A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Olaszország mai területe a Nyugat-Római Birodalom 476-os bukása után megközelítőleg 1400 évig kisebb-nagyobb államokra és városállamokra tagolódott. Ilyen volt például Velence, mely fölött a dózsék egész sora uralkodott, vagy a reneszánsz kori gazdag városállam, a Medici család által uralt Firenze. Ilyen volt a Nápoly-Szicíliai kettős királyság, mely fölött az Anjou család azon ága uralkodott melyből a magyar Anjou-dinasztia is eszármazott. És ott volt persze, közel 1100 éves fenállásával a Pápai állam, melyet II. István pápa és Kis Pippin francia király alapítottak a 8. században. Ám egyes területek hosszabb-rövidebb ideig külső megszállásalatt álltak. Nagy Károly például megszállta Észak-Itáliát, hogy biztosítsa a pápa biztonságát az ott tanyázó longobárdoktól. Ettől kezdve a Frank Birodalom széthullásáig e hatalmas államalakulat része volt a Rómától északra fekvő terület. És miután a frankok kivonultak szinte rögtön jöttek is a németek és 962-ben I. (Nagy) Ottó Még a Pápai Államot is bekebelezte és "Római császárrá" koronáztatta magát. Kilencszáz év telt el a német rabiga alatt. Bár az itáliai városok viszonylagos függetlenséget élveztek mégiscsak a német-római császár befolyása alá tartoztak. Végül a napóleoni háborúk alatt a Német-Római Birodalom megsemmisült ám ekkor a franciák szállták meg Észak-Itáliát. Napóleon halála után az osztrákok vetették meg itt a lábukat, míg végül a 19. század közepén a független Sard-Piemont királya, Viktor Emánuel, megindította az olasz egyesítést mindek eredményeként létrejött a ma isismert Olaszország. Az új országot 1946-ig királyok uralták, majd kikiáltották a köztársaságot.
| Uralkodó |
Uralkodott |
Megjegyzés |
| Nagy Theodorik |
476-526 |
Megszállta Észak-Itáliát és megalapította az Osztrogót Királyságot. |
| Athalaric |
526-534 |
|
| Theodahad |
534-536 |
|
| Witiges |
536-540 |
|
| Ildibad |
540-541 |
|
| Eraric |
541 |
|
| Totila |
541-552 |
|
| Teia |
552-553 |
|
888 és 933 között lényegében Észak-Itália egyáltalán nem volt független. A Frank Birodalom három részre szakadása után közvetlenül Aachenből irányították addig amíg i. ottó seregeivel meg nem hódította.
Bár voltak Itáliának saját vezetői, őket nem igazán nevezhetjük uralkodónak
Miután I. Ottó meszállta Észak-Itáliát, az ottani területeket közvetlenül a császári központból igazgatták
III. Lothár halála után Észak-Itália városai saját kormányzatot nyertek a Német-Római Birodalmon belűl.
[szerkesztés] Az egységes Olasz Királyság
A 19. század folyamán a sard-piemonti seregek többek között francia segítséggel meghódították Itália összes államát. Garibaldi csapatai partaszálltak Szicíliában és észak felé vonultak. A két sereg Rómánál találkozott.
| Uralkodó |
Uralkodott |
Megjegyzés |
| II. Viktor Emmánuel |
1861-1878 |
A Savoyai-családból származó Viktor Emmánuel eredetileg sard-piemonti király volt, majd ő lett az első királya az egységes Olasz Királyságnak. |
| I. Umberto |
1878-1900 |
Viktor Emmánuel fia. Albániából hozatott magának feleséget. |
| III. ViktorEmmánuel |
1900-1946 |
Umberto fia. Uralma alat meggyengült a királyi hatalom. Nagy nyomásra kénytelen volt kinevezni Mussolinit miniszterelnökké. A II. világháború után lemondásra kényszerűlt. |
| II. Umberto |
1946 |
Viktor Emmánuel fia. Kiskorúként lépett trónra apja lemondása után. Rövid ideig uralkodott. Miután kikiáltották a köztársaságot, az uralkodó családot száműzták Olaszországból. |
Based on work by 