F–15 Eagle

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

F–15 Eagle
Amerikai F–15 Eagle
Műszaki adatok
Funkció	Harcászati vadászbombázó repülőgép
Gyártó	McDonell Douglas/Boeing
Személyzet	F-15A/C: 1 fő F-15B/D/E/I/K/S:2 fő
Első felszállás	1972. július 27.
Szolgálatba állítás	1976. január 9.
Ára	29,9 millió USD (1998)
Méretek
Hossz	19,44 m
Fesztáv	13,00 m
Magasság	5,60 m
Szárnyfelület	56,50 m²
Szárnyprofil	NACA 64A006.6 a szárnytőben, 64A203 a törővégnél
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg	12 700 kg
Maximális felszállótömeg	30 845 kg
Hajtómű
Hajtómű	2 db Pratt & Whitney F100-PW-229 utánégetős kétáramú gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő	104 kN, utánégetővel 129 kN
Repülési jellemzők
Maximális sebesség	2,5 Mach nagy magasságon 1,2 Mach tengerszinten
Hatótávolság	4023 km
Legnagyobb repülési magasság	19 800 m
Emelkedőképesség	255 m/s
Szárny felületi terhelése	358 kg/m²
Tolóerő-tömeg arány	1,04
Fegyverzet
Beépített gépfegyver	1 db M-61 Vulcan gépágyú

Az F–15 Eagle negyedik generációs nehéz vadászrepülőgép. Az F–16 Fighting Falcon könnyűvadász mellett ez a repülőgép az Amerikai Légierő és a Légi Nemzeti Gárda összes korábbi vadász- és vadászbombázó repülőgépének (F–4 Phantom II, F–111 Aardvark, F–105 Thunderchief, F–106 Delta Dart) váltótípusa. Hagyományos aerodinamikai elrendezésű, kéthajtóműves, vállszárnyas repülőgép, osztott függőleges vezérsíkkal, két hajtóművel. Sérülésállósága legendás. A levegőben utántölthető. Japánban a légierő által megrendelt F–15J/DJ repülőgépeket licenszben gyártották. Az Amerikai Légierőben már folyik az alaptípus cseréje az utódra, F/A–22 Raptor vadászbombázóra.

A repülőgép továbbfejlesztésével 1987-ben hozták létre a megnövelt felszállótömegű F–15E Strike Eagle vadászbombázót, amelyet először 1989-ben állítottak szolgálatba. A jelenlegi elképzelések szerint ez a repülőgép még a 2030-as években is szolgálatban fog állni. Az F-15E alapjain több exportváltozatot is létrehoztak, Izrael számára az F–15I Raam-ot, Szaúd-Arábia számára az F–15S-t, Dél-Korea számára az F–15K Slam Eagle-t, Szingapúr számára az F–15SG-t.

Tartalomjegyzék

1 Történet
- 1.1 Gyártás
- 1.2 Harci alkalmazása
2 Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok
3 Típusváltozatok
4 Fegyverzet
5 Megrendelő és üzemeltető országok
6 Korszerűsítési programok
7 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Történet

[szerkesztés] Gyártás

[szerkesztés] Harci alkalmazása

[szerkesztés] Szerkezeti felépítés és tervezési sajátosságok

[szerkesztés] Típusváltozatok

[szerkesztés] Fegyverzet

[szerkesztés] Megrendelő és üzemeltető országok

Amerikán kívül szolgálatba állította Izrael, Japán, Szaúd-Arábia, Szingapúr és Dél-Korea.

[szerkesztés] Korszerűsítési programok

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikimedia Commons tartalmaz F–15 Eagle témájú médiaállományokat.

Harmadik generációs harci repülőgépek \| Negyedik generációs harci repülőgépek \| Ötödik generációs harci repülőgépek
AMX \| AV–8B Harrier II \| Ching Kuo \| F–15 Eagle \| F–16 Fighting Falcon \| F/A–18 Hornet \| F–20 Tigershark \| FC–1 \| J–10 \| MiG–29 \| MiG–31 \| Mirage F1 \| Mirage 2000 \| Szu–27 \| Tejas
Négy és feledik generációs harci repülőgépek
EF–2000 Typhoon \| JAS 39 Gripen \| Rafale

Ez a védelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../f/%E2%80%93/1/F%E2%80%9315_Eagle_c320.html"

Kategóriák: Harci repülőgépek | Csonkok (hadi)

Harmadik generációs harci repülőgépek \| Negyedik generációs harci repülőgépek \| Ötödik generációs harci repülőgépek
AMX \| AV–8B Harrier II \| Ching Kuo \| F–15 Eagle \| F–16 Fighting Falcon \| F/A–18 Hornet \| F–20 Tigershark \| FC–1 \| J–10 \| MiG–29 \| MiG–31 \| Mirage F1 \| Mirage 2000 \| Szu–27 \| Tejas
Négy és feledik generációs harci repülőgépek
EF–2000 Typhoon \| JAS 39 Gripen \| Rafale