Magyar Nemzeti Bank
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A központi bankok – vagy más néven jegybankok – fő feladatai elsősorban a monetáris politika vitele, az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának bizosítása, és sok ország esetében a devizatartalékok kezelése. A Magyar Nemzeti Bank feladatait a 2001. évi LVIII. jegybanktörvény rögzíti.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A Magyar Nemzeti Bankot 1924. május 24-én alapították részvénytársaság formájában. Első elnöke Popovics Sándor volt. A jegybank teremtette meg az I. világháborút követően inflálódott korona stabilizációját, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. Átvette az állami számlák vezetését, az államadósság kezelését. Kamat- és hitelpolitikájával, váltóleszámítolási elveivel és gyakorlatával irányította az ország hiteléletét, befolyásolta a bankrendszer működését. Hatáskörébe került a devizagazdálkodás felügyelete is. Megalakulásától – 1930 – részvényese és aktív tagja a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS).
Az 1929 őszén kirobbant világgazdasági válság előidézte pénzügyi krízis 1931 júliusában elérte Magyarországot is. A Magyar Nemzeti Bank ez időtől kezdve az 1990-es évek elejéig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, gazdaságpolitikai felelősséggel és hatáskörrel rendelkező központi bank. A második világháború időszakában a jegybank erőfeszítései dacára a nemzeti valuta, a pengő inflációja bontakozott ki. A háború befejezését követően a pengő értékvesztése a világtörténelem eddigi legnagyobb méretű pénzromlását produkálta.
A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével valósult meg 1946. augusztus 1-jén a stabilizáció, jelent meg az új fizetőeszköz, a forint. A nagybankok – köztük a jegybank – magyar tulajdonú részvényeinek 1947 végén lezajlott államosítását követően a bankrendszert rövid idő alatt átalakították. A kereskedelmi bankokat és a takarékpénztárakat felszámolták, és a többi szocialista országhoz hasonlóan egyszintű bankrendszer került kialakításra. A Magyar Nemzeti Bank 1948 második felétől a jegybanki hatáskörök mellett kereskedelmi banki feladatokat is ellátott. Mint államosított központi bank, irányítása kormányzati fennhatóság alá került.
1987. január 1-jével Magyarországon visszaállt a kétszintű bankrendszer. A létrejövő új kereskedelmi bankok apparátusa, fiókhálózata, ügyfélköre kevés kivételtől eltekintve a Magyar Nemzeti Banktól került át a megalakuló pénzintézetekhez. A Magyar Nemzeti Bankról 1991 októberében elfogadott – majd többször módosított – törvény helyreállította a jegybank függetlenségét, újraszabályozta feladatkörét.
Bár hivatalosan az árfolyam rögzített volt, a kilencvenes évek első felében, az infláció növekedésével párhuzamosan gyakran került sor árfolyam-leértékelésekre. Ezt az árfolyam-mechanizmust váltotta fel 1995-ben a csúszó leértékelés rendszere, melyben az árfolyam a középparitás körüli 2,25 százalékos sávban ingadozhatott, és a középparitás értéke egy előre meghatározott mértékben naponta leértékelődött. A csúszó leértékeléses árfolyamrendszerrel a kilencvenes évek második felében sikerült az árfolyam- és inflációs várakozásokat stabilizálni, és a monetáris politika hitelességét növelni, ugyanakkor az egyre növekvő tőkebeáramlás semlegesítése nagyfokú jegybanki intervenciót tett szükségessé.
A monetáris politika jelenlegi keretei 2001-ben, több lépcsőben kerültek kialakításra. Az árfolyamrezsim a sávos árfolyam-rendszerek közé tartozik, ahol az árfolyam lebegési sávja +/- 15 százalék. A csúszó leértékelés is megszűnt. Ezekkel az intézkedésekkel párhuzamosan bevezetésre került az inflációs célkövetés rendszere, melyben a jegybank az infláció jövőbeni értékére adott előrejelzések függvényében úgy alakítja monetáris politikáját, hogy biztosítsa az alacsony és stabil inflációt. Mindezek mellett a jegybanktörvény – az EU elvárásainak is megfelelő – módosítása kiteljesítette a jegybank pénzügyi, személyi és eszközfüggetlenségét.
Magyarország EU-csatlakozásával az MNB tagjává vált a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER).
[szerkesztés] Felépítése
A Magyar Nemzeti Bank részvénytársasági formában működik, tulajdonosa (részvényese) a magyar állam.
A bank működéséről az Országgyűlésnek ad számot éves üzleti jelentésében és beszámolójában, tevékenységét ezenkívül az Állami Számvevőszék, valamint egy több tagból álló felügyelőbizottság ellenőrzi. Az MNB közgyűlésén a magyar államot, mint részvénytulajdonost a pénzügyminiszter képviseli.
A Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szerve a Monetáris Tanács. A tanács tagjai: az MNB elnöke, az elnök által javasolt egy alelnök és a köztársasági elnök által hat évre kinevezett további tagok.
