Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions Rajna-Pfalz - Wikipédia

Rajna-Pfalz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rajna-Pfalz
Zászló Címer
Rajna-Pfalz zászlaja Rajna-Pfalz címere
Adatok
Főváros: Mainz
Terület: 19.847,39 km² (9.)
Lakosság: 4.054.081 (7.)
(2006. június 30.)
Népsűrűség: 204 fő/km² (9.)
Államforma: Az NSZK demokratikus és
szociális tagállama
Adósság: 6.068 € /fő
(2005 végén)
Adósság összesen: 25,4 Mrd. € (2002)
ISO 3166-2: DE-RP
NUTS-Régió: DEB
Hivatalos weboldal: www.rlp.de
Politika
Mandátumok száma a szövetségi parlamentben: 4
Miniszterelnök: Kurt Beck (SPD)
Kormányzó pártok: SPD
Mandátumok megoszlása a tartományi parlamentben
(101 mandátum):
SPD 53
CDU 38
FDP 10
legutolsó választás: 26. März 2006. március 26
következő választás: 2011
Térkép
Rajna-Pfalz szövetségi tartomány

Rajna-Pfalz Németország szövetségi tartománya az ország délnyugati részén Mainz tartományi székhellyel. A szövetségi tartományt a második világháború után 1946. augusztus 30-án hozták létre nagyrészt az egykori porosz Rajna-vidék területéből (Koblenz és Trier központokkal), illetve Rheinhessen területéből és Kurpfalznak a Rajna jobb partján lévő területeiből. Rajna-Pfalz nevére RLP, RPF, illetve RP rövidítésekkel is hivatkozhatunk (az utóbbit könnyen össze lehet keverni az RP autójelzéssel, ami Rajna-Pfalz kerületének a jelzése).

Rajna-Pfalz Észak-Rajna–Vesztfália, Hessen, Saar-vidék, Baden-Württemberg szövetségi tartományokkal, illetve Belgiummal, Franciaországgal és Luxemburggal határos.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajza

[szerkesztés] Fekvése

Rajna-Pfalz északon magában foglalja a Rheinischen Schiefergebirge hegységtől kezdve az Eifel középhegység déli részét, a Hunsprück hegységet, a Westerwald középhegységet és a Taunus északi részét, valamint a Rajna-menti dombság déli részét, az Észak-Pfalzi hegyvidéket, a Landstuhler Bruchot, a Délnyugat-Pfalzi Fennsíkot, a Pfälzer Waldot és a Felső-Rajnai Alföld egy részét.

Németország legrégebbi városai közül Andernach, Boppard, Koblenz, Mainz, Speyer, Trier és Worms egyben Rajna-Pfalz legrégebbi városai is, és ezek közül Lesart, Trier és Worms egyben tényleg „a legrégebbi városok“ Németországban. Ezek közül hivatalosan csak Wormsot jelölte a szövetségi kormányzat az 1994-ben alapított Most Ancient European Towns Network tagságára, ami Európa legidősebb városait fogja össze. Ennek az az alapja, hogy a kelta eredetű Borbetomagus már a római idők előtt egy városszerű település volt Worms környékén.

[szerkesztés] Folyók és tavak

Rajna-Pfalz szövetségi tartományon folynak keresztül a Rajna, Mosel, Saar és Lahn folyók, amelyek szövetségi hajózási útvonalak is egyben. Ezeken túlmenően itt találhatók még a Nahe, Sauer, Our, Glan és Sieg folyók, amelyek I. rendű vízfolyások. Gazdasági jelentőségük miatt számon tartunk még további kerek 720 km II. rendű vízfolyást is. Ezek a következők: Waldlauter, Wieslauter, Wiesbach, Otterbach, Erlenbach, Michelsbach, Pfrimm, Hahnenbach, Simmerbach, Guldenbach, Ellerbach, Ahr, Prüm, Enz, Nims, Schwarzbach, Hornbach, Kyll, Dhron, Lieser, Alf, Wied, Selz, Nister, Aar. A fennmaradó vízfolyások a III. rendűek. Rajna-Pfalz legnagyobb tava a Laacher See, amely egy egykori vulkán krátertava.

[szerkesztés] Hegyvidékek


[szerkesztés] Geológia

Jóllehet aktív vulkáni tevékenység nem tapasztalható a területen, azonban a korábbi vulkáni aktivitás nyomai megtalálhatóak a kőzetekben, különösen a Vulkaneifel területén, de a Pechsteinkopfnál is a Haardtgebirge hegységben. A Laacher See, Rajna-Pfalz legnagyobb tava is egy régi vulkán krátertava, és a mai napi szakértői viták tárgyát képezi, hogy a vulkán valóban véglegesen kialudt-e. A Vulkaneifel területén további krátermélyedések és széndioxidforrások is találhatóak. Ez utóbbiak az Andernach gejzír révén a világ legmagasabb melegvízgejzírjét hozzák létre. A régió geológiáját és a múltbéli vulkanikus tevékenységet tanulmányozandó egy ún. vulkánparkot hoztak létre a területen egy 1990-ben elkezdett projekt keretében. Komolyabb károkat okozó földrengések nem fordulnak már elő a területen, jóllehet a Rheingraben és a Neuwieder Becken korlátozottan veszélyeztetett földrengésveszélyes zónaként van számontartva.

[szerkesztés] Régiók

Rajna-Pfalz területe a következő régiókra osztható: északon Westerwald, nyugaton az Eifel hegység, a tartomány közepén a Hunsrück, keleten a Taurus és Rheinhessen hegységei, valamint délen Pfalz régiója. Ezek mellett a Neuwieder Becken, Rajna-Maina-vidék és a Rajna-Neckar-szög sűrűn lakott vidékek, és a két utóbbi a szomszédos szövetségi tartományokkal szoros kapcsolatban van.



Németország tartományai
Alsó-Szászország | Baden-Württemberg | Bajorország | Berlin | Brandenburg | Bréma | Észak-Rajna–Vesztfália | Hamburg | Hessen | Mecklenburg-Előpomeránia | Rajna-Pfalz | Saar-vidék | Schleswig-Holstein | Szászország | Szász-Anhalt | Türingia


THIS WEB:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Static Wikipedia 2006:

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - be - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - closed_zh_tw - co - cr - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - haw - he - hi - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - ms - mt - mus - my - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - ru_sib - rw - sa - sc - scn - sco - sd - se - searchcom - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sq - sr - ss - st - su - sv - sw - ta - te - test - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tokipona - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu