Ráckeve

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.16107° k. h. 18.94558°

**Ráckeve**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ráckevei
Rang	város
Terület	64,09 km²
Népesség
Összesen: 9060 fő (2001) Népsűrűség: 141,36 fő/km²
Irányítószám	2300
Körzethívószám	24
Térkép é. sz. 47.16107° k. h. 18.94558°	település Mo. térképén

Árpád-híd télen

Árpád-híd

Savoyai-kastély

Szerb templom

Ráckeve város Pest megyében, jelentős üdülőközpont. 1989-ben kapott városi jogot.

[szerkesztés] Fekvése

A Ráckevei-Duna mindkét partján, a Csepel-sziget déli részén található. Budapesttől mintegy 50 km-re délre fekszik. Helyi érdekű vasút köti össze Budapesttel, Magyarország fővárosával. A soroksári Duna-ág legfontosabb hídja; az 1896-ban épült Árpád híd vezet át rajta.

[szerkesztés] Története

Ráckeve területe már a bronzkorban lakott volt. A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt. Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke község és egy, a XII. században épült kolostor, első írásos említése 1212. A 15. század közepén a török elől menekülő szerb lakosság telepedett le, ekkor kezdték először Kiskeuenek, majd később Ráckevének nevezni. Keve volt ugyanis az a város az Al-Duna mentén, ahonnan elmenekültek. (A szerbeket pedig akkoriban rácoknak nevezték.) A 15. században fontos hely lett királyi kiváltságok adományozása folytán. A 16. században török uralom alá került. Szegedi Kis István prédikátor fellépésével kezdődött a reformáció térhódítása a városban, később a humanista reformáció fontos központja lett.

A török háborúk idején a várost feldúlták, lakói elmenekültek. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A városba német telepesek érkeztek. Ettől kezdve a város lakosságát három nemzetiség alkotja.

A szocialista időkben járási székhely volt, városi rangját 1984-ben kapta vissza.

[szerkesztés] Gazdaság

Zöldség- és gyümölcstermesztés, hűtőház.

[szerkesztés] Neves szülötte

Ács Károly
Horváth Nep. János (valószínűleg róla mintázta Petőfi a János Vitézt)
Katona Klári énekesnő

[szerkesztés] Látnivalók

Görög-keleti szerb templom (gótikus, az építkezést 1487-ben fejezték be). A két oldalkápolna reneszánsz, a különálló középkori részletekkel bíró harangtorony befejezése 1758-ban. Falfestés 18. századból.
Savoyai-kastély. Építtette Savoyai Jenő, épült Hildebrandt tervei szerint 1702-1750, barokk.
Árpád Múzeum
Városi képtár
Katolikus templom (műemlék jellegű épület). Benne Patay László hatalmas seccojával.
Minden szerdán és szombaton hajnaltól piac várja a kedves látogatókat, amit érdemes megnézni. A Duna partján majd' egy kilométeres hosszúságban húzódik.