Klebelsberg Kunó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Gróf Klebelsberg Kunó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 12.) kultúr- és tudománypolitikus.

Klebelsberg szobra a szegedi Széchenyi téren (Melocco Miklós, 2000)

Klebelsberg Kunó és felesége síremléke a szegedi Dóm altemplomában

Kultuszminiszterként 1922-ben és 1931-ben oktatási reformot hajtott végre. A népiskolai program keretében ötezer, főként tanyai iskolát létesített, és a középiskolai oktatást is megreformálta azáltal, hogy bevezette a reálgimnáziumot. Pécsett, Szegeden, Debrecenben egyetemi építkezéseket indított, és megteremtette a felsőoktatás korszerű keretlehetőségét. A Collegium Hungaricumokat (CH) a tudósutánpótlás biztosítására hozta létre, éppúgy, mint az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. Az 1930–1931 tanévig a következő létszámmal működtek: Bécsi CH: 35 fő, Berlini CH: 26 fő. A hallgatók között volt például Náray-Szabó István (1926–28) kémikus, Vargha László (1927–30), majd Szabó Zoltán Gábor (1936-38) és Szegedről Bay Zoltán fizikus (1926–30). A római CH-ban tanult 35 fő, Franciaországban 17 fő, Angliában 12 fő, Genfben négy, Páviában és Münsterben egy-egy fő.

Klebelsberg a működése előtt elsődleges ún. „szellemtudományok” (bölcselet, teológia, jog, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. 1926-ban a József Műegyetemen országos kongresszust szervezett, amelyen az orvosi, műszaki és mezőgazdasági, tehát a természettudományok kutatására munkaprogramot hoztak létre. A program végrehajtását kettős szervezet biztosította: társadalmi szervezetként a Széchenyi Tudományos Társaság, amely a gyárak, ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására, valamint az állami segélyt kezelő Országos Természettudományi Alap és Tanács. Ezek a szervezetek 1944-ig több millió pengővel segítették a természettudományos és műszaki kutatók munkáját. Klebelsberg Kunó érdeme, hogy a figyelmet fordított a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésének fontosságára, és támogatásának is köszönhetők a korszak reál-értelmiségének eredményei a villamossági és gépiparban, valamint a vegy- és gyógyszeriparban.

Síremléke a szegedi Fogadalmi Templomban található.