Meteor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A meteor az a fényjelenség, amelyet az űrben keringő kisebb kövek, porszemek keltenek a légkörben, miközben ionizálják azt. Népies nevük a hullócsillag.
Vannak rajmeteorok, amelyek az év egy időszakában térnek vissza mindig. Ezek a rajok üstökösök, kisbolygók anyagából keletkeznek, és nagyjából azzal azonos pályán keringenek a Nap körül. A fiatalabb rajok kevésbé oszlanak szét a pálya mentén.
A meteorok másik csoportja a sporadikus meteorok. Ezek nem köthetőek meteorrajokhoz, az év minden szakaszában hullanak. Megfigyelhető, hogy hajnalban több hullik belőlük. Ekkor a Föld mozgásirányában helyezkedünk el (ábra), míg a haladási iránnyal ellentétesen csak a leggyorsabb szemcsék érik el a földi légkört.
Hazánkban Konkoly-Thege Miklós hatására kezdtek el foglalkozni szimultán meteorészleléssel, azaz a meteorok két helyről történő egyidejű megfigyelésével (1905 környéke). Terkán Lajos számolta ki az észlelésekből a radiánspontokat és a magasságadatokat.
Magyarország jelenleg is előkelő helyet foglal el az amatőr meteorészlelések terén.
[szerkesztés] Irodalom
- Csizmadia Szilárd: Meteorcsillagászat, Meteor évkönyv 2004
Based on work by 