Szigethalom

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.

Koordináták: é. sz. 47.32277° k. h. 19.01287°

**Szigethalom**

Régió	Közép-Magyarország
Megye	Pest
Kistérség	Ráckevei
Rang	város
Terület	9,12 km²
Népesség
Összesen: 13151 fő (2001) Népsűrűség: 1442,00 fő/km²
Irányítószám	2315
Körzethívószám	24
Térkép é. sz. 47.32277° k. h. 19.01287°	település Mo. térképén

Szigethalom város Pest megyében, a Ráckevei kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

[szerkesztés] Története

A Csepel-szigeten, a Tököl és Szigetszentmiklós közötti területen fekszik Szigethalom. A falu eredetileg tököli határrész volt, amelyet a gazdák úgynevezett" védőlegelőnek" használtak.

A vízpartot az egykori legelőterülettől összefüggő erdősáv választotta el. A ráckevei Duna-ág egyes részeit itt is a fehér tündérrózsa és a sulyom levelei borítják. Néhol a vízfelületen a vízidara tömege von összefüggő takarót. A vízimadarak közül szárcsák, vadkacsák gyakran előfordulnak. Az erdőben élő őzek, fácánok, nyulak visszahúzódtak a kevésbé bolygatott területekre, és erdei séta során megfigyelhetők, a tököli erdészethez tartozó részeken. A Duna-part fákkal övezett sávjában szép üdülőterület alakult ki. A szabad idejüket itt töltők mellett, állandó lakóhelyül sokan választották ezt a környéket. Szigethalom Budapest-Csepelről autóbusszal félóra alatt, a Budapest-Ráckevei HÉV-vel a Közvágóhídtól, negyven perc alatt elérhető. Az Alfölddel, az 51-es úttal a Taksonyi-híd köti össze. A HÉV, a Volán-buszok és (az 1995-ig) a fővárossal összeköttetést biztosító BKV-járatok találkozási pontja itt volt, és megváltozott formában ma is itt van.

A község önállóléte 1950-ben kezdődött. A község területéről több régészeti lelet került elő. A Taksonyi hídhoz vezető úton és környékén az építkezéskor, rézkori sírokban agyagedényeket találtak. A szigeten ez a rész lakott volt, mintegy 3500 éve, a bronzkorban is. A Dunaparti leletek mellett a faluban, 1983-ban, egy családi ház építése során, előkerült mellékletekkel egy bronzkori csontvázas sír Az edények a nagyrévi kultúrához tartozó jegyeket mutattak. A mintegy tíz darabos edényleletben több tál, füles bögre, fazék volt. A hídhoz vezető aszfaltút építésekor II. századi szarmata telep maradványait figyelhették meg, írhatták le. A tagosítás után, a XIX század végére, a határban található földterületek birtokviszonyai megváltoztak. Az első parcellázások a HÉV szigethalmi megállóhelyének környékén, a Kis-Duna felé eső területen történtek, Szilágyi Lajos ráckevei járási főszolgabíró által, a századforduló tájékán. Az első házak itt és a Duna-parton épültek. A település elnevezése az első parcellázásoktól kezdve, a következőképp alakult: Szilágyi-telep Horthy-liget [Horthy Miklós budapesti bevonulásának 10. évfordulója alkalmából] Szilágyi-telep [Dózsa-liget] 1950. március 1.-vel, Szilágyi-telep nagyközség - 1951. január 1-jétől: Szigethalom. A terület a közigazgatás-, a közegészségügy-, a közellátás- és a közoktatás területén Tököl-höz tartozott. A gyarapodást a szőlőkultúra fejlődése, ezen kívül a parcellázások folytán, a betelepülések okozták. Szilágyi-telepen 1908-ban 10 család élt. Ekkor már volt megállója a századfordulón átadott HÉV-nek. A belügyminiszter 1899-ben engedélyezte a Tököl-Szilágyi-telepi egyesület alapszabályát, amelyet 1909-ben módosítottak. E szabályzat jelzi, hogy a területen bár nem volt az állandó lakók száma jelentős ebben az időben mégis már olyan érdekeltsége volt e vidéknek, amelyet egyesületi formában kívántak kifejezni, a területhez kötődők. A csőszházban, a József Attila utcai iskolaépület helyén, Bruszt Alajos kezdte meg az oktatást, 16 tanulóval.

A nevelői lakással egybeépített állami iskola 1917ben kezdte meg működését. Első kinevezett igazgatója Erdődi Mihály volt. Ugyanebben az évben jelölték ki a temetőt is, 1600 négyszögöl területen. Itt emeltek 1922-ben emlékoszlopot a világháborúban elesett 9 katonának.     A reformátusok 1931-ben, a katolikusok pedig 1933-ban építették fel templomaikat. Ebben az időszakban készült a bekötő műút is. A postaügynökséget 1934-ben postahivatallá alakították. Az első világháború után a terület fejlődése a környéken működő ipari üzemek hatására, felgyorsult. A Tökölhöz tartozó külterületen élők száma folyamatosan gyarapodott.

