Baden-Württemberg
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Zászló | Címer |
|---|---|
 |
 |
| Adatok | |
| Főváros: | Stuttgart |
| Terület: | 35.751,65 km² (3.) |
| Lakosság: | 10 736 000 (2006. április 30.) |
| Népsűrűség: | 300 fő/km² |
| Bruttó nemzeti termék - Összesen - Százalékosan (teljes Németországhoz képest) |
2005 330,715 Mrd. € 15% |
| Államforma: | Köztársasági Demokratikus és Szociális Jogállam |
| Adósság: | 3.682 € /fő(2005 végén) |
| Adósság összesen: | 37,55 Mrd. € (2004) |
| ISO 3166-2: | DE-BW |
| Hivatalos weboldal: | www.baden-wuerttemberg.de |
| Politika | |
| Miniszterelnök: | Günther Oettinger (CDU) |
| Kormányzó pártok: | CDU-FDP/DVP koalíció |
| Mandátumok megoszlása a tartományi parlamentben (139 mandátum): |
CDU 69 SPD 38 B90/Zöldek 17 FDP/DVP 15 |
| legutolsó választás: | 2006. március 26. |
| következő választás: | 2011 |
| Szövetségi parlamenti képviselet | |
| Mandátumok száma: | 6 |
| Térkép | |
 |
|
Baden-Württemberg Németország szövetségi tartománya. A Németország kertjének is nevezett tartomány adta a 90-es évek Németországának a nemzeti össztermék 15,4%-át. Mind területi mind lakossági sorrendben a tartományok között a harmadik helyet foglalja el. A Rajna felső folyása mentén fekszik. Baden-Württemberggel Rajna-Pfalz, Hessen és Bajorország szövetségi tartományok határosak, illetve délről Svájc, nyugatról pedig Elzász Franciaországhoz tartozó része határolja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Történelem előtti idők
A mai Baden-Württemberg területén az ember letelepedésének nyomai félmillió évre visszamenőleg bizonyíthatóak. A Mauernél talált Homo heidelbergensis és a Steinheim an der Murrnál felfedezett Homo steinheimensis a maguk 500 000 és 250 000 éves leleteivel a Európában talált legidősebb leletek között vannak.
A különböző kultúrák megjelenése Baden-Württembergben kb. 35 000-40 000 évvel ezelőtt következett be. Ilyen korúnak számít a legrégibb ismert hangszer, amit az ember készített - egy elefántcsontsíp, amit 1979-ben a geißenklösterlei barlangban végzett ásatásoknál találtak, valamint azok a művészeti emlékek, amelyeket Schwäbischen Alb barlangjaiban fedeztek fel.
A hallstatti kultúra idején a vidéket nagyrészt kelták lakták. Ezt számos halomsír bizonyítja, amelyek közül a Hochdorf melletti kelta vezérsír a legismertebb.
[szerkesztés] A rómaiaktól 1945-ig
I. sz. 70 és 150 között a rómaiak uralták annak a területnek a nagy részét, ahol a mai Baden-Württemberg található. 260-tól kezdődően az alemannok vették át az uralmat a rómaiaktól. Miután a Frank Birodalom leigázta az alemannokat, a tartomány területe a frank és sváb hercegségekhez tartozott 496 és 746 között. A 13. századra mindkét hercegség felbomlott, így egy többszáz kis grófságból, birodalmi városból, egyházi területből és akár önálló faluból álló igencsak széttagolt terület jött létre. A napóleoni háború következményeként végrehajtott területegyesítések elindítottak egy olyan folyamatot, amelynek eredményeképpen végül mindössze három különálló részből állt a terület; ezek Württemberg, Baden és Hohenzollern voltak, illetve Wimpfen városa egy, a Hesseni Hercegséghez tartozó exklávét képezett a területen. 1806-ban Württemberg királyság volt, Baden pedig hercegség. 1871-re mindkét terület a Német Birodalom részévé vált - Hohenzollern már 1850-re Poroszországhoz tartozott. 1919-ben már Badennek és Württembergnek is demokratikus alkotmánya volt. 1933-ban az önálló tartományi kormányzatot a nácik által kinevezett vezetők váltották fel.
[szerkesztés] A délnyugati szövetségi tartomány kialakulásáig
A második világháború után Baden és Württemberg északi részei Bad Wimpfennel együtt az amerikai megszállási övezetbe kerültek, Baden és Württemberg déli területei pedig Hohenzollernnel együtt a francia megszállási övezethez tartoztak. A felosztás a korábbi körzethatárokat követte, és az amerikai zónához azok a körzetek tartoztak, ahol a Karlsruhe-München autópálya (a mai A 8) elhaladt. A megszállási övezetek katonai kormányzatai 1945-46 folyamán létrehozták Württemberg-Baden tartományt az amerikai ellenőrzés alatt lévő területeken, illetve Württemberg-Hohenzollern és Baden tartományokat a francia ellenőrzés alatt lévő területeken. (A Baden tartománynév valamelyest félrevezető lehet, mert a tartomány valójában csak Baden déli részét foglalta magába.) Az így létrehozott tartományok 1949. május 23-a óta képezték a Német Szövetségi Köztársaság részét.
