Áprily Lajos
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Áprily Lajos (Brassó, 1887. november 14. - Budapest, 1967. augusztus 6.), költő, műfordító
[szerkesztés] Élete
Elemi iskoláit Parajdon végezte, a gimnázium első osztályát Székelyudvarhelyen, ezután Kolozsváron a református gimnáziumban tanult. A kolozsvári egyetemen magyar-német szakon tanári oklevelet szerzett. 1909-től Nagyenyeden a tanítóképezőben, 1910-től ugyanitt a Bethlen Gábor gimnáziumban tanított. 1922-ben Dijonba utazik, diplomát szerez a francia nyelv tanításához. 1924-ben elvállalja a kolozsvári Ellenzék vasárnapi irodalmi mellékletének szerkesztését. 1926-ban Kolozsvárra költözik, ahol a református kollégiumban tanított. 1928-tól Erdélyi Helikon folyóirat szerkesztője volt. 1929-ben Budapestre költözött, ahol szintén tanári állást vállalt a Lónyai utcai református gimnáziumban. 1934-ben kinevezik a Baár-Madas Leánynevelő Intézet igazgatójának. 1942-ben ideiglenesen visszaköltözik családjával Parajdra. 1944-ben nyugdíjazzák, ekkor a Visegrád melleti Szentgyörgypusztán telepedik le. 1952-ben megnyeri az Anyegin újrafordítására kiírt pályázatot. 1962-ben kitüntetik a Munka Érdemrenddel.
Lényegében a Nyugat első nemzedékéhez tartozott. Költészetét az impresszionizmus, és a líraiság jellemzi. Verseit általában klasszikus formákban írta.
Fia Jékely Zoltán.
[szerkesztés] Kötetei
- Falusi elégia, versek, 1921
- Esti párbeszéd, versek, 1923
- Rasmussen hajóján, veresek, 1926
- Vers vagy te is, versek, 1926
- Idahegyi pásztorok, verses dráma, 1929
- Rönk a Tiszán, versek, 1934
- Úti jegyzetek. Egy pedagógiai vándorlás megfigyelései, úti beszámoló, 1934
- A láthatatlan írás, versek, 1939
- Az aranyszarvas, műfordítások, 1964
- Fecskék, özek, farkasok, történetek, 1965
- Jelentés a völgyből, versek, 1965