Türr István Gimnázium
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Türr István Gimnázium a Pápán található 6 középfokú intézmény egyike. A Veszprém megyei és az országos középiskolák sorrendjében is kiemelt helyen található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az első iskolát ezen a helyen, pálos rendi szerzetesek alapították 1638-ban, Csáky László földesúr hívására. Ekkor Pápán 4 családtól eltekintve csak protestáns családok éltek. Ezen szeretett volna a földesúr változtatni, egy katolikus iskola alapításával. Erre a célra ő a pálos rendieket találta megfelelőnek, mind magyar eredetük, mind szerzetesrendük szellemisége miatt.
Az első valódi feljegyzések az iskola tényleges létrejöttéről 1647-ben keletkeztek, amikor a nagykáptalanhoz beterjesztett dokumentumban már említést tettek tanulókról. Ez az iskola még az ún. „kisgimnáziumi” kereteken belül működött. A pálos-iskola további létéről 1761-ig kevés írásos emlékünk van, de más feljegyzésekből kiderül, hogy kibővítették az iskola épületét, mivel a kisgimnáziumot átalakították ún. „archigimnáziumá” vagy más néven teljes „gimnáziummá”. Az épületet ekkor bővitették ki egy új iskolarésszel. Az iskola 1752-1780 között kiemelt szerepet kapott Pápán, mert ez időben a Pápai Református Kollégium nem működött, és ezért a pálos gimnázium volt az egyetlen középfokú intézmény a városban.
Az oktatást ekkor 3 tanár végezte 6 osztálynak 3 tanteremben. Ebből 3 ún. grammatikai osztályban a latin nyelv írása és olvasása, míg a következő felsőbb évfolyamokban a poétika, retorika, görög nyelv, történelem és a földrajztudományok elsajátítása folyt.
Az iskola életében törést jelentett az 1777-es Ratio Educationis, amely a tananyag és ismeretanyag frissítése mellett előírta, hogy csak annyi osztálya lehet egy gimnáziumnak, ahány tanára van. Így a nagygimnáziumot újra „grammatikai gimnáziummá” minősítették vissza. Ezt még csak tetőzte az, amikor II. József feloszlatta a pálos rend 1786-ban. Így, ez évtől, 1786-tól a kisgimnázum már csak magániskolaként működött. Ez 1794-től változott meg újra, mert ekkortól az uralkodó gondozásába került, és mint királyi algimnázium működött tovább. A rendeket I. Ferenc 1802-ben állíttatja vissza, így lehetőséget kap újra, hogy a gimnázium újra egyházi kézbe kerüljön. Pápára a pálosokat várták vissza, mint eddigi fenntartókat, de helyettük a bencések költöztek ide. Ők kezdték meg az iskola kibővítését, a kötelező tanügyi rendelet szerinti 4 tanteremre. Az oktatást 1806-ban kezdték el újra, immár újra egyházi gondozásban.
Az oktatás az 1806. évi II. Ratio Educationis bevezetésével újra változott, amely „művelt hű keresztények” nevelelését tűzte ki célul. Emiatt a tanítás heti 20 óra lett, amelyet immár 4 tanteremben folytattak. Főleg latint tanuítottak, de már megjelent a magyar nyelv is a többi tudomány (matematika, földrajz, történelem) mellett. A bencés gimnázium híres volt szigorú rendszabályairól. Ezek a diákok egész életére hatással voltak, a fegyelem megteremtésében nagy szerepet játszottak. Az iskolának lett volna lehetősége bencés támogatás mellett már korábban is nagygimnáziummá válni, de ez a támogatás hiányában elmaradt, egészen 1911-ig. Ekkor alakul ún. bencés nagygimnáziummá. De az addig eltelt idő alatt is számos fejlődés történt, Pápa iskolavárossá vált és a bencés gimnázium az ország egyik leghíresebbike lett. Bevezették az 1849-ben kiadott Entwurf értelmében a szaktanári rendszert, az 1844-es törvények értelmében a magyar nyelv vált hivatalos nyelvvé, így itt is kiadták az első magyar nyelvű bizonyítványt, 1845-ben.
Ez időben, a 19. század végén, élt az iskola egyik leghíresebb igazgatója: Füssy Tamás és diákja Vaszary Kolos.
Az iskola oktatási rendszere alapvetően 1911-től változott meg megint gyökeresen. Ekkortól, mint nagygimnázium már 8 osztályos képzést nyújtott és érettségit adott a továbbtanuláshoz. Az első ilyen osztály még nem is végzett, amikor kitört az I. világháború. Ez alatt az oktatás némileg szünetelt, és volt idő, amikor az iskola épületében rendikívüli hadikórházat működtettek. Az első érettségiző osztály 1915-ben végzett, ebben kapott bizonyítvánt a későbbi pénzügyminiszer, Sulyok Dezső is.
Az iskola utolsó nagy átépítése - amelynek formái napjainkig is megmaradtak - 1912-1913 között zajlik. Ekkor már kialaklt a mai Türre jellemző félköríves épületsor, a ma ismert terem-tematikával.
