Bálványos

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.78054° k. h. 17.95494°

**Bálványos**

Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Kistérség	Balatonföldvári
Rang	község
Terület	23,69 km²
Népesség
Összesen: 566 fő (2001) Népsűrűség: 23,89 fő/km²
Irányítószám	8614
Körzethívószám	84
Térkép é. sz. 46.78054° k. h. 17.95494°	település Mo. térképén

Bálványos község Somogy megyében, a Balatonföldvári kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

A Külső-Somogyi dombság északi részén, Somogy megye legmagasabb pontján levő Gyugyi-tetőtől (303 m) délre két É-D irányú völgyben fekszik. A Balatontól délre kb. 10 km-re. Megközelíthető a Szántód-Kaposvári útról leágazó műúton. Zsáktelepülés. Szomszédos községek: Kőröshegy, Zala, Balatonendréd, Kereki és Pusztaszemes.

[szerkesztés] Története

Nevének eredete: "A bálvány kőoszlop, határkő főnévből származik. Jelentése: bálványos falu, vagyis olyan falu, amelynek nevezetessége valamely oszlop." -- írja Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek redszere című könyvében.

A honfoglalást megelőző időkből egy bronzfibula került elő.

A legenda szerint Koppány menekülő, maradék hadainak nyújtott menedéket. 1001-ben említi Baluvanis néven a pannonhalmi apátság alapítólvele. Az 1056-os tihanyi apátság alapítólevelében Baluvana néven szerepelt, mint egy lovak legeltetésére alkalmas terület.

1545-ben enyingi Török János telepített ide protestáns jobbágyokat. A török után, a XVIII. században indult gyorsabb fejlődésnek, ekkoriban 300 lakosa volt. 1848-ban a falujegyzőjének vezetésével 69 férfi állt be nemzetőrnek. A szabadságharc után a bécsi Satzger család hozott létre majorságot és építkezett a községben. A XX. század elején 1540-en lakták. Horthy Miklós egyik vadász területe volt, a vadban gazdag vidék, ő építette ki a műutat a faluig. A II. világháborút követően lakóinak száma egyre fogyott. Ma főleg a közeli Balaton-parti településekre jár dolgozni a lakosság, illetve egyéni gazdálkodás folyik.

[szerkesztés] Nevezetességei

Római katolikus templom, amely 1780-as években épült, barokk stílusban. Szent Gábor főangyal tiszteletére szentelték.
Református templom, amely a hívek adakozásából épült 1836-ban.
Satzger (vagy Takács) kastély.
Népi jellegű műemlék házak, amelyek a külső-somogyi népies építészet jellemzőit mutatják: íves oldaltornácosak, vert falból, vályogból épültek, elől oromfalasak vagy csonkakontyosak. Jellemzőjük: a nádtető.