Veszprém megye
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| VESZPRÉM MEGYE | ||
 |
||
 |
||
| Országrész | Közép-Dunántúl | |
| Megyeszékhely | Veszprém | |
| Terület | 4 612,59 km2 | |
| Népesség | 375 000 fő (1998) | |
| Népsűrűség | 81,3 fő/km2 | |
| Települések száma | 217 | |
Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják. Az ország közepes nagyságú megyéihez tartozik. Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jelentősebb látnivalók
[szerkesztés] Földrajz
A megye középső részét a Bakony hegység foglalja el, déli részén a Balaton-part és a Balaton-felvidék, majd a Keszthelyi-hegység található, közte a mediterrán éghajlati jellemzőkkel is bíró Tapolcai- és Káli-medencével. A megye az ország harmadik legerdősültebb megyéje (30%), így a természet és a vadászat kedvelőinek ideális terület.
Éghajlata kiegyenlített, a felszín erős tagoltsága miatt a talajviszonyok – a megye északi részére mélyen benyúló Kisalföld kivételével – kedvezőtlenek a mezőgazdasági termelés számára. A Balaton-part és a völgyek mikroklímája, valamint a vulkanikus altalaj kedvező feltételeket biztosít a szőlészet és borászat számára, ezért több borvidék is található a megyében.
A megye ásványkincsekben gazdag, ezért az ország egyik legfontosabb alapanyag-szolgáltató területe. Az energiahordozók közül a barnaszén jelentős. Az oxidos és karbonátos mangánércet az országban egyedül csak itt bányásszák, azonban legjelentősebb ásványkincsének a bauxit tekinthető, mely a megye révén európai szempontból is az elsők közé sorolja hazánkat. Említést érdemel a bazalt, a tufa, a mészkő, a dolomit és a márga is.
Különös a jelentősége a Bakony hegység gazdag karsztvízkészletének, mely a települések ivóvízszükségletének kielégítésében, valamint az ipar vízellátásában játszik szerepet.
[szerkesztés] Jelentősebb folyóvizei
[szerkesztés] Legmagasabb pontja
Az Északi-Bakonyban található Kőris-hegy: 709 m.
[szerkesztés] Legalacsonyabb pontja
[szerkesztés] Története
A megye területe az idők folyamán többször is változott. A megyerendszer kialakulásakor hozzá tartozott Siófok és Tolna megye egy része is, viszont nem képezte részét a Balaton-part Balatonfüredtől nyugatra eső része. Legnagyobb kiterjedését az 1970-es években érte el, amikor Keszthely is hozzá tartozott, ami mára (újra) Zala megye területére került. 1992 óta több hullámban váltak ki települések a megye északi és (gazdaságilag fejletlenebb) északnyugati részén, hogy csatlakozzanak Győr-Moson-Sopron megye területéhez.
Ezek a települések:
- Csikvánd, Gyarmat, Szerecseny (1992. január 1)
- Lázi, Bakonypéterd (1999. június 30)
- Fenyőfő, Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Románd, Sikátor, Veszprémvarsány (2002. október 10)
[szerkesztés] Gazdaság
A gazdasági fejlődés ütemét nagymértékben befolyásoló infrastrukturális háttér az országosnál magasabb színvonalú. A megyét sűrű úthálózat jellemzi, mely fontos ipari csomópontokat, idegenforgalmi szempontból kiemelt üdülőkörzeteket köt össze. Legfontosabb közútja a kelet–nyugati irányú nemzetközi forgalmat is lebonyolító 8-as számú főút, amit a nyugati határ felé irányuló jelentős átmenő forgalom miatt fejleszteni kell. Éppen ezért az érintett három megye együttműködési megállapodása alapján az M8-as számú gyorsforgalmi út megépítése mind a gazdaság dinamikus fejlesztése, mind a közúti közlekedés problémáinak megoldása szempontjából kiemelt fontosságú. Az építés érdekében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére funkcionális területfejlesztési tanács is alakult.
