Belarusz nyelv

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Belarusz (беларуская мова bielaruskaja mova)
Beszélik:	Belarusz, Lengyelország és még 14 országban
Terület:	Kelet-Európa
Beszélők száma:	7-8 milló ember
Helyezés:	???
Nyelvcsalád:	Indoeurópai nyelvcsalád Szláv nyelvek Keleti szláv nyelvek Belarusz nyelv
Írás:	Cirill írás
Hivatalos státusz
Hivatalos nyelv:	Belarusz, Lengyelország Podlasie vajdaság 12 településén
Szabályozza:	Belarusz Tudományok Nemzeti Akadémiája
Nyelvkódok
ISO 639-1	be
ISO 639-2	bel
SIL	be
Lásd még: Nyelv

A belarusz nyelv (korábbi magyar elnevezése: fehérorosz nyelv, vagy régebbi elnevezése: rutén nyelv) ma kb. 7,9 millió ember anyanyelve. Belarusznyelvű kisebbség él Lengyelországban Bialystok mellett, de a nagy többség Fehéroroszországban él, ahol ez az egyik hivatalos nyelv (a másik az orosz nyelv).

Tartalomjegyzék

1 Eredete
2 Története - a litván nagyfejedelemség idején
3 20. század
4 Írás és helyesírás
5 Nyelvtan
6 Szókincs
7 Összahasonlítás
8 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Eredete

A belarusz nyelv az orosz nyelvvel és az ukrán nyelvvel az egyik keleti szláv nyelv, amely a középkorban egy közös alapnyelvből, az ""óorosz nyelv""ből fejlődött ki.

[szerkesztés] Története - a litván nagyfejedelemség idején

A vilniusi litván nagyfejedelem udvarában a XIV.században alakult ki egy belarusz nyelvre épülő sajátos irodalmi nyelv, amely a moszkvai nyelvjárástól csak kis mértékben különbözik; ez a nyelv lett a Litván Nagyfejedelemség hivatalos kommunikációs nyelve.

Amikor a Litván Nagyfejedelemség a Kijevi Rusz nyugati területeire is kiterjesztette a hatalmát, ez a nyelv ukrán elemeket is befogadott. A litván-lengyel perszonálunió után a lengyel nyelv erős befolyása alá került. (Részletesebben erről a témáról ld. a rutén nyelv szócikket). A litván-lengyel állam 1795-ben történt felbomlása után azonban ezt az irodalmi nyelvet egyre kevésbé használták.

Az első irodalmi nyelvemlékek a 19.század első felében keletkeztek egy új a fehérorosz nyelv északkeleti nyelvjárására épülő irodalmi nyelven. Az egyik ilyen első nyelvemlék az Aeneis 1812 és 1830 között keletkezett névtelen fordítása Eneida navyvarat "Aeneis fordítva" címmel.

[szerkesztés] 20. század

A fehérorosznyelvű könyv- és folyóiratnyomtatás csak az 1905-ös forradalom után vált lehetővé törvényes keretek között. 1903-1911 Varsóban jelent meg a lefontosabb mű Jauchim Karski: Belorusy. Jazyk belorusskowo naroda címmel, amelyben lerögzítették az irodalmi nyelv szabályait. Fontos szerepe van ebben az időben az 1906-ban megjelenő Nasa nyiva (A mi mezőnk) c. folyóiratnak is.

1917-ben kudarcot vallott a fehérorosz állam első önálló államalapítási kísérlete, ezután a fehérorosz lakosság legnagyobb része a Belarusz SZSZK területén élt, egy kisebb részük Lengyelországban. A Szovjetunióban a fehérorosz nyelv egészen az 1920-as évek végéig szabadon fejlődhetett, utána az orosz nyelv erős elnyomása alá került. 1933-ban egy helyesírási reformmal kényszerítették a fehérorosz nyelvet az orosz nyelvhez való közeledésre; a szókincs és a nyelvtan is erős orosz befolyásolás alá került. Hasonló sorsra jutott a fehérorosz nyelv a lengyel területen is, amely 1939-ben csatlakozott a Szovjetúnióhoz.

