Ortodox egyházak
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Az ortodox (görög néven), pravoszláv (szláv néven) vagy görög-keleti (régi hagyományos, azonban pontatlan magyar néven) egyházak elvetik a római pápa fönnhatóságát, és ezzel együtt több katolikus hittételt. Kizárólag az első hét egyetemes zsinatot ismerik el érvényesnek.
Az első évezredben a Római Birodalom felosztásának megfelelő a keresztény egyház is kétközpontú volt: Róma (római pápa) és Konstantinápoly (konstantinápolyi pátriárka). Ezért a katolikus tanítások és az ortodox hittételek közötti eltérések nagyrésze már a nagy egyházszakadást, 1054-et megelőzően is megvolt a nyugati latin és a keleti görög kereszténység között. A hitelvek, liturgiai különbözőségek, politikai érdekek mentén kialakult ellentétek véglegesen 1204-ben a IV. vagy latin keresztes háború következtében váltak teljességgel feloldhatatlanná, amikor a keresztes lovagok az eredeti cél Jeruzsálem felszabadítása helyett Konstantinápoly ellen vonultak. Lerombolták és kirabolták a várost és létrehozták a Latin Császárságot. A katolikus egyháztól eltérően, az ortodox egyházaknak nincs központi irányításuk. Ezek egymástól független egyházak amelyek eredetileg a Bizánci Birodalom egyes tartományaiban kialakult patriarchátusoknak feleltek meg.
[szerkesztés] Ortodox egyházak napjainkban
Napjainkban összesen 15 önálló ortodox egyház van:
- Konstantinápolyi Ortodox Egyház ( 2 millió)
- Alexandriai Ortodox Egyház (80 ezer)
- Antiochiai Ortodox Egyház (1,37 millió)
- Jeruzsálemi Ortodox Egyház (50 ezer)
- Orosz Ortodox Egyház (100 millió)
- Grúz Ortodox Egyház (2 millió)
- Szerb Ortodox Egyház (8 millió)
- Román Ortodox Egyház (16 millió)
- Bolgár Ortodox Egyház ( 6 millió)
- Ciprusi Ortodox Egyház (420 ezer)
- Görög Ortodox Egyház ( 8 millió)
- Albán Ortodox Egyház
- Lengyel Ortodox Egyház (500 ezer)
- Cseh-Szlovák Ortodox Egyház ( 150 ezer)
- Amerikai Ortodox Egyház ( 1 millió)
Tágabb értelemben gyakran az ortodox kereszténységhez sorolják azt a hat úgynevezett „antikhalkedóni” egyházat is, amelyek a 451-ben tartott khalkedóni zsinat hittételeit nem fogadták el, és így elszakadtak a többi kereszténytől. Bár önmagukat ezek az ősi keleti egyházak is ortodoxnak nevezik, a khalkedóni zsinatot elfogadó ortodox egyházak nem tekintik őket annak. Ezért nem tartoznak az egymást kölcsönösen elismerő, szűkebb értelemben vett ortodox egyházak közé, hanem a „keleti ortodox egyházak” vagy - a nesztoriánus Asszír Keleti Egyházat is beleértve - a „keleti keresztény egyházak” névvel szokás jelölni őket.
[szerkesztés] Lásd még
Keleti keresztény egyházak