A megye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a Budapest–Szombathely közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Ennek villamosítása révén 2000-ben a nyugati határ és a főváros elérésének lehetősége is egy órára csökkent.
A légiközlekedésben a korábban a honvédség által üzemeltetett pápai és szentkirályszabadjai repülőterek polgári hasznosításának lehetőségére már tervek készültek. Kidolgozásra került az AIR-PARK tervezete is Veszprémben, ami egy önálló ipari, logisztikai és tudományos parkot kapcsolna a szentkirályszabadjai reptérhez.
Sokat fejlődött a megye közműellátottsága. A vezetékes víz minden településre eljut. A megye telefonellátottságában exponenciális fejlődés történt. Mindezt tovább javítja a mobiltelefon-szolgáltatások színvonalának és ügyfélkörének bővítése. Jelentős előrelépés, hogy az adatátviteli rendszerek fejlesztésébe, korszerűsítésébe, az ISDN-vonalak kiépítésébe a Matáv mellett a megyében működő külföldi érdekeltségű telefontársaságok is bekapcsolódtak.
A megye a nyolcvanas években jelentősen iparosodott volt. A fellelhető ásványvagyon miatt egyes vidékeken domináns volt a szén-, bauxit- és mangánbányászat. A várpalotai és ajkai szénvagyonra települt az inotai (jelenleg már nem üzemelő) és az ajkai hőerőmű. Az erőművek villamosenergia-termelésének és a megye bauxitvagyonának kihasználására mindkét helyen alumíniumkohó is működött. A megye vegyipara még ma is jelentős; Pétfürdőn, Peremartonban és Balatonfűzfőn ma is működő nagy vegyiüzemek találhatók. A vegyiparnak a megyében betöltött jelentős szerepét mutatja a megyeszékhelyen korábban működő Vegyipari Egyetem (ma: Pannon Egyetem), MÁFKI (Magyar Ásványolaj- és Földgázkísérleti Intézet) és Neviki (Nehézvegyipari Kutatóintézet).
[szerkesztés] Természetvédelem
- Balaton-felvidéki Nemzeti Park
- Veszprém megye természetvédelmi területei
[szerkesztés] Települései
[szerkesztés] Megyei jogú városok
- Veszprém (megyeszékhely; 61 218 lakos)
[szerkesztés] Városok
(Népesség szerinti sorrendben, a 2006. január 1-jei állapot szerint, a KSH adatai alapján)
- Pápa (33 008)
- Ajka (30 587)
- Várpalota (21 060)
- Tapolca (17 063)
- Balatonfüred (13 145)
- Balatonalmádi (8711)
- Zirc (7298)
- Sümeg (6584)
- Berhida (6034)
- Devecser (4981)
- Balatonfűzfő (4368)
- Herend (3531)
- Badacsonytomaj (2262)
[szerkesztés] Községek, nagyközségek
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Irodalom
- Bándi László: Emlékhelyek Veszprém megyében. Veszprém, 1996. (a megye településein felállított emléktáblák, szobrok, stb. fekete-fehér fényképes albuma a hely szöveges megjelölésével és az emlékművek és emléktáblák szövegének másolatával)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Veszprém megye hivatalos oldala
- emagyarország portál
- megyei múzeumok
- Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság
- Régiós szálláskereső
| Magyarország megyéi |
| Bács-Kiskun megye | Baranya megye | Békés megye | Borsod-Abaúj-Zemplén megye | Csongrád megye | Fejér megye | Győr-Moson-Sopron megye | Hajdú-Bihar megye | Heves megye | Jász-Nagykun-Szolnok megye | Komárom-Esztergom megye | Nógrád megye | Pest megye | Somogy megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg megye | Tolna megye | Vas megye | Veszprém megye | Zala megye |
| Magyarország kistérségei | Magyarország megyéi | Magyarország |
Based on work by 