Rajna-Pfalz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Zászló | Címer |
---|---|
Adatok | |
Főváros: | Mainz |
Terület: | 19.847,39 km² (9.) |
Lakosság: | 4.054.081 (7.) (2006. június 30.) |
Népsűrűség: | 204 fő/km² (9.) |
Államforma: | Az NSZK demokratikus és szociális tagállama |
Adósság: | 6.068 € /fő (2005 végén) |
Adósság összesen: | 25,4 Mrd. € (2002) |
ISO 3166-2: | DE-RP |
NUTS-Régió: | DEB |
Hivatalos weboldal: | www.rlp.de |
Politika | |
Mandátumok száma a szövetségi parlamentben: | 4 |
Miniszterelnök: | Kurt Beck (SPD) |
Kormányzó pártok: | SPD |
Mandátumok megoszlása a tartományi parlamentben (101 mandátum): |
SPD 53 CDU 38 FDP 10 |
legutolsó választás: | 26. März 2006. március 26 |
következő választás: | 2011 |
Térkép | |
Rajna-Pfalz Németország szövetségi tartománya az ország délnyugati részén Mainz tartományi székhellyel. A szövetségi tartományt a második világháború után 1946. augusztus 30-án hozták létre nagyrészt az egykori porosz Rajna-vidék területéből (Koblenz és Trier központokkal), illetve Rheinhessen területéből és Kurpfalznak a Rajna jobb partján lévő területeiből. Rajna-Pfalz nevére RLP, RPF, illetve RP rövidítésekkel is hivatkozhatunk (az utóbbit könnyen össze lehet keverni az RP autójelzéssel, ami Rajna-Pfalz kerületének a jelzése).
Rajna-Pfalz Észak-Rajna–Vesztfália, Hessen, Saar-vidék, Baden-Württemberg szövetségi tartományokkal, illetve Belgiummal, Franciaországgal és Luxemburggal határos.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajza
[szerkesztés] Fekvése
Rajna-Pfalz északon magában foglalja a Rheinischen Schiefergebirge hegységtől kezdve az Eifel középhegység déli részét, a Hunsprück hegységet, a Westerwald középhegységet és a Taunus északi részét, valamint a Rajna-menti dombság déli részét, az Észak-Pfalzi hegyvidéket, a Landstuhler Bruchot, a Délnyugat-Pfalzi Fennsíkot, a Pfälzer Waldot és a Felső-Rajnai Alföld egy részét.
Németország legrégebbi városai közül Andernach, Boppard, Koblenz, Mainz, Speyer, Trier és Worms egyben Rajna-Pfalz legrégebbi városai is, és ezek közül Lesart, Trier és Worms egyben tényleg „a legrégebbi városok“ Németországban. Ezek közül hivatalosan csak Wormsot jelölte a szövetségi kormányzat az 1994-ben alapított Most Ancient European Towns Network tagságára, ami Európa legidősebb városait fogja össze. Ennek az az alapja, hogy a kelta eredetű Borbetomagus már a római idők előtt egy városszerű település volt Worms környékén.
[szerkesztés] Folyók és tavak
Rajna-Pfalz szövetségi tartományon folynak keresztül a Rajna, Mosel, Saar és Lahn folyók, amelyek szövetségi hajózási útvonalak is egyben. Ezeken túlmenően itt találhatók még a Nahe, Sauer, Our, Glan és Sieg folyók, amelyek I. rendű vízfolyások. Gazdasági jelentőségük miatt számon tartunk még további kerek 720 km II. rendű vízfolyást is. Ezek a következők: Waldlauter, Wieslauter, Wiesbach, Otterbach, Erlenbach, Michelsbach, Pfrimm, Hahnenbach, Simmerbach, Guldenbach, Ellerbach, Ahr, Prüm, Enz, Nims, Schwarzbach, Hornbach, Kyll, Dhron, Lieser, Alf, Wied, Selz, Nister, Aar. A fennmaradó vízfolyások a III. rendűek. Rajna-Pfalz legnagyobb tava a Laacher See, amely egy egykori vulkán krátertava.
[szerkesztés] Hegyvidékek
[szerkesztés] Geológia
Jóllehet aktív vulkáni tevékenység nem tapasztalható a területen, azonban a korábbi vulkáni aktivitás nyomai megtalálhatóak a kőzetekben, különösen a Vulkaneifel területén, de a Pechsteinkopfnál is a Haardtgebirge hegységben. A Laacher See, Rajna-Pfalz legnagyobb tava is egy régi vulkán krátertava, és a mai napi szakértői viták tárgyát képezi, hogy a vulkán valóban véglegesen kialudt-e. A Vulkaneifel területén további krátermélyedések és széndioxidforrások is találhatóak. Ez utóbbiak az Andernach gejzír révén a világ legmagasabb melegvízgejzírjét hozzák létre. A régió geológiáját és a múltbéli vulkanikus tevékenységet tanulmányozandó egy ún. vulkánparkot hoztak létre a területen egy 1990-ben elkezdett projekt keretében. Komolyabb károkat okozó földrengések nem fordulnak már elő a területen, jóllehet a Rheingraben és a Neuwieder Becken korlátozottan veszélyeztetett földrengésveszélyes zónaként van számontartva.
[szerkesztés] Régiók
Rajna-Pfalz területe a következő régiókra osztható: északon Westerwald, nyugaton az Eifel hegység, a tartomány közepén a Hunsrück, keleten a Taurus és Rheinhessen hegységei, valamint délen Pfalz régiója. Ezek mellett a Neuwieder Becken, Rajna-Maina-vidék és a Rajna-Neckar-szög sűrűn lakott vidékek, és a két utóbbi a szomszédos szövetségi tartományokkal szoros kapcsolatban van.
Németország tartományai | |
---|---|
Alsó-Szászország | Baden-Württemberg | Bajorország | Berlin | Brandenburg | Bréma | Észak-Rajna–Vesztfália | Hamburg | Hessen | Mecklenburg-Előpomeránia | Rajna-Pfalz | Saar-vidék | Schleswig-Holstein | Szászország | Szász-Anhalt | Türingia |