Budapesti agglomeráció
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A budapesti agglomeráció alatt Budapest fővárost és a körülötte kialakult településgyűrűt értjük, amelyhez közel 50 település tartozik.
Az agglomeráció lényege olyan településegyüttes létrejötte, amely egy központi szerepet betöltő városból (a jelen esetben Budapestből) és a körülötte fekvő településekből áll. E településeket számtalan gazdasági és társadalmi kapcsolat fűzi össze.
Kevés országban van olyan kiemelkedő gazdasági, társadalmi és demográfiai szerepe a fővárosnak, mint Magyarországon Budapestnek. Ennek a történelem során nemcsak természetes okai voltak, hanem ezt erősítette például 1950. január 1-jén számos főváros-környéki település fővároshoz csatolása. Ekkor a fővárossal határos olyan jelentős települések vesztették el önállóságukat, mint Kispest vagy Újpest.A fővárosi lakáspolitika is a fővárosba áramlást segítette az úgynevezett tanácsi lakások igényléséhez szükséges öt év budapesti munkaviszony előírásával. A másik oldalról a Budapestről való kitiltás büntető intézkedés miatt sokan arra kényszerültek, hogy az agglomerációban találjanak maguknak munka- és lakóhelyet.
A budapesti agglomeráció határait hivatalosan 1971-ben jelölték ki. Ekkor 43 település került az agglomerációs gyűrűbe, összesen mintegy 340 ezer lakossal, melyek közül a 183 ezer aktív kereső kétharmada a fővárosban dolgozott.
A szuburbanizációs folyamat már az 1980-as években jelentős volt, ekkor főleg a magánvállakozók és a munkahelyhez nem kötődő értelmiségiek költöztek ki az agglomerációba. Az 1990-es években a motorizáció nagyarányú fejlődésével a középosztály alsó rétegei is bekapcsolódtak a szuburbanizációba. A Budapestre költözés és a szuburbanizációs kiköltözés az 1990-es évek elejétől Budapest lakossága számának stagnálásához, egyidejűleg az agglomerációs települések egy részének gyors ütemű fejlődéséhez vezetett. Az agglomerációban a magántőke-befektetés egyre jelentősebbé vált, ami esetenként párosul állami nagyberuházásokkal (pl. autóutak, Hungaroring). A helyi tanácsok helyébe lépő helyi önkormányzatok ugyancsak nagy segítséget nyújtanak az agglomerációs települések fejlődésében.