Veresegyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.65712° k. h. 19.28495°

**Veresegyház**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Veresegyházi
Rang	város
Terület	28,56 km²
Népesség
Összesen: 11348 fő (2001) Népsűrűség: 397,34 fő/km²
Irányítószám	2112
Körzethívószám	28
Térkép é. sz. 47.65712° k. h. 19.28495°	település Mo. térképén

Veresegyház város Pest megyében, a Veresegyházi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A falu a gödöllői dombvidéken terül el, a Cserhát szélén, délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ-Rákos patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, melly Szada felé nyulik, 's melly hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

[szerkesztés] Története

Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb, mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

[szerkesztés] Neve

A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház vólt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres - azaz piros - melléknév és az egyház - vagyis templom - főnév összetételéből ered neve - mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

[szerkesztés] Nevezetességei

római katolikus templom: 1777-ben Migazzi Kristóf váci püspök építtette copf stílusban, tornyának homlokzatán is az ő neve s bíborosi címere látható. Híres félköríves szentélye, valamint XVIII. századi főoltárképe, amelyen Krisztus elé egy gyermeket hoznak.
a plébánia műemlék épülete és a tótól nem messze lévő kőkereszt, talapzatán Mária, Szent János evangelista és Magdolna.
római katolikus temető: 1806 és 1849 közötti vörösmárvány sírkövek
református templom: 1786-ban épült, féltve őrzött kincse az 1683-as óntányér, a száz évvel későbbi ónkehely és ónkanna, valamint az 1700-as réztányér.
medve és farkas menhely