Unix

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ez a szócikk a UNIX operációs rendszerről szól

Tartalomjegyzék

1 A UNIX története (1. változat)
2 A Unix története (2. változat)
3 Unix-szerű rendszerek
4 A 2038-as év problémája
5 Unix vagy UNIX
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A UNIX története (1. változat)

A hatvanas években néhány nagy amerikai cég elhatározta, hogy egy „mindentudó” operációs rendszert fejlesztenek ki közösen. Igen nagy célokat tűztek maguk elé, mivel valami nagyszerűt, valami korszakalkotót akartak alkotni. Meg is született az új rendszer neve - Multics - de a rendszer nem terjedt el, bár ez volt az első operációs rendszer amely megkapta a B2-es biztonsági minősítést. Bár a rendszer PL/1-ben készült, a speciális igényei, pl. a hardveres memória védelem vagy a 36 bites rendszerek sajátosságai nem tették lehetővé a hordozhatóságot, és a rendszer hardverigényei is nagyok voltak, így a Multics a nagygépek azóta is szűkülő piacán maradt (az utolsó Multicsot futtató gépet 2000-ben állították végleg le). Természetesen nem ez volt az első befulladt projekt a számítástechnikában - és nem is az utolsó -, a Multics azonban életet adott valaminek - valaminek ami tényleg nagyszerűen sikerült.

Amikor a cégek feladták álmaikat és lemondtak a Multicsról, egy Ken Thompson nevű fiatalember kénytelen volt új elfoglaltság, új hobbi után nézni. Azt gondolta, hogy a Multics fejlesztése során születtek eredmények, amelyeket kár volna kidobni - megpróbálta hát felhasználni azokat. A módszere az volt, hogy elérhetőbb célokat tűzött maga elé - nem álmodozott mint a Multics tervezői.

Nekikezdett a munkának és 1969-re el is készült egy igen egyszerű operációs rendszer, amelynek a Multicsal szemben megvolt az az előnye, hogy működött. Megszületett a UNIX.

A névadó tulajdonképpen Brian Kernighan volt, aki közben bekapcsolódott a fejlesztésbe és kissé szarkasztikusan eunuch Multicsnak kezdte nevezni munkájuk gyümölcsét, nem is túl finoman célozva arra, hogy mennyi mindenről lemondtak az eredeti tervekhez képest.

A UNIX eredetileg egy PDP-7 (PDP) számítógépen futott, szerették volna azonban egy modernebb PDP-11 gépre áttenni. A gond csak az volt, hogy ehhez a teljes programrendszert sorról-sorra újra kellett írni.

Akkoriban ugyanis az operációs rendszereket olyan gépközeli nyelven - assemblyben - írták, amely hatékony volt ugyan, csakhogy minden géphez saját nyelv tartozott. Ennek persze az volt a következménye, hogy ha valaki át akart vinni egy operációs rendszert egy másik gépre, akkor újra kellett írnia azt, az első sortól az utolsóig. Ráadásul ez egy roppant unalmas és lélekölő munka, hiszen ilyenkor a programozó nem alkot, nem „programot ír”, egyszerűen csak programsorokat fordít le hétszám.

A UNIX csapat elhatározta, hogy egy hordozható - mai szakkifejezéssel „portolható” - operációs rendszert készít. Hajlandóak voltak egyszer újraírni a teljes rendszert, de elhatározták, hogy a cél nem egy másik gép assembly nyelve lesz, már elvégzik e munkát ne kelljen soha többé újraírni az egészet. És ím az emberi lustaság a technológiai fejlődés kulcsa lett ismét.

A megoldást csak egy olyan programozási nyelv jelenthette, amelyik hordozható - vagyis gépfüggetlen - és elég hatékony ahhoz, hogy operációs rendszert írjanak vele. Dennis M. Ritchie - aki közben többekkel csatlakozott a fejlesztéshez - szállította is a nyelvet, amely a ma legendás C programozási nyelv elődje volt. Közös munkával újraírták a UNIX-ot ezen a nyelven és így megszületett az első hordozható operációs rendszer.

Abban az időben, ha egy cég kijött a piacra egy új számítógéppel, akkor az operációs rendszert is el kellett készítenie hozzá. Ha rossz volt az operációs rendszer vagy késett a fejlesztése, akkor a piacon megbukott az új konstrukció - bármilyen nagyszerű számítógép volt is. A C nyelven megírt hordozható operációs rendszer segítségével azonban e probléma megoldódott. Nincs szükségünk másra, csak egy univerzális fordítóprogramra, amelynek elmagyarázzuk, hogyan kell az adott gép nyelvére lefordítani a C nyelvet és le kell fordítanunk a régi operációs rendszert az új gépre. Az új számítógép így már egy kipróbált, szabványos és ismert operációs rendszerrel jöhet ki a piacra - a felhasználók pedig már másnap elkezdhetik a használatát, még tanulniuk sem kell.

A hetvenes évek elején már egy hatékony, jól átgondolt és hordozható operációs rendszerré fejlődött a UNIX, amelyet egyre többen használtak. Rohamosan terjedt s ennek volt egy különleges oka (azon kívül persze, hogy egyszerűen jó volt). A fejlesztés a Bell Laboratories nevű cégnél történt, annak anyavállalata - az AT&T - pedig el volt tiltva attól, hogy számítógépes programokat áruljon. Valójában persze igen sok dologtól el volt tiltva az amerikai trösztellenes törvények értelmében, minket azonban most csak a UNIX forgalmazása érdekel. A UNIX-ot tehát nem adták el - nem adhatták el -, ezért egyszerűen odaadták annak, akinek kellett.

