Kőröshegy

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 46.83333° k. h. 17.9°

Kőröshegy

Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Kistérség	Balatonföldvári
Rang	Község
Terület	21,70 km²
Népesség
Összesen: 1712 fő (2001) Népsűrűség: 78,9 fő/km²
Irányítószám	8617; 8323
Körzethívószám	84
Térkép é. sz. 46.83333° k. h. 17.9°	település Mo. térképén

Kőröshegy: község Somogy megyében, a Balatonföldvári kistérségben.

Tartalomjegyzék 1 Fekvése 2 Nevének eredete 3 Története 4 Nevezetességei 5 Híres emberek 6 Testvérvárosa 7 Források 7.1 Kiadványok 7.2 Említése különböző leírásokból 8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Fekvése

A Balaton déli partjától 3 km-re, egy völgyben fekszik. Mára összeépült Balatonföldvárral a község nyugati végén, míg észak felé Szántód 1 km-re terül el a falu határától. Déli irányban Kereki a szomszédos település 5 km távolságra, Siófok 18 km észak-keletre, a megyeszékhely Kaposvár 61 km délre fekszik.

Kőröshegy és környéke a Somogy megyei dombvidékhez tartozik, közelebbről a Külső-Somogyi dombság egyik völgye a Kőröshegyi-völgy. Keleti oldalán; a Malom-árok teraszához alkalmazkodva a Balatonföldvár-Andocsi-hát, a Balaton-árok, a Jaba és a Kis-Koppány tábladarab közt helyezkedik el. Hossza: kb. 15 km, átlagos szélessége: 300-400 m. Tengerszint feletti magassága: 106 m-312 m (Gyugy-tető) közötti.

[szerkesztés] Nevének eredete

• A legnagyobb valószínűség szerint a kőrisfáról kapta nevét. Ez a fafaj ennek a területnek jellemző fája. A középkori határleirásokban Kreuris tue (azaz Kőristő), mint határjel szerepel. A "-hegy" utótag Somogyban csak dombot jelent, Kőröshegyet félkörben dombok veszik körül.
• Darnay Kajetán szerint egy szittya király neve volt Kőrös, akinek országa Ázsiában terült el. Népe magával hozta ezt a nevet, és elhelyezte Magyarország számtalan helyére.
• Népi etimológia szerint: mivel a falut körös-körül hegy veszi körbe, erről kapta a nevét.
• Oláh Miklós esztergomi érsek 1536-os írásában Kereszthegynek nevezi.
• Tikos István helyi plébános 1819-ben "Keren"-nek és Kerszthegynek is említi.

Az évszázadok során számtalan formában írták nevét az oklevelek és a térképek, de lényegében mindenütt megmaradt a Kőröshegy név.

[szerkesztés] Története

A vidék már az őskortól lakott volt. Ezt régészeti leletek is tanúsítják. Első okleveles említése 1082-ből származik, melyben Szent László a veszprémi káptalan birtokai közé sorolta, még a tihanyi apátság alapító levele a pannonhalmi apátság Szent Benedekrend birtokai közé sorolta. Ezt III. Sándor pápa 1175-ben, majd II. Orbán pápa is 1187-ben megerősítette. III. Ince pápa 1215-ben Somogy vármegye egy részét, közte Kőröshegyet is anyagiak tekintetében a pannonhalmi apátságnak, egyházi szempontból a veszprémi püspökségnek rendelte alá.

IV. Béla idejében, Albeus mester összeírta a jobbágyokat, így név szerint is ismerjtek a község akkori jobbágyai. 1376-ban a pannonhalmi rend somogyi jószágkormányzóságának székhelye volt.

1386-tól Mária (királynő) birtokai között szerepelt, majd királyi birtok lett. Luxemburgi Zsigmond 1396-ban Péczelnembéli Marcali Miklósnak és testvérének adományozta a falut a közelben lévő Fejérkő (Kereki) várral együtt. A XV. században a Báthoriak, majd a törökverő Perky Lajos, szlavóniai lovaskapitány birtokolta. Kőröshegy a középkor végén mezőváros volt. 1532-ben a török megjelenése előtt még 12 ferences élt a 2000 négyzetméteres kolostorban. (Romjai az általános iskola udvarában vannak.) A török alatt a ferencesek elhagyták itteni kolostorukat, a templom megrongálódott, és hol török iskolaként, hol istálóként működött.