Az NSZK alaptörvénye a 118-as cikkejében előírta ezen három szövetségi tartomány számára, hogy jussanak megegyezésre egymással a területük újrafelosztásáról. Arra az esetre, ha egy ilyen szabályozás mégsem jönne létre, a szabályozást egy szövetségi törvény írta elő megvalósítani. Két lehetőség merült fel: az egyik, hogy ezek a tartományok egyesülnek egyetlen délnyugati szövetségi tartománnyá, a másik pedig, hogy újra létrehozzák Baden és Württemberg tartományokat, ahol az utóbbi magába foglalta volna Hohenzollernt is. Ezek közül Württemberg-Baden és Württemberg-Hohenzollern kormányzata az előbbit, Badené pedig az utóbbit támogatta. A kormányzatok megpróbáltak megegyezni abban, hogy népszavazás döntse el a kérdést, de ezt a megegyezési kísérletet is meghiúsította, hogy nem tudtak megegyezni a népszavazás módjában. Az erre vonatkozó 1951. május 4-én elfogadott szövetségi törvény a népszavazás által érintett területet négy zónára osztotta: Észak-Württemberg, Észak-Baden, Dél-Württemberg-Hohenzollern, Dél-Baden. Akkor tekintették elfogadottnak a tartományok egyesítését, ha egyrészről a népszavazáson résztvevők többsége emellett dönt, másrészről a négy zóna közül legalább háromban is a ott szavazók többsége az egyesítés mellett dönt. Mivel a többség mindkét württembergi zónában, illetve Észak-Badenben is nagy valószínűséggel az egyesítés pártján lett volna (végeztek felméréseket erre vonatkozóan), ezért a szövetségi kormányzat is az egyesítés pártjára állt. A dél-badeni kormányzat alkotmányossági pert indított a törvény ellen, ami először sikertelen maradt és csak 1956-ban vezetett a megegyezés felülvizsgálatához.
A végül 1951. december 9-én megtartott népszavazás előtt elkeseredett választási harc folyt a „délnyugati tartomány” támogatói és ellenzői között. Az IGEN oldal vezető képviselői Württemberg-Baden miniszterelnöke, Reinhold Maier és Württemberg-Hohenzollern elnöke, Gebhard Müller voltak, az egyesítést ellenzők vezetője pedig Baden elnöke, Leo Wohleb volt. A népszavazáson a választók a következő arányban szavaztak az egyesítés mellett: mindkét württembergi zónában 93% támogatta, Észak-Badenben 57% támogatta, Dél-Badenben azonban csak 38% támogatta. A négy zónából háromban megvolt a többség az egyesítés mellett, így az egyesítés kérdése eldőlt. Ha azonban az eredményt úgy összesítették volna, hogy a két badeni tartományban leadott szavatokat együtt veszik figyelembe, akkor az ott leadott szavazatok 52%-a az önálló Baden újbóli létrehozását támogatta volna.
[szerkesztés] A tartomány megalapítása után
A népszavazás eredménye következtében 1952. április 25-én megalakult Baden-Württemberg szövetségi tartomány. Reinhold Maier (FDP/DVP) lett az első miniszterelnöke, miután létrehozott egy SPD, FDP/DVP és BHE alkotta koalíciót, kizárva a hatalomból a legerősebb frakciót, a CDU-t. Ez felszínre hozta az elégedetlenséget mindkét déli tartományrészben, Dél-Badenben és Dél-Württemberg-Hohenzollernben is, amelyek ebben a kormányzatban nem érezték magukat képviseltetve, illetve ezzel szembefordult Gerhard Müller is, a CDU frakció vezetője, aki a CDU hatalomból való kirekesztését saját maga elleni személyes támadásnak értékelte.
Az 1953. szeptember 6-án tartott előrehozott szövetségi választáson, amit Reinhold Maier a politikája elleni tiltakozás eredményeként kiírt, a CDU abszolút többséget ért el a tartományban. Reinhold Maier levonta a konzekvenciákat és visszalépett a miniszterelnökségtől. Az utódja Gebhard Müller lett, aki négypárti nagykoalíciót hozott létre a CDU, SPD, FDP/DVP és BHE részvételével, ami 1958-ig fenn is maradt. Müller utódja Kurt Georg Kiesinger lett, aki a tartomány harmadik miniszterelnöke volt.