Érdeklődők pedig voltak szép számmal, mivel ebben az időben az egyetemeken igen sok PDP-11 számítógép volt, annak pedig a gyártó által adott operációs rendszere a rossz nyelvek szerint olyan rossz minőségű volt, hogy még a legönsanyargatóbb felhasználók is óvakodtak tőle. Ha pedig egy programrendszer ingyen eljut az egyetemekre és ott tömegesen használni kezdik, akkor már csak egy dolog kell a robbanásszerű fejlődéshez: az, hogy a vállalkozókedvű diákok és tanárok belenyúlhassanak a programokba, megkísérelve javítani, fejleszteni azokat. Szerencsére erre is mód nyílott, hiszen - mivel az AT&T szoftverpiaci helyzetét nem kellett megvédeni - UNIX C nyelvű forrásprogramját, az emberi fogyasztásra alkalmas és módosítható változatát is megkapta, aki csak kérte.

[szerkesztés] A Unix története (2. változat)

Egy ember elkezdi a munkát. A program ingyenes és a forrás szabadon elérhető. Az eredeti operációs rendszer használhatatlan, sokan kezdenek érdeklődni. Megindul a tömeges fejlesztés, a népköltészet, amely robbanásszerű fejlődést eredményez. Valami ilyesmi történt a Linux-szal is, amelynek története során úgy tűnik megismétlődik a UNIX sikertörténete.

A Unix operációs rendszer fejlesztése a Multicsszal (Multiplexed Operating and Computing System) kezdődött. A Multics projekt az 1960-as évek közepén indult, a General Electric, Massachusetts Institute for Technology és a Bell Laboratories együttműködésében. 1969-ben a Bell Laboratories kivonult a projektből.

A Bell Laboratories egyik embere, Ken Thompson részt vett a Multics projektben. Szerette a Multics-ot, de túl komplexnek találta. Thompson a Multics nyomdokain haladva egy PDP-7-esen egy hónap alatt megírja a első Unicsot. Egy-egy hétbe tellett megírni neki az eredeti rendszermagot, héjat, szövegszerkesztőt, és assembler fordítót. A UNICS jelentése "Uniplexed Operating and Computing System". Ahogy az operációs rendszer változott, a nevét lerövidítették, és így született meg a rövidebb "Unix" név. A UNICS 1969 szeptemberében jelent meg.

Bár a UNIX név jelenleg az Open Group bejegyzett védjegye, a UNIX-jogokkal - állítólag - az SCO rendelkezik. A UNIX nevet gyakran használjuk operációs rendszer család megnevezésére is, néha függetlenül attól, hogy egyáltalán fejlődésében van-e közvetlen köze az eredeti UNIX-hoz vagy sem. Ennek alapján a Linux is egy UNIX-szerű rendszer, annak ellenére, hogy közvetlenül nem használtak fel benne UNIX-eredetű kódot.

[szerkesztés] Unix-szerű rendszerek

Sok gyártónak van UNIX-szerű operációs rendszere, néhány példa:

AIX (IBM)
Darwin / Mac OS X (Apple)
IRIX (SGI)
HP-UX (Hewlett Packard)
Solaris (Sun Microsystems)
UNICOS (Cray)
UnixWare (SCO)

Viszont vannak szabad szoftverként terjeszthető UNIX-szerű rendszerek is, mint például:

FreeBSD, NetBSD, OpenBSD (lásd bővebben: BSD)
Linux

Érdekességképpen néhány letűnt rendszer:

A/UX (Apple)
Minix
Xenix (Microsoft)

És néhány kevésbé ismert:

Dynix (Sequent)
SINIX (Siemens)

Eric Levenez egy grafikont tart karban a különböző UNIX és származtatott rendszerekről, ahol egy teljesebb listát kaphatunk.

Láthatjuk, hogy a Unix-filozófiát számos gyártó rendszere követi, ezért már hamar kialakult egyfajta káosz, inkompatibilitás. E probléma orvoslására kezdődtek meg a szabványosítási próbálkozások, amelyek a POSIX specifikációban csúcsosodtak ki. A POSIX-nak számos rétege van, némelyeket még nem UNIX-szerű rendszerek is betartanak vagy támogatnak (pl. Microsoft Windows vagy éppen a BeOS).

A POSIX specifikáció (IEEE 1003) számos dologra ad javaslatot, de ez legfőképp az API réteget érinti, így például a futtatható binárisok formátumára vonatkozóan nincs benne útmutatás. Az 1980-as években a COFF formátum volt az elterjedt, melynek számos vállfaja létezik, majd a 90-es években az ELF volt hivatott ezt a fajta káoszt oldani.

A TUHS (The Unix Heritage Society) többek között céljául tűzte ki a régi UNIX (és C fordító) források megőrzését és közzétételét.

[szerkesztés] A 2038-as év problémája

Alapvetően a Unix rendszerek az időt 1970. január 1. óta eltelt másodpercekben számolják, és ennek tárolására előjeles 32 bites egész számot használnak. Így 2038 január 19. -n túlcsordulási hiba folytán egyes rendszerek 1970, mások 1901 -t fognak jelezni.

[szerkesztés] Unix vagy UNIX

Bár egyes vélemények szerint nem mindegy, hogy csupa nagybetűvel vagy a nagy keződbetű után kisbetűkkel írjuk, ez jogi szempontból erősen kétséges, mivel a UNIX szó védjegyoltalom alatt áll és a jogi oltalom mindkét írásmódra vonatkozik. Azt, hogy a Unix szó, mint védjegy megkülönböztető képessége megszűnt, tehát szabadon, bárki által használható ún. Unix-szerű rendszerek megjelölésére, mindenki csak a saját felelősségére állíthatja.