A háború után az iskola felvette a Szent Mór szerzetes nevtt, így az 1921/1922-es tanévben az iskola neve: Pannonhalmi Szentbenedekrendi szent Mór Katholikus Főgimnázium let. A tanrend lassan visszazökkent a világháború válságából az az előtti rendbe. Az oktatásra hatással volt az 1924-es oktatási rendelet, amely a felsőfokú tanulmányok végzésére való felkészítést tette fontossá, így az iskola reálgimnázium lett. Ezt a formát 1934-ben változtatták vissza, újra általános gimnáziummá.
Az iskolában díszesen megünneplték az 1929-es évet, a bencés rend létezésének 1400. évfordulóját. Ez időben, a 20-as évek közepén a tanulók száma elérte a 350-et, és ezek között egyre nagyobb számmal vannak jelen a más megyéből vagy paraszti sorból származó tanuló is. Ez utóbbit főleg Klebelsberg Kunó közoktatási miniszer oktatási rendelete támogatta.
A II. világháború szintén nagy hatással volt az iskola működésére, az elsőhöz hasonlóan rendkívüli hadikórházat működtettek, de a háború végén radikális változás kezdődött el. Az iskola 150 év után újra állami kézbe került, és összevonták a katolikus elemi iskolával. Az utolsó bencés diákok 1947/1948-ban végeztek. Az államosítást követően 1948 és 1951 között az iskola Állami Általános Gimnázium Pápa néven működött tovább. Ezt minisztériumi javaslatra, 1951-ben változtatták meg, felvette a máig is viselt Türr István nevét, így a gimnázium teljes neve, Pápai Állami Türr István Általános Gimnázium lett. Az oktatást az állam csak gimnáziumi szintűre korlátozta, így az alapiskolákat a református kollégium hasonló részlegével egybevonva kiszervezték.
A gimnáziumi képzés egy humán és egy reál tagozatra tagolódott, amelyhez később egy újabb reál tagozat csatlakozott. Később az egyik képzési forma átalakul nyelvi tagozattá (orosz-német), amely 1971-ig volt jelen az oktatás palettáján. A tagozatokban 1966-ban fordulat történt, ekkor vezették be a matematika-fizika fakultációt. Ennek és az összes eddigi fakultatív rendszerű képzésnek a minisztérium 1982-es oktatási rendelete vetett véget, ekkortól a '80-as évek végéig csak általános oktatás folyt. A tagozatok biológiai fakultatív képzéssel jönnek vissza 1989-ben, az iskola tantestülete 2004-ben döntött arról, hogy ezt a képzést megszünteti, így 2007-től már nem lesz bilógia fakultáns osztály a gimnáziumban.
Az iskolában a gimnáziumi képzés mellett egy szakközépiskolai képzés is megjelent 1974-ben, ennek megfelelően változott neve is: Türr István Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola, és helyzete is, amellyel minősítése szerint vegyes tanrendű iskola lett. Ezt a képzési típus 1997-ben szüntették meg, ekkortól a szakközépiskolai részt a pedagógiai képzés váltotta fel, neve így: Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola lett. Ez utóbbi szakközépiskolai forma 2005-ig volt jelen az iskola tanredjében. Ezután a tantestület határozata szerint már nem indult újabb szakközépiskolai osztály a gimnáziumban. A fentebb említett képzési ágak mellett 1992-ben beindították újra - a bencés hagyományokhoz visszatérve - a nyolcosztályos képzést, amely még ma is nagy sikerrel működik a gimnáziumban, a városban egyedülállóan. A gimnázium 2001-ben csatlakozott a kormány által támogatott Arany János Tehetségkutató Programhoz, amellyel a hátrányos helyzetű, de tehetséges diákok felkarolása lett az iskola egyik központi célja.
[szerkesztés] Mai képzései
- 2001-ben bevezetésre került az új közoktatási törvény és a tehetséggondozás érdekében külön az ilyen diákokra specializálódott osztály, Arany János Tehetséggondozó program néven. Ennek a képzési rendszernek 2006-ban voltak először végzős, érettségiző osztályai.
- Jelenleg is létezik, az 1992-ben elindított nyolcosztályos képzés, amelynek lényege az, hogy az általános iskola 4. osztály után egy központi felvételi révén már gimnáziumba kerülnek 10 éves diákok, majd 18 évesen érettségizetten hagyják el azt.
- Általános képzési forma, egy nulladik nyelvi előkészítő évfolyammal kibővítve, amellyel az általános képzés 5 év időtartamra nyúlik.
[szerkesztés] A gimnnázium fontosabb adatai
- Címe: 8500 Pápa, Fő utca 10.