A tartomány neve szintén sokáig vita tárgyát képezte. Az 1952. május 15-i Überleitungsgesetz által bevezetett Baden-Württemberg nevet először csak átmeneti névnek tekintették, azonban végül ez maradt a név, mert semmilyen más névben sem tudott az összes fél megegyezni. Az 1953. november 19-én hatályba lépett szövetségi alkotmányt már egy alkotmányozó szövetségi gyűlés fogadta el, és nem népszavazással erősítették meg. 1956-ban a szövetségi alkotánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy az 1951-ben megállapított módja a népszavazásnak nem vette kielégítően figyelembe a Badenben leadott szavazatokat, és ezért Badenben újabb népszavazás kiírását tette lehetővé. Megállapította továbbá, hogy a népszavazás módjának a megállapításakor a badeni népakaratot „átjátszották” és a számbeli fölényben lévő népesség a számbeli hátrányban lévőt leszavazhatta. Ezután azonban a népszavazás újbóli kiírását többször is elhalasztották. Egy újabb szövetségi alkotmánybírósági döntésre volt szükség 1969-ben, ami a szavazás megtartását legkésőbb 1970. június 30-i végrehajtással elrendelte. Ennek hatására 1970. június 7-én sor került a népszavazás megismétlésére, ami azonban 81,9%-ban már az új szövetségi tartomány fenntartását támogatta. Az utólagos egyetértéshez nyilván nem kis mértékben hozzájárult a már adott helyzet utólagos elfogadásának a hatása. A választási részvétel 62,5%-os volt.
[szerkesztés] Földrajza
Baden-Württemberg Németország délnyugati részén fekszik. Keletről Bajorországgal, illetve Bajorországtól északra Hessennel határos. A déli és nyugati határát a Rajna és a Bodeni-tó képezi (kisebb kivételektől eltekintve, mint például Schaffhausen. Ezen határok mentén déli szomszédja Svájc, nyugati szomszédja pedig Franciaország, illetve Németország Rajna-Pfalz tartománya. Baden-Württemberg a terület nagysága és a lakosság száma alapján is a harmadik legnagyobb tartománya Németországnak.
A Rajna menti síkvidék körülbelül 20 km széles sávjától eltekintve a tartomány felszíne dombság és hegység. A délnyugati részén egy 160 km hosszú és maximum 60 km széles sávban a Fekete-erdő található, a Német Középhegység legmagasabb pontja, a Feldberg is található a maga 1493 méteres magasságával. A Schwäbische Alb a tartomány déli határától északi irányba húzódik egészen a bajor határig Nördlingennél. Ezenfelül itt található még az Odenwald északon, a Kraichgau északnyugaton, a Hohenloher Ebene és a Sváb-Frank-erdő északkeleten, a Neckar medencéje Stuttgartnál, illetve Oberschwaben délkeleten.
A hegyvidéki topográfia adottságainak köszönhetően a folyók és folyóvölgyek kiemelt szerepet játszottak és játszanak településszerkezetében, közlekedési hálózatában és történelmében egyaránt. A Rajna mellett elsősorban a Neckar és a Duna völgyét kell ebben a vonatkozásban megemlíteni. A Neckar a Fekete-erdő szélén ered Villingen-Schwenningennél és keresztülhalad a tartományon amíg az északnyugati részen Mannheimnél a Rajnába nem torkollik. A Neckar torkolatánál a Rajna vízállásának tengerszint feletti 85 méteres magassága a tartomány legalacsonyabb pontja. Teljes egészében a Rajna alkotja a tartomány nyugati határát és ugyanakkor ez Baden nyugati határa is - Mannheimtől Karlsruheig, amíg Rajna-Pfalzot el nem éri, illetve délről Franciaország és Svájc felé is ez a határ. A Duna a két fekete-erdei forrásából ered és megközelítőleg kelet-északkeleti irányba halad a Schwabische Albtól délre, illetve az Oberschwabentől északra és Ulm után lép át Bajorországba. A tartomány többi folyója közül a leghosszabbak az ún. „ikerfolyók”, a Kocher és a Jagst, amelyek a tartomány északkeleti részén találhatóak. A tartomány legészakkeletibb határát pedig a Maina alkotja.
Baden-Württemberg geográfiai értelemben vett középpontja Tübingen városánál van, az Elysium kiserdőben, aminek a közelében botanikus kert is található. Ezt a pontot kúp alakú 3 tonnás kőszikla szimbolizálja, ami a Német Középhegységből származik. A kúp oldalának dőlésszöge 11,5°, ami Föld dőlésszögét szimbolizálja.
[szerkesztés] Körzetek
Baden-Württembergben a következő városok alkotnak önálló körzeteket:
Ezeken felül 35 további körzet van:
|
 |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
[szerkesztés] Nevezetességei
Területén fekszik a Fekete-erdő és a mesébe illő Hohenzollern kastély.
[szerkesztés] Világörökség
| Németország tartományai | |
|---|---|
| Alsó-Szászország | Baden-Württemberg | Bajorország | Berlin | Brandenburg | Bréma | Észak-Rajna–Vesztfália | Hamburg | Hessen | Mecklenburg-Előpomeránia | Rajna-Pfalz | Saar-vidék | Schleswig-Holstein | Szászország | Szász-Anhalt | Türingia | |
Based on work by 