A fehérorosz nyelv csak a peresztrojka idején alakult újjá: 1990-ben nyilvánították hivatalosan is a Belarusz SZSZK hivatalos nyelvévé. Bár jelenleg is vannak igyekezetek arra, hogy az 1933-ban eltörölt hagyományos helyesírást bevezessék, (ezt a тарашкевіца/Taraskjevica-féle reformként ismerik) ettől az időponttól kezdve gyakorlatilag két rendszer van érvényben: Taraskjevica (ezt főleg az emigránsok és az aktív nyelvhasználók kedvelik), valamint a szovjet Narkomauka (наркомаўка, amely egészen a mai napig hivatalos változat).

A jelenlegi állapot szerint a fehérorosz irodalmi nyelvet csak egy kis városi értelmiségi réteg beszéli. Vidéken a fehérorosz nyelvjárásokat használják, a városi lakosság legnagyobb része egy fehérorosz és orosz nyelv közti átmeneti nyelvet használ, amelyet lenézően "traszjanka" ("marhatáp") néven neveznek. Az oktatási rendszerben csak kissé gyökeresedett meg a fehérorosz nyelv, 2003 nyarán bezárták az egyetlen fehérorosz tanítási nyelvű gimnáziumot a tanárok és diákok nagyfokú ellenállása ellenére. A fehérorosz nyelv egyetlen hivatalos nyelvvé való elismerése csak rövid ideig tartott; 1994-1995-ben Alekszandr Lukasenko újra bevezette második hivatalos nyelvként az orosz nyelvet. A fehérorosz nyelv jővőbeli esélyei elég sötétek, sokan attól félnek, hogy már nem lehet megakadályozni a fehérorosz nyelvnek az orosz nyelvbe való beolvadását.

Továbbá létezik egy mozgalom, amely a nyugat-poléziai nyelvet szeretné kifejleszteni, ez a tény is újabb szétforgácsolódáshoz vezethet.

[szerkesztés] Írás és helyesírás

Fő szócikk: belarusz ábécé

A mai fehérorosz írott nyelv a cirill ábécét használja, ld. az alábbi táblázatot:

Betű	Átírás	Magyar átírása
А а	A a	A a
Б б	B b	B b
В в	V v	V v
Г г	H h	H h
Ґ ґ (nem szerepel a jelenleg hivatalos helyesírásban)	G g	G g
Д д	D d	D d
Е е	E e	E e (szó elején Je je)
Ё ё	Ë ë	Jo jo
Ж ж	Ž ž	Zs zs
З з	Z z	Z z
І і	I i	I i
Й й	J j	I i (a szó végén a й i után nem állhat)
К к	K k	K k
Л л	L l	L l
М м	M m	M m
Н н	N n	N n
О о	O o	O o
П п	P p	P p
Р р	R r	R r
С с	S s	Sz sz
Т т	T t	T t
У у	U u	U u
Ў ў	Ŭ ŭ	U u
Ф ф	F f	F f
Х х	Ch ch	H h
Ц ц	C c	C c
Ч ч	Č č	Cs cs
Ш ш	Š š	S s
Ы ы	Y y	Y y
Ь ь	' '	- (magánhangzó előtt: j)
Э э	Ė ė	E e
Ю ю	Ju ju	Ju ju
Я я	Ja ja	Ja ja

A betűkészlet általában megfelel az orosz, ill. az ukrán nyelv betűinek. Sajátosan fehérorosz betű a ў, ez a betű csak ebben a nyelvben fordul elő (ezen kívül a Kirgizisztánban beszélt dungan nyelvben, valamint a Csukcs-félszigeten használt yupik nyelvben találkozunk ezzel a betűvel), továbbá a ë betű kötelező (ellentétben az orosz nyelvvel). A fehérorosz nyelvben hiányzanak a következő orosz betűk: и, щ és ъ (ezek helyettesítésére szolgálnak az i és az ў betűk). Az ukrán nyelvben meglévő ї és a є sem ismertek a fehérorosz nyelvben (ehelyett a ы, э, ë és az ў betűk szerepelnek).

A fehérorosz nyelv helyesírása szigorúan fonetikus, vagyis teljesen a kiejtéshez igazodik. E szerint tehát a hangsúlytalan o-t nemcsak [a]-nak ejtjük (mint az orosz nyelvben), hanem így is írjuk. A fonetikus átírás következtében az íráskép különbözik az orosz és az ukrán nyelvtől. Vö. a fehérorosz вада (víz) és az orosz вода (víz), a szavakat hasonlóképpen ejtjük, de másképpen írjuk.