A fővárosi munkalehetőség mellett a helyi nagy építkezések szintén kedveztek a népességszám növekedésének. 1940-1942 között építették a Dunai Repülőgépgyárat, 1940-ben épült a tököli repülőtér, a gyártelepi állomás és a Csepel-Horthyliget közötti műút. 1942-ben - Vohányi Géza igazgatása alatt az iskola önállósult. Három tanteremmel és kilenc nevelővel, bővült. A települést 1944. április 3.-án elfoglalta a német katonaság. Ekkor volt a gyár és a falu első bombázása, amely mintegy 2000 áldozatot követelt. Ebben az időben vált szállóigévé a gyárban dolgozó munkaszolgálatosok között: "Horthy-liget - Pokolsziget". A Dunai Repülőgépgyárhoz, csak november 29-én érkeztek a szovjet csapatok. A front elvonulásával megkezdődött. a helyreállítás, amelynek eredményeképpen a Dunai Repülőgépgyár, Csepel Autógyár néven kezdte meg működését 1949-ben, az újjáépítés után. Az ipari termelés felfutása eredményezte, hogy munkalehetőség reményében egyre többen költöztek e vidékre. A biztos megélhetés vágya és az olcsó telekárak 1ehetővé tették, hogy a családok kövessék a munkavállalókat, új egzisztenciát teremtsenek maguknak. Ez ugrásszerű népességszám növekedést hozott. A Tökölhöz tartozó Szilágyi-telep (ezen a néven) 1950-ben önálló lett. Az új községben szükségessé vált a középületek és az ellátás biztosítása. Az orvosi rendelőt 1954-ben adták át.

A budapesti agglomeráció jellemzői, a kezdetektől folyamatosan fellelhetők voltak a községben. A Csepel Autógyár közelsége, a Pestvidéki Gépgyár munkalehetőségei, nem kedveztek a szövetkezeti tevékenységnek. Szigethalmon az ötvenes évek elején "Vidám Élet" néven alakult termelőszövetkezet, de működése rövid életű volt. Az új általános iskolai épületet (7 tanteremmel és 3 szobás igazgatói lakással) 1956 szeptemberében adták át. Ekkor már működött óvoda a faluban. Az 1960-as népszámláláskor, 2832 fő élt itt. A külterületi lakott helyek száma ekkor 6, ahol 993 személyt írtak össze, a község lakóinak mintegy egyharmadát. 1960-ban a községbe rendőrségi körzeti megbízottat helyeztek, rendőrirodát építettek. Postaépülettel is gyarapodott a falu. Társadalmi munkában orvosi lakás készült, hogy megtelepedjen az orvos a faluban. A hatvanas években befejeződött a településen a villanyhálózat kiépítése. A falu népessége 6016 fő 1970-ben, ami a tíz évvel korábbinak több, mint kétszerese A hetvenes évek elején indították meg az autóbusz-közlekedést a falu területén, a nagy távolságok miatt.

Erre az időszakra esett a Pilisi Parkerdőgazdasággal történt csere, amelynek eredményeképpen, az egybefüggő üdülőövezetet, a Duna partján alakíthatta ki a község. Új épülettel gyarapodott az általános iskola is. Az évtized végére elkészült a Szabadkai utcai új óvoda, amely megoldotta az óvodás korú gyerekek elhelyezését. Az 1980-as év statisztikai adatai szerint, a lakosság száma 9131 fő, amely a tíz évvel korábbinál ötven százalékkal több. Ezt a hatalmas népességszám-növekedés, a terület fejlesztésével képtelenség volt követni. Az óvoda után ismét szükségessé vált iskola építése. Erre a helybelieknek 1985-ig kellett várni, amikor Marlin-telepen átadták a második általános iskolát, amely a Gróf Széchenyi István nevet vette fel. A Duna melletti üdülőrész fejlődése független volt a faluétól. Itt az 1980-as évek elején ivóvíztársulást hoztak létre, aszfalturak épültek. (A területre a gázt 1994-ben vezették be.) 1995-1996-ban a településen elkészült a vezetékes telefonhálózat. A falu fejlődése a XX. század utolsó évtizedére felgyorsult. Az első komoly beruházás a vezetékes gáz kiépítése volt. Következő lépés az infrastrukturális beruházásoknál, 1996-ban a csatornázásra történő társulás létrehozása volt. Szigethalom Vízgazdálkodási Társulat néven alakították meg A társulat és az önkormányzat együttműködésének eredménye képen 2002 év végén a település teljes egészében csatornázott lett. A szennyvizet a Tököli szennyvíztisztító telepre vezetik. A Csepel Autógyár privatizációja során eladásra kerülő művelődési házban működő könyvtárat az önkormányzat 1996-ban megmentette. Jelenleg önkormányzati intézményként működik és állománya meghaladta az 50 ezer kötetet. Az idei évtől kezdve (2004) dr. Hegedűs Géza Városi Könyvtár néven működik. A településen működő volt légvédelmi laktanyából, amelyet az Önkormáynzat 2002-ben tulajdonba kapott az államtól, működik az Egyesített Szociális Gondozási és Ápolási Központ. A központban 20 ápolási és 54 szociális ágy fogadja az arra rászorulókat. A képviselő-testület céltudatos és következetes munkájának eredményeképpen a nagyközség 2004 július1-vel elnyerte Városi rangot. A város avatót ünnepélyes keretek között 2004. Szeptember 4.-én tartották az újonnan felújított Kultúrház előtti téren. A lakosság lélekszáma ekkor már meghaladta a 14000 főt.

Forrás: www.Szigethalom.hu