészítő (add-on) volt a Sixth Edition Unix-hoz (hatodik Unix Verzió). Később egy teljes operációs rendszer vált belőle, saját jogaival; legfőbb komponense a [Pascal programming language|Pascal]] fordító. Joy feladata a programozás volt.

A Second Berkeley Software Distribution (2BSD), 1978-ban adták ki. Az 1BSD-hez képest frissítéseket tartalmazot, s bővült is két új programmal, melyet Joy készített a a Unix rendszerhez: ez a nap a vi szövegszerkesztő (egy vizális változata volt az ex-nek) és a C shell születésnapja.

A későbbi 2BSD kiadás VAX-alapú portokat tartalmazott, melyeket a PDP-11-es backportoltak A legmodernebb kiadás a 2.11BSD volt, melyet 1992 publikáltak és 2003-ig tartották karban.

[szerkesztés] VAX verziók

A VAX számítógépet 1978-ban állították be a Berkeley-be, de a Unixos VAX port, a UNIX/32V, nem tudta kihasználni a VAX számítógépek virtuális memóriájának kapacitását. A kernelt a 32V-ről leginkább az egyetem diákjai fejlesztették, beleértve a virtuális memória implementációt, valamint a teljes operációs rendszert és az új kernelt, a 2BSD portja a VAX rendszerre, beleértve a programokat is a 32V-ről 3BSD néven publikálták 1979 végén.

A 3BSD sikere leginkább a Defense Advanced Research Projects Agency-nek (DARPA) köszönhető, aki megalapította a Berkeley Computer Systems Research Group-ot (CSRG), ami egy standard Unix platformot kívánt fejlesztei a DARPA jővőbeli kutatásai számára. A CSRG 1980 októberében, 4BSD néven adta ki saját Unix verzióját, mely számos újítást tartalmazott a 3BSD rendszerhez képest.

A 4.1BSD (1981 Júniusában jelent meg) heves kritikákat váltott ki, különösen a BSD minőségével kapcsolatban, mely alapjában véve ugyanazon területet fedte le, mint a VAX operációs rendszer, a VMS. A 4.1BSD kernelt rendszeresen finomhangolta Bill Joy, amíg a rendszer el nem érte a VMS által teljesített mutatókat. (A kiadást nem hívták 5BSD, hogy elkerüljék az összetűzést az AT&T UNIX System V kiadásával.)

A 4.2BSD két év implementációja és alapos ellenőrzés után jelent meg. Mielőtt a hivatalos kiadás megjelent volna, három közbeeső kiadás jelent meg: a 4.1a magában foglalt egy módosított verziójú BBN-es alapvető (minimális) TCP/IP implementációt; a 4.1b tartalmazta az új Berkeley Fast File System-et, melyet Marshall Kirk McKusick implementált; és végül a 4.1c volt az utolsó átmeneti kiadás/fejlesztés a néhány hónappal később megjelent 4.2BSD kiadásig.

A hiavatalos 4.2BSD kiadás 1983 augusztusában érkezett meg. Figyelemre méltó, hogy 1982 óta az első verzió, melyben Bill Joy segédkezett a SUN révén; Mike Karels és Marshall Kirk McKusick voltak a vezetők, s alkották a szabályokat a projekten belül - Joy távozása után. Pletykák szerint, itt debütált a BSD Daemon, melyet McKusick rajzolt, hogy majd az USENIX nyomtatott manuáljain díszelegjen.

[szerkesztés] 4.3BSD kiadások

A 4.3BSD 1986 Júniusában jelent meg. A legnagyobb változásokat azok a teljesítménynövelő fejlesztések jelentették, melyek nagyban javították a megbízhatóságot a 4.2BSD-hez képest. Az előző BSD kiadások a BBN TCP/IP implementációját tartalmazták, ám az újabb kiadás már jelentősen eltért a BBN hivatalos implementációjától.

