A Magyar Köztársaság elnöke

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A magyar köztársasági elnök fejezi ki a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A Magyar Köztársaság elnöke 2005. augusztus 5. óta Sólyom László.

Tartalomjegyzék

1 Megválasztása, kinevezése
2 Fontosabb feladatai és jogai
3 A tisztség megszűnése
4 Védettség
5 A Magyar Köztársaság elnökei
6 Lásd még

[szerkesztés] Megválasztása, kinevezése

Köztársasági lehet az a választójoggal rendelkező 35 év feletti magyar állampolgár, akit az országgyűlés kétharmados többséggel megválaszt. Köztársasági elnököt legalább ötven országgyűlési képviselő támogatásával lehet jelölni.

[szerkesztés] Fontosabb feladatai és jogai

A köztársasági elnök látja el kézjegyével a törvényeket, s azok parlamenti elfogadását követő legkésőbb 15. napon ki is hirdeti őket. Összehívja és megnyitja az országgyűlés alakuló ülését, javaslatot tesz a miniszterelnök személyére az országgyűlésnek, valamint a miniszterelnök javaslatára kinevezi a kormány tagjait.
Az országgyűlés által elfogadott törvényt - még az aláírás előtt - a köztársasági elnök véleményezésre megküldheti az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Ezt hívjuk előzetes normakontrollnak. A köztársasági elnök az országgyűlés által elfogadott törvényeket aláírás előtt megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az országgyűlésnek.
A köztársasági elnök nevezi ki a bírákat, dönthet a mentelmi joguk felfüggesztéséről. Az országgyűlés szavaz a köztársasági elnök által a Legfelsőbb Bíróság elnökének, legfőbb ügyésznek jelölt személyről. A legfőbb ügyész helyetteseit a köztársasági elnök nevezi ki.
A miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Távirati Iroda, és a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét, s javaslatot tehet az országgyűlési biztosok személyére, akiket a parlament választ meg végül. A miniszterelnök és a köztársasági elnök együttesen jelölik megválasztásra a parlamentnek az Országos Rádió és Televízió Testület elnökét.
A felsőoktatási intézmények tanácsának javaslatára, az oktatási miniszter előterjesztése alapján kinevezi vagy felmenti az egyetemi tanárokat, rektorokat.
A külügyminiszter előterjesztése alapján nevezi ki vagy menti fel a nagyköveteket és követeket, az illetékes miniszterek (belügy- hadügy- pénzügyminiszter) javaslatára lépteti elő a tábornokokat.
A Magyar Tudományos Akadémia elnökét az akadémikusok közgyűlése választja meg, s a köztársasági elnök erősíti meg hivatalában.
A Magyar Köztársasági Érdemrendet a miniszterelnök, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet az illetékes miniszter előterjesztése alapján adományozza és adja át ünnepélyes keretek között a köztársasági elnök.
A belügy- vagy az igazságügyminiszter előterjesztése alapján dönt állampolgári ügyekben, a legfőbb ügyész előterjesztése alapján a köztársasági elnök adhat egyéni kegyelmet (általános amnesztiát azonban csak a parlament hirdethet), s szintén a belügyminiszter előterjesztésére dönt a városi cím adományozásáról, illetve a községalakításról
Kitűzi az országgyűlési és az önkormányzati választások időpontját.
A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.

[szerkesztés] A tisztség megszűnése

Az elnöki megbizatás megszűnik, ha lejár a megbízatás ideje, ha meghal az elnök, ha feldatát 90 napon túl nem tudja ellátni, ha lemond, ha kimondják a megbizatásával kapcsolatban az összeférhetetlenségét, vagy ha megfosztják tisztségétől. Ha a köztársaság elnöke bűncselekményt követ el, az Alkotmánybíróság megfoszthatja tisztségétől.

A köztársasági elnök helyettesítését az országgyűlés elnöke láthatja el, aki a helyettesítés időtartama alatt képviselői jogait nem gyakorolhatja.

[szerkesztés] Védettség

Amennyiben a köztársasági elnök hivatali idejében elkövetett jogsértés nem minősül bűncselekménynek, akkor ellene büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.