A Monetáris Tanács hoz döntést a mindenkori jegybanki alapkamat mértékéről, a gazdaság állapotának, a különböző pénz- és devizapiaci folyamatoknak és a forint árfolyamának a figyelembevételével.
[szerkesztés] A jegybank törvényben rögzített célja és feladatai
[szerkesztés] Az MNB törvényben rögzített célja
- Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása.
- Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját.
[szerkesztés] Az MNB feladatai
- a monetáris politika megvalósítása,
- a törvényes fizetőeszközök (forintbankjegy és –érme) kibocsátása
- az ország hivatalos deviza- és aranytartalékának kezelése,
- devizaműveletek végzése az árfolyam-politikával és a devizatartalék kezelésével kapcsolatosan,
- a belföldi fizetési és elszámolási rendszerek felügyelete, a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása,
- a pénzügyi rendszer stabilitásának felügyelete,
- statisztikai adatok összegyűjtése és szolgáltatása az EU felé,
- számlavezetés a bankok és hitelintézetek részére, illetve hitelek nyújtása, valamint betétek elfogadása ugyanezektől.
[szerkesztés] Bankjegy- és érmekibocsátás
A jegybank összetett emissziós feladatokat lát el. A jegybanktörvény értelmében a pénzkibocsátás kizárólagos jogosultjaként végzi a készpénz előállításával és forgalomba hozatalával kapcsolatos teendőket.
Az MNB emissziós tevékenységének fő célja a készpénzforgalom igényeinek biztonságos, maradéktalan kielégítése korszerű, jó minőségű, esztétikus bankjegyekkel és érmékkel. E cél érdekében a Magyar Nemzeti Bank 1993-ban új forgalmi érmesort, 1997-től kezdődően új bankjegysorozatot bocsátott ki, továbbá folyamatosan fejleszti a bankjegyeken található biztonsági elemeket. 1999 októberétől kizárólag az új bankjegysorozat és az új érmesorozat címletei vesznek részt a készpénzforgalomban, a régi bankjegyeket és érméket a jegybank bevonta a forgalomból. Bevonás után a jegybank és a posta, illetve a kereskedelmi bankok az elévülési időpontig váltják át a régi érméket és bankjegyeket törvényes fizetőeszközre. Az elévülési időpont után jegybankon kívül maradt, törvényes fizetőeszközre be nem váltott érmék, illetve bankjegyek értéke bevonási nyereségként kerül elszámolásra, és azt a jegybanktörvény alapján az MNB-vel szemben fennálló államadósság csökkentésére kell fordítani.
A jegybank által kibocsátott törvényes fizetőeszközök a jegybank pénztárain keresztül kerülnek forgalomba. A Magyar Nemzeti Bank legfőbb ügyfelei a hitelintézetek, melyek részére a Bank pénzforgalmi számlát vezet. A Magyar Nemzeti Bank a készpénz be- és kifizetéseken kívül váltási tevékenységet is végez. Ez utóbbi szolgáltatást nem csak a hitelintézetek, hanem más, nem hitelintézeti tevékenységet végző szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe vehetik. Az MNB a készpénzkezelési- és váltási tevékenységét a Bank által Hirdetményben közzétett - készpénzkezelési, illetve váltási díj ellenében végzi. A beáramló készpénz feldolgozása során az MNB megvizsgálja a bankjegyek minőségét, kiszűri a hamis bankjegyeket, illetve megsemmisíti a forgalomképtelen fizetőeszközöket.
A jegybank gondoskodik a forgalomban elhasználódott készpénzmennyiség pótlásáról. Kielégíti a pénzforgalom címletösszetétel szerinti igényeit, részt vesz a készpénzforgalom szabályozásában és ellenőrzésében.
Az MNB a forgalmi érmék és bankjegyek mellett 1968 óta emlékpénzeket, így emlékbankjegyet és emlékérméket is kibocsát. Az emlékpénzek történelmünk kiemelkedő személyeinek, eseményeinek évfordulóit ünneplik, illetve jelentős társadalmi, kulturális és sporteseményekről, hazai és nemzetközi programokról emlékeznek meg. Az emlékpénzek nemcsak numizmatikai értéket képviselnek, hanem – a Magyar Közlönyben megjelenő MNB hirdetmény alapján – törvényes fizetőeszközök is.
Az MNB épületében található – 1974-ben létrejött – Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpontjában megtekinthetők a forgalomban lévő és forgalomból kivont fém- és papírpénzek, emlékérmék, történelmi értékpapírok.
Annak érdekében, hogy a jelenleg 7 címletből álló bankjegysor minél szélesebb körben váljon ismertté, a bankjegyek képének, technikai paramétereinek, a rajtuk található biztonsági elemeknek a bemutatásán túl, az MNB honlapján Bankjegyismeret című anyagot tett közzé.