A дж és a дз betűkapcsolatokat néha sajátos egységként kezeljük, mivel egy hangot jelölnek. Ezért az ábécében önálló betűként a д után állnak.

A fehérorosz nyelvben nehézséget okozhat, hogy mind a h, mind a g hangot a г betű jelöli. 1933-ig a g jelölésére az önálló ґ betűt használták (mint az ukrán nyelvben), visszaállítása vita tárgyát képezi.

A fehérorosz nyelv latinbetűs átírása a lengyel helyesírást követi, de megtalálhatók benne diakritikus betűk is (š, č stb.) és a w helyett v-t használ (a lengyel nyelvtől eltérően). Jellemző még rá a fonetikus írásmód (vada [víz])

[szerkesztés] Nyelvtan

A fehérorosz nyelv nyelvtana nem különbözik lényegesen más szláv nyelvekétől. Ezzel kapcsolatban a következőket állapíthatjuk meg:

A főneveknek három nyelvtani nemük van (hímnem, nőnem és semlegesnem), ezek további alkategóriákra oszthatók -- élő és élettelen. Hat nyelvtani eset és két szám, egyes szám és többes szám. Feltűnő azonban hogy a főnévragozás egyszerűbb, mint pl. az orosz vagy a cseh nyelvben; ez azzal magyarázható, hogy fehérorosz irodalmi nyelv a népnyelvből alakult ki a XIX.században és nem volt közvetlen folytonossága az ófehérorosz nyelvvel.
A melléknevek a többi szláv nyelvből ismert rövid (állítmányi) alakot elhagyták
Az igének négy igeideje van: a jelen idő, a múlt idő és a jövő idő mellett a más szláv nyelvekben ritka régmúlt idő is van a fehérorosz nyelvben. Emellett még jellemző a többi szláv nyelvben is meglévő igeszemlélet is. A melléknévi és határozói igenevek rendszere kevésbé jellemző, eltérően más szláv nyelvektől.

[szerkesztés] Szókincs

A fehérorosz nyelv szókincse különböző rétegekből tevődik össze. A szláv alapszókincs és az ószláv nyelv hatása mellett, főleg a lengyel nyelvből kölcsönzött szavak jellemzőek, amelyek az orosz nyelvből hiányoznak. Vö. a fehérorosz дзякаваць (megköszön) - orosz благодарить és a lengyel dziękować. fehérorosz цікавы (érdekes) - lengyel ciekawy stb. A két háború közötti időben fehérorosz nyelvészek azon fáradoztak, hogy a lengyel (és orosz) jövevényszavak helyett saját szavakat alkossanak a nyelvjárási szavak alapján, de 1933 óta szakszókincset célirányosan oroszosították.

[szerkesztés] Összahasonlítás

Belarusz nyelv (Беларуская мова)	Ukrán nyelv (Українська мова)	Orosz nyelv (Русский язык)	Bolgár nyelv (Български език)	Lengyel (Polski język)	Magyar nyelv
Вітаю/Vitaju	Вітаю/Vitaju	Здравствуйте/Zdravsztvujtye	Здравейте/Zdravejte	Witam	Jó napot!
Прывітанне/Privitannye	Привіт/Privit	Привет/Privet	Здрасти/Zdraszti	Cześć	Szervusz!
Так/Tak - Не/Nye	Так/Tak - Ні/Nyi	Да/Da - Нет/Nyet	Да/Da - Не/Ne	Tak - Nie	Igen-Nem
Дзякуй/Dzjakuj	Дякую/Djakuju	Спасибо/Szpaszibo	Благодаря ви/Blagodarja vi	Dziękuję	Köszönöm
Спадар/Szpadar - Спадарыня/Szpadarinya - Спадарычна/Szpadaricsna	Пан/Pan - Пані/Panyi - Панна/Panna	Господин/Goszpogyin - Госпожа/Goszpozsa	Господин/Goszpodin - Госпожа/Goszpozsa -Госпожица/Gospozsica	Pan - Pani - Panna	Úr - Asszony - Kisasszony
Выдатна/Vidatna; добра/dobra	Відмінна/Vidminna; файна/fajna	Отлично/Otlicsno	Отлично/Otlicsno	Fajnie	Kitűnő, jó