- Tanulóink száma: 540
- Tanáraink száma: 40
- Vezetőség:
- Igazgató: Gruber Marianna
- Igazgató helyettes: Molnár Lajosné
- Igazgató helyettes: Kókainé Szabó Mária
[szerkesztés] A gimnázium igazgatói
[szerkesztés] Pálos igazgatók
Rendszerint a gimnáziumot a kolostori priorház főnöke irányította. Arról, hogy pontosan kik voltak, a feljegyzések nem egyértelműek. Vitathatatlan forrás csak 1761-től van, ekkortól is csak egy igazgatóról bizonyos az iskolatörténet:
- Rosty Miklós (1761-1786)
[szerkesztés] Bencés Igazgatók
A bencések bejövetelétől folyamatos az írásos feljegyzés, az igazgatókat tanévektól tanévekig számították.
- Borsó Gellért 1806/1807 - 1811/1812
- Predmerszky Dömötör Donát 1811/1813 - 1815/1816
- Nagy Boldizsár Károly 1816/1817 - 1819/1820
- Tóth Athanász Gergely 1820/1821
- Farkas Vince Gergely 1821/1822 - 1822/1823
- Pajor Simon Ferenc 1823/1824
- Polgár Ince Zsigmond 1824/1825 - 1826/1827
- Krátky Donát Imre 1827/1828
- Horváth Timót József 1828/1829 - 1831/1832
- Jankó Félix Gáspár 1832/1833 - 1835/1836
- Petykó Jenő Mihály 1836/1837 - 1840/1841
- Höcker Ábel Alajos 1841/1842 - 1847/1848
- Weber Dénes Ferenc 1848/1849 - 1854/1855
- Füssy (Fuchs) Tamás Alajos 1855/1856 - 1862/1863
- Penner Roman (igazgatóhelyettes, ill. megbízott igazgató) 1863/1864
- Bannovic Szuplic Alajos 1864/1865 - 1867/1868
- Vincze Viktorin Alajos 1868/1869 - 1874/1875
- Ocsovszky Kázmér Ambrus 1875/1876 - 1892/1893
- Pethő Menythért Antal 1839/1894 - 1905/1906
- Jándi Bernardin György 1906/1907 - 1909/1910
- Dr. Tell Anasztáz Imre 1910/1911 - 1916/1917
- Dr. Kocsis Lénárd Gyula 1917/1918 - 1920/1921
- Boksay Gergely (világi ideiglenes vezető) 1918/1919
- Blazocih Jákó Fülöp 1921/1922 - 1923/1924
- Dr. Niszler Teodoz Ferenc 1924/1925 - 1929/1930
- Dr. Balogh Albin Lajos 1930/1931 - 1932/1933
- Dr. Dobrovich Ágoston Ferenc 1933/1934 - 1938/1939
- Bíró Lucián Géza 1939/1940 - 1944 XII. hó
- Tóth Ciprián Kálmán 1944 XII. hó - 1945 július
- Dr. Saly Arnulf István 1945/1946
- Havasi Luciusz Gottfried 1946/1947 - 1947/1948
[szerkesztés] Az állami gimnázium igazgatói (-napjainkig)
- Galántai István 1948 - 1968
- Borbély Sándor 1968 - 1974
- Varga József 1975 - 1990
- Gruber Marianna 1990 auguasztus -
[szerkesztés] A gimnázium névváltozatai
- Szent Mór Királyi Főgimnázium 1922-1947
- Állami Általános Gimnázium Pápa 1948-1951
- Türr István Gimnázium 1951-1974
- Türr István Gimnázium és Óvónőképző Szakiskola 1974-1997
- Türr István Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola 1997-2005
- Türr István Gimnázium 2005-
[szerkesztés] Híres diákjai
- Ányos Pál (1756–1784), költő
- Beke Manó (1862–1946), világhírű matematikus, az MTA tagja
- Burcsi Péter (1977), matematikus
- Deák Ferenc (1803–1876), magyar politikus - a kiegyezés megkötője
- Esterházy Móric (1881–1960), Magyarország miniszterelnöke 1917-ben
- Gőgös Zoltán (1960), magyar poltikus, országgyűlési képviselő
- Gyurcsány Ferenc (1961), Magyarország miniszterelnöke (2004-)
- Hock János (1859–1936), magyar politikus, a Tisza-kormány ellenzékije, 1918-ban a Nemzeti Tanács elnöke
- Dr. Kovács Zoltán (1959), magyar poltikus, országgyűlési képviselő, Pápa város polgármestere (1990–)
- Dr. Kövér László (1959), magyar poltikus, országgyűlési képviselő, nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (1998–2002)
- Dr. Medgyasszay László (1941), magyar poltikus, országgyűlési képviselő, a Földművelésügyi Minisztérium volt politikai államtitkára (1993–94)
- Pethő Sándor (1885–1940), író, újságíró, a Magyar Nemzet elindítója
- Sulyok Dezső (1897–1965), a 20. század első felének meghatározó politikusa, Pápa polgármestere (1945), volt pénzügyminiszter
- Vaszary Kolos (1832–1915), bíboros, hercegprímás, történész
Based on work by 