[szerkesztés] Az MNB épülete
A főépület (V. Szabadság tér 8-9.) eredetileg az Osztrák-Magyar Bank budapesti fiókintézetének székházaként létesült. A bank 1900 nyarán írta ki zártkörű pályázatát, amelyre nyolc-nyolc neves magyar és osztrák építészt hívtak meg. 1901. május 10–12-én tartott ülésén a zsűri (két magyar és két osztrák építész) az első díjat egyhangúlag Alpár Ignácnak ítélte.
Az építkezés 1902 tavaszán kezdődött és 1905 tavaszán fejeződött be, az épület az előirányzott hárommillióhoz képest négy és fél millió koronába került. Monumentális, palotahomlokzatú épület készült, gazdag külső és főleg belső díszítéssel. Ez utóbbiak közül kiemelkedőek Róth Miksa színes üvegablakai, amelyek a főlépcsőházat ékesítik. Az épület 1976 óta védett műemlék.
[szerkesztés] Az épület küldíszei
A bankszékház Bank utcai és Szabadság téri főhomlokzata aszimmetrikus. A Szabadság tér felé forduló homlokzat díszítésben gazdagabb, ezzel harmonizál a tér túloldalán található Tőzsdepalotával. Az épület homlokzatát Sennyei Károly szobrászművész díszítette. A reliefek a következő jeleneteket rögzítik: ércolvasztás és nemesfémrudak öntése, pénzverés, papírpénzek metszése és sajtolása, papírpénzek rajzolása és jelzése, művészetek, tudomány és ötvösművészet, állattenyésztés-földművelés és ipar, főníciai-egyiptomi-arab-zsidó kereskedelem, középkori bank és ércbányászat. A főbejárat felett látható erkélyt Tóth István kőszobrai őrzik. A bank épületének mellvédjein két jelentős alkotás emelkedik ki. A nyugati és a déli homlokzat sarkán a Magyar Nemzeti Bank jelképe helyezkedik el, a szoborcsoport Róna József műve. A Szabadság téri mellvéden álló szobrokat és címert Markup Béla készítette.
[szerkesztés] Az épület belső ékei
Az épülethez eredetileg négy emelet tartozott, az 1950’ években az első és a második emelet közé egy másik szintet építettek. Ennek ellenére az épület megőrizte eredeti külső képét. Minden szint világát egy növény jelképe fonja díszbe. A földszintet a búza, az első emeletet az írisz és a bogáncs, a harmadik emeletet a vadgesztenye motívumai ékesítik. Jeles képzőművészek alkotásai teszik méltóvá az épületet arra, hogy a magyar jegybank székhelye legyen. A belső épületszobrászati munkákat Maróti Géza végezte, a míves faragású ajtókat és kereteket Michl Alajos készítette, a kovácsoltvas korlátokat Alpár Ede tervezte, míg a káprázatos harmadik emeleti rózsaablakok atyja Róth Miksa.
[szerkesztés] Az épület felépítése
Az átépítés előtt az első emeleten az eredeti funkciónak megfelelően egymástól elszigetelt kis irodákat működtettek. Ez az emelet szolgálta a bankügyleteket. A második emeleten voltak a vezérkar irodái, lakásai és a tanácsterem. Így a ma már harmadik emeletnek számító szinten helyezkednek el a tanácstermek mellett az elnök és az alelnök dolgozószobái. A Nagytanácsterem a Monetáris Tanács üléseinek helyszíne. A neoreneszánsz stílusú terem már csak az eredeti mintájára készült bútorokkal dicsekedhet. Ennél azonban sokkal nagyobb értéke van a velencei tükröknek, márványoszlopoknak és az eredeti csillároknak. A Kistanácsterem az igazgatóság üléseinek ad helyet. Néhány éve ezt a helységet az első elnökről, Popovics Sándorról Popovics-teremnek nevezték el. Az akkori harmadik (ma: negyedik) emeleten személyzeti lakásokat tartottak fenn. A bank belső udvarát 1949-50-ben beépítették, napjainkban Látogatóközpontot üzemeltetnek a helyén.
[szerkesztés] Az MNB elnökei
- Dr. Popovics Sándor (1924. június 24.–1935. január 6.)
- Dr. Imrédy Béla (1935. január 6. –1938. május 18.)
- Dr. Baranyai Lipót (1938. május 19. –1943)
- Dr. Pósch Gyula (1943. február 7. –1944. október 16.)
- Temesváry László (1944. október 16. –1944. december)
- Dr. Oltványi Imre (1945. április 17.–1945. augusztus 31.)
- Dr. Kárász Artúr (1945. augusztus 31.–1945. november 15.)
- Dr. Oltványi Imre (1945. november 15.–1946. augusztus)
- Dr. Csejkey Ernő (1946. augusztus 9.)
- Dr. Jeszenszky Ferenc vezérigazgató, az MNB első vezetője (1949. augusztus 30.–1952. február 1.)
- Vörös János vezérigazgató