[szerkesztés] A Net/2 és a problémák

A Net/1 után, a BSD fejlesztő Keith Bostic úgy döntött, hogy megpróbál egy nem-AT&T alapú BSD rendszert ugyanolyan licensz alatt kiadni, mint amilyennel a Net/1-et is kiadták. Első lépésként elkezdte újraimplementálni a legtöbb szabványos Unix programot, anélkül, hogy egyetlen sornyi AT&T kódot is felhasznált volna. Például a vi-t (szerkesztő), amely eredetileg a hagyományos Unix-szerkesztőn, az ed-en alapult, újraírta, úgy, mint nvi, vagyis new vi (új vi). A 18 hónapban minden AT&T programot eltávolított és úgy határozott, hogy csak néhány AT&T fájlt hagy meg a kernelben. Ezeket a fájlokat később eltávolították és ennek következtében 1991 júniusában kiadta a Net/2-t, egy későbbi teljes operációs rendszert, mely egyben szabad terjesztés volt.

A Net/2 alapvetően két különféle porttal rendelkezett: az egyik az Intel 80386-ra volt elkészítve, s ez ez egy ingyenes 386BSD volt, melyet William Jolitz neve fémjelzett; a másik a proprietary-féle BSD/OS volt, mely mögött a Berkeley Software Design (BSDi) ált. 386BSD önmagában véve rövid életű volt, de nélkülözhetelen alapot jelentett a NetBSD-nek és a FreeBSD-nek egyaránt, melyek nemsokkal a 386BSD után jelentek meg.

BSDi nemsokkal később jogi perpatvarba keveredett az AT&T leányvállalatával a UNIX Systems Laboratories (USL). Az USL, birtokolta a System V kódjait, valamint a Unix márkanevet. Az USL v. BSDi ügyben 1992-ben készültek el az iratok, de megoldatlan volt a Net/2 addig, amíg az USL szerzői jgoainak érvényességét nem tudták bizonyítani.

[szerkesztés] 4.4BSD és leszármazottai

[szerkesztés] Technológia

[szerkesztés] BSD változatok/disztribúciók

[szerkesztés] Struktúra

Hasonlóan az AT&T Unix-hoz, a BSD kernel is monolítikus, ami azt jelenti, hogy az eszközmeghajtók priviligizált módban futnak, s szerves részét képezik az operációs rendszer magjának. A korai BSD verziók melyek a Sun Microsystems SunOS rendszeréből valók, alapozták meg az első hangjait a népszerű Unix munkaállomásoknak.

[szerkesztés] Haldoklás és halál

[szerkesztés] A BSD-dék és a Linux összehasonlítása

Lásd FreeBSD és Linux.

[szerkesztés] BSD változatok

A jelenlegei Unix-like operációs rendszerek, melyek a BSD-ből származtathatóak:

BSD/OS (megszűnt)
FreeBSD
- DragonFly BSD
  - FireFlyBSD
- Freesbie (live CD változat)
- PC-BSD
- PicoBSD
- TrustedBSD - Ez önmagában még nem operációs rendszer, a projekt célja, hogy biztonságos kiterjesztéseket készítsen a FreeBSD-hez
- ClosedBSD
- pfSense
- m0n0wall
NetBSD
- OpenBSD
  - ekkoBSD (megszűnt)
  - MicroBSD
  - MirOS BSD
NEXTSTEP
- OpenStep (fölöslegessé vált a Mac OS X és a Mac OS X Server miatt)
Darwin (Hybrid változata a FreeBSD 4.5-nek és a Nextstep (Mac OS X része)
- Mac OS X

[szerkesztés] Lásd még

Bill Joy
Marshall Kirk McKusick
Keith Bostic
386BSD

[szerkesztés] Külső hivatkozások

FreeBSD.org
NetBSD.org
OpenBSD.org
DragonFlyBSD.org
Egy idővonal, mely a BSD és Research UNIX (FreeBSD weboldala)
BSD.org
UNIX History A UNIX és BSD története idődiagrammokon

[szerkesztés] További olvasmányok

Chris Dibona, Mark Stone, Sam Ockman, Open Source (Organization), Brian Behlendorf and J. Scott Bradner. Open Sources: Voices from the Open Source Revolution. O'Reilly & Associates, 1999. Trade paperback, 272 pages. ISBN 156592582. Online at http://www.oreilly.com/catalog/opensources/book/toc.html; Chapter on BSD - „Twenty Years of Berkeley Unix - From AT&T-Owned to Freely Redistributable”

UNIX kultúra

m·v·sz

Unix-szerű rendszerek:

BSD:

Linux disztribúciók:

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../b/e/r/Berkeley_Software_Distribution_433f.html"

Kategóriák: BSD | Szabad szoftverek | Unix