Gyergyócsomafalva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Gyergyócsomafalva (románul Ciumani): falu a mai Romániában Hargita megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Gyergyószentmiklóstól 9 km-re délnyugatra a Nagy-Somlyó-patak Marosba ömlésénél fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a régi magyar Csoma személynévből ered.
[szerkesztés] Története
A település 1730-ban vált ki Alfaluból. Lakói tutajozással, ácsmesterséggel foglalkoztak. Ácsmesterei messze földön híresek. 1910-ben 3919 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye Gyergyószentmiklósi járásához tartozott. 1992-ben 4808 lakosából 4187 magyar, 18 román és 3 német volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- A régi fakápolna helyén 1726-ban kis templom, majd 1875 és 1879 között a mai neogótikus nagy templom épült fel.
- A Várhegyen a hagyomány szerint egykor vár állott.
- A falu borvízkútjairól híres, azt tartják, itt minden ásónyomra borvíz tör fel.
- A határában emelkedő Dél-hegy (1694 m) csúcsáról festői kilátás nyílik.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1861-ben Köllő Miklós szobrászművész, számos nevezetes szobor alkotója.
- Innen származott Borsos Miklós szobrászművész családja is.
Based on work by 