Bakony

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Bakony (Bakonyerdő) mintegy 4000 négyzetkilométer kiterjedésű karsztos röghegység, a Dunántúli-középhegység legnyugatibb és legnagyobb tagja. Legmagasabb pontja a Kőris-hegy (709 m).

Tartalomjegyzék

1 Részei
- 1.1 Északi-Bakony
- 1.2 Déli-Bakony
2 Eredete
3 Éghajlat
4 Természeti környezet
- 4.1 Növényzet
- 4.2 Állatvilág
5 Ásványkincsek

[szerkesztés] Részei

A Bakonyt a Devecser és Várpalota között húzódó, nyugat–keleti irányú törésvonal (amelyben a 8. számú fő közlekedési út is halad) két részre osztja: az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Tágabb értelemben a Bakony részének tekinthető a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is.

[szerkesztés] Északi-Bakony

Ez a tájegység három további részre tagolható:

Magas- vagy Öreg-Bakony: itt találhatók a hegység legmagasabb csúcsai (Kőris-hegy 709 m, Kék-hegy 661 m, Som-hegy 649 m).
Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja; legmagasabb pontja az Öreg Futóné (574 m).
Bakonyalja: a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője; egy kiugró területe, a Sukoró révén egészen Győrig terjed.

[szerkesztés] Déli-Bakony

A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy (599 m).

[szerkesztés] Eredete

A Bakony legnagyobbrészt triász és júra időszakból származó tengeri üledékekből (mészkő, dolomit, márga) épül fel. Déli területein vulkáni eredetű bazalt is felbukkan. A hegység jelenlegi formája a harmadidőszakban, mintegy 45 millió évvel ezelőttől kezdődően alakulhatott ki.

[szerkesztés] Éghajlat

A hegység vonulata a leggyakoribb, északnyugati szélirányra éppen merőlegesen fekszik. Ennek következtében a legtöbb csapadék a Bakony északnyugati területein jellemző (egyes helyeken az évi 800 mm-t is meghaladja), míg a délkeleti rész, különösen a Veszprémi-fennsík, száraz (600 mm alatti csapadékkal).

Az évi középhőmérséklet az Északi-Bakonyban 8,5°C, a Déli-Bakonyban megközelíti a 10°C-ot. A Balatonra néző lankákon már mediterrán hatások is érvényesülnek, így itt a nyár még melegebb, a tél pedig még enyhébb.