A török hódoltság alatt a törökkoppányi szandzsák egyik nahie székhelye volt. Az ekkor Kőrösvárosnak nevezett faluban 1563-ban harminc, 1580-ban harmincöt adófizetőrőt számláltak. Száz év múlva, amikor a törököt kiűzték a területről, már csak tizennyolc adózóportáról volt tudomás. Már a hódoltság idején 1617-ben volt a falunak református lelkésze és tanítója is. A törökök zaklatása elől a XVII. század közepén a falu lakossága a Gyugy-puszta melletti Diós-völgybe és a Diós-oldalba menekült. E század végére visszaszivárgott - a nagyrészt református - lakosság a faluba. Itt; 1671-ben újra felépítette az elpusztult templomát.

A török kiűzése után a XVII. századtól a Széchenyiek birtoka lett. A török 1683-ban hagyta el Kőröshegyet, de már 1688-ban Széchenyi György egervári és pölöskei főkapitány, Szent György várának örökös ura, egy levelében említést tesz "...Kőröshegy nevű kastély és faluhelyünkről...". Az akkori kastély még csak földszintes volt. A ma is álló kastélyt egyemeletes késő barokk stílusban 1780 körül építették. A Széchenyieknek jelentős szerep jutott a falu újjáépítésében. A XVIII. század folyamán az erősen megrongálódott és elhagyatott katolikus templomot fokozatosan újjáépítették, önálló plébániát hoztak létre 1759-ben. A templomot évtizedeken át közösen használták reformátusok és katolikusok, amelyet a földesúr 1749-ig engedélyezett. A reformátusok II. József idején 1784-ben építették templomukat, majd 1794-ben hozzá fatornyot. A ma is fenálló református templomot pedig 1813-1818 között építették fel.

1848/49-es szabadságharc idején Kőröshegyről többen is beálltak honvédnek. A falun áthaladó Jelasics bán seregének utódvéd csapatait háborgatták, illetve a helyi pincékbe csalogatták, ott leitatták őket, és többeket megöltek közülük. A XIX. század folyamán a falu iparosodott, vizimalmok működtek, téglagyár épült, és tovább folytatódott a hagyományos céh szervezeti keretben működő híres pintér és kádár céhek működése.

1862-ben óriási tűzvész pusztított a faluban, melyben leégett 43 ház, a református templomtorony, paplak és tanítói lakás. Nyolc év alatt azonban mindent újjáépítettek.

Napjainkban szőlőjéről, boráról nevezetes község.

[szerkesztés] Nevezetességei

• Római katolikus templom (XV. század második fele) Gótikus stílusban építette: Báthory István országbíró. A templom teljes hossza kívülről 33,7 m. Az aránylag hosszú szentélye 14,5 m, szélessége 7,7 m. A hajó 16,1 m hosszú és 8,9 m széles. A templom nyugati kapuja fölött kerek ablak az ún. rózsaablak vagy Szent Katalin kereke található, melyben egy középső hatszöget kőrácsos halhólyagmintával díszítettek. Kívülről, a templom déli oldalán öt, a délnyugati és a délkeleti sarkán egy-egy, az apsis három oldalánál is egy-egy támpillér helyezkedik el. A templom déli oldalán, a támasztópillérek között hat gótikus ablak található, melyeknek magassága 4,5 m, szélessége 1,2 m. A templomot többször is renoválták, (1906, 1969-1970) legutóbb 2002-ben

