Szatmárnémeti

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szatmárnémeti

Megye

Szatmár megye

Település

megyeszékhely

Polgármester

Ilyés Gyula, 2004 óta

Népesség (2002)

115,142

Földrajzi koordináták

(é. sz. 47°47′60’’ k. h. 22°52′60’’)

Weboldal

http://www.satu-mare.ro

Szatmárnémeti (románul Satu Mare, németül Sathmar) város a mai Romániában. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye székhelye. A Szamos egyik kiszáradt ága által elválasztott Szatmár és Németi 1715-ben egyesült és szabad királyi város lett. 2002-ben 115 630 lakosából 66 998 román és 45 414 magyar volt. Szatmárzsadány tartozik hozzá.

[szerkesztés] Fekvése

Nagyváradtól 135 km-re északkeletre a Szamos két partján fekszik. (é. sz. 47°47′60’’ k. h. 22°52′60’’)

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve az ősi magyar Zothmar személynévből ered, ennek előzménye pedig a török sat (= elad) ige. Utótagja a német népnév birtoklást kifejező származéka.Illetve eredhet meg "Salzmar" névből is mivel a középkorban a sóbányákból a várost átszelő folyón szálitották a sót. Román neve a magyarból való a román satul mare (= nagy falu) szavakhoz hozzáigazítással.

[szerkesztés] Története

1150-ben Zothmar néven említik először.1000 körül, Gizella királyné királyi vadászokat telepített, akik megalapították „Németi” települést.Árpád-kori várát a tatárok 1241-ben lerombolták, majd a Báthoriak újjáépítették, János Zsigmond foglalta el, majd a lengyelek égették fel. 1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt. 1711 április 30-án itt, a Vécsey-házban írták alá a Rákóczi szabadságharcot lezáró szatmári békét. 1802-ben az erdélyi egyházmegyéből hasították ki a szatmári egyházmegyét, melynek székhelye lett. 1910-ben 34 892 lakosából 33 094 magyar, 986 román és 629 német volt. 1992-ben társközségével együtt 131 987 lakosából 72 708 román, 54 013 magyar, 3684 német és 1126 cigány volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A Dacia szálloda

Katolikus székesegyházát 1768-ban kezdték építeni klasszicizáló barokk stílusban.
A Dacia (volt Pannónia) szálló Erdély egyik legszebb szecessziós stílusú épülete. A város történelmi központjában található. 1902-ben épült Lechner Ödön tervei alapján, a régi városháza helyén. Makettje az 1903-as bécsi építészeti világkiállításon második díjat nyert.
A Tűzoltó-torony, a Dacia szálló mögötti téren látható. 2005-ben fejezték be a teljes felújítását.
A Városháza 1902-ben épült.
A színház 1902-ben épült
A Református Láncos Templom, (a Béke téren, Piaţa Păcii), a megye talán első református temploma.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1886. március 4-én Nagy Vince politikus, belügyminiszter, a Kossuth-Párt elnöke, majd a Szabadság-Párt alelnöke, az amerikai emigráns magyarság egyik vezetője.
Itt született 1906. március 11-én Bánhidi László színművész.
Itt született 1907-ben Dsida Jenő költő.
Itt született 1911-ben Darvas Gábor zeneszerző.
Itt járt iskolába Kaffka Margit, Kölcsey Ferenc és Krúdy Gyula.
Itt tanított Ilosvai Selymes Péter a Toldi 16. századi szerzője.
Itt volt megyei főjegyző 1829-től Kölcsey Ferenc, mellszobra a református (Láncos) templom előtt áll.
Magyar színházában játszott egykor Jászai Mari és Fedák Sári is.