Amerikai Államok Szervezete
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Hivatalos nyelvek | angol, spanyol, portugál, francia |
Főtitkár | José Miguel Insulza |
Alapító okirat • Aláírás • Hatályba lép |
1948. április 30. 1951. december 1. |
Tagállamok száma | 35 |
Székhely | Washington, D.C., USA |
Webcím | http://www.oas.org/ |
Az Amerikai Államok Szervezete (angolul: Organization of American States; spanyolul: Organización de los Estados Americanos; portugálul: Organização dos Estados Americanos; franciául: Organisation des États Américains), az amerikai államok regionális nemzetközi szervezete.
Hivatalos rövidítése: OAS vagy OEA (magyarul néha AÁSZ).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
Az amerikai államok együttműködése az 1820-as évekig nyúlik vissza. Simón Bolívar kezdeményezésére elsőként a gyarmati sorból éppen felszabaduló, közép- és dél-amerikai államok szövetkeztek (La Plata-menti Egyesült Tartományok). 1826-ban hívták össze az első összamerikainak kongresszust Panamában (Nagy-Kolumbia, Mexikó, Peru és az akkor még egy államnak számító Közép-Amerika részvételével). Az országok kötelékei hamar lazulni kezdtek, földrész-dimenzióban csak Bolívar gondolkodott.
1890-ben Washingtonban 18 állam részvételével megalapították az Amerikai Köztársaságok Kereskedelmi Irodáját és az Amerikai Köztársaságok Unióját. A két szervezet elsődleges célja a tagok kereskedelmi kapcsolatainak bővítése és a viták békés rendezése. A kezdeti főként gazdasági - kereskedelmi tevékenységre építő szervezetek az 1933-as montevideo-i konferencia után a jószomszédi politika elvét is felvették céljaik közé.
A II. világháború után, 1947-ben Rio de Janeiroban elfogadták az amerikai államok kollektív biztonsági rendszerének tervezetét. 1948. áprilisában pedig Bogotában elfogadták az Amerikai Államok Szervezetének alapokmányát.
Fontos megjegyezni, hogy az Egyesült Államok a II. világháború után az európai újjáépítést, illetve az európai integráció előmozdítását sokkal fontosabbnak tartotta, mint az amerikai államok együttműködését. Így az Európai Közösségekhez képest meglehetősen lassan halad az amerikai államok együttműködésének elmélyítése.
[szerkesztés] Célok, feladatok
Az Alapokmány első fejezete sorolja fel a szervezet legfontosabb céljait:
- az amerikai kontinens békéjének és biztonságának megerősítése
- a képviseleti demokrácia erősítése, egymás belügyeibe való beavatkozás nélkül
- megoldások keresése a felmerülő közös politikai, gazdasági kihívásokra
- viták békés rendezése
- gazdasági, szociális és kulturális fejlődés elősegítése
- a demokratikus fejlődést gátló szegénység felszámolása
- a hagyományos fegyverek hatékony korlátozása
Ezeken felül az 1994-ben, Miamiban tartott csúcstalálkozó célul tűzte ki egy egész kontinensre kiterjedő szabadkereskedelmi-övezet létrehozását, illetve a korrupció és a kábítószer-kereskedelem elleni harcot.
[szerkesztés] Tagállamok
Alapítók:
További tagok (és belépésük dátuma)
- Barbados (1967)
- Trinidad és Tobago (1967)
- Jamaica (1969)
- Grenada (1975)
- Suriname (1977)
- Dominikai Közösség (1979)
- Saint Lucia (1979)
- Antigua és Barbuda (1981)
- Saint Vincent (1981)
- Bahama-szigetek (1982)
- Saint Kitts és Nevis (1984)
- Kanada (1990)
- Belize (1991)
- Guyana (1991)
[szerkesztés] Szervek és intézmények
[szerkesztés] Források
- Blahó András – Prandler Árpád: Nemzetközi Szervezetek és Intézmények. Aula, 2005. ISBN 9639478564
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Amerikai Államok Szervezete (angolul) – hivatalos oldal
- Az Alapokmány (angolul)
- A zászlóról (angolul)
Amerikai Államok Szervezete (OAS) | |
---|---|
Amerikai Egyesült Államok | Antigua és Barbuda | Argentína | Bahama-szigetek | Barbados | Belize | Bolívia | Brazília | Chile | Costa Rica | Dominikai Közösség | Dominikai Köztársaság | Ecuador | Grenada | Guatemala | Guyana | Haiti | Honduras | Jamaica | Kanada | Kolumbia | Kuba | Mexikó | Nicaragua | Panama | Paraguay | Peru | Saint Lucia | Saint Vincent | Saint Kitts és Nevis | Salvador | Suriname | Trinidad és Tobago | Uruguay | Venezuela |