• Református templom (XVII. század eleje) Miután a török elhagyta a falut, a templomot leromboltatta és felégette. A ma is fennálló templomot 1813 tavaszán kezdték építeni,1818 augusztusában készült el. Renoválása 1987-ben és újabban 2004-ben történt.
• Az Öreg-hegy oldalán megépült pinceváros helyi különlegesség.
• A Széchenyi-kastélyt Széchenyi György, a pölöskei és egervári végházak főkapitánya építtette 1680 körül. Erre az épületre vagy ennek helyére épült a jelenlegi késői barokk kastély 1780 körül. Leghíresebb lakója a vadász-író Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül , 1931 őszéig lakott a kastélyban. Itt született meg első máig is nagysikerű műve - első vadászexpediciójának élményéből - a Csui. (1930) Kőröshegyről az Ünnepnapok című művében ír.
• Népi parasztházak találhatók: Petőfi Sándor utca 65. szám alatt (épült: 1869), Petőfi Sándor utca 92. szám alatt, (épült: 1850 körül) és a Kossuth Lajos utcában 86. szám alatt. A fehérre meszélt, oromfalas, nádtetős parasztházak legatraktívabb része a az oszlopos, boltíves tornác.
• Dézsma pince (Borkút utca végén) A középkor óta használták bortárolásra. Jelenleg nem látogatható.

• A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja. Magyarország legnagyobb hídja lesz a ma még csak készülő építmény, amely 1872 m hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). Ez a szakasz az M7 autópálya Zamárdi-Balatonszárszó közötti részen fekszik. A híd 16 pillére közül a legmagasabb, közel 80 méter (79,70 m), legalacsonyabb pillér is közel 18 méter (17,70 m), a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A pályaszerkezetét, és a hídszerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre épül: különleges technikai érdekessége, hogy 2-2 pillér kúszózsalus technológiával, toronydarus kiszolgálással, a felszerkezet pedig két támaszon átívelő acél segédhíd szerkezeten függő zsaluzókocsikkal, szabadbetonozásos technológiával készül. Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacél kell. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter lesz. Átadása, várhatóan 2006 végén, 2007 közepén lesz. A kőröshegyi völgyhíd különlegessége még, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, valamint, hogy belseje üreges lesz. Két pillérbe liftet is építenek, ezekre az üzemelés közbeni hídvizsgálatok miatt lesz szükség. A hídpályáról lefolyó csapadék vizet, egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a kőröshegyi Séd patakba, majd onnan a Balatonba. Építési költsége: kb 40 000 000 000,-Ft. 40 milliárd forint.

[szerkesztés] Híres emberek

• Széchenyi Zsigmond vadász-író, aki 1923-1931 között élt Kőröshegyen. Itt írta meg híres könyvét a Csuit (1930).
• Kozma Sándor (született: Kőröshegy 1825 - meghalt: Budapest 1897) a magyar királyi államügyészség megteremtője, első államügyésze.
• Gaál György (született: Iregen (ma: Iregszemcse) 1814 - meghalt: Kőröshegy 1896) református lelkész, 1848-ban részt vett a szabadságharcban, annak leverése után Kufsteinben raboskodott, onnan szabadulva Kőröshegy református lelkésze volt.
• Csepelyi Rudolf (született Kőröshegy 1920. július 25. meghalt: Melbourne 2000. július) író, költő, újságíró.
• Orsós Ottó, eredeti neve Orován Ottó (Budapest, 1911. június 24. – Balatonfüred, 1939. szeptember 1.) növénykutató, a kőröshegyi "régi" temetőben lett eltemetve.

[szerkesztés] Testvérvárosa

• Sóvárad (Szováta mellett) Románia

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Kiadványok

• Kőröshegy-Műemlékek Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtár 325. szám (1988)
• Reöthy Ferenc: Kőröshegy Kőröshegy Község Elöljáróságának kiadványa Kőröshegy, 1990
• Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.

[szerkesztés] Említése különböző leírásokból

• Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok
• Cs. Szabó László: Balatoni képeslapok Kőröshegy Nyugat című folyóirat 1940. 9. szám

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Kőröshegy hivatalos honlapja
• Kőröshegy a Google Maps-en
• Képek a Kőröshegynél épülő viaduktról
• Régi képeslapok Kőröshegyről
• Kőröshegy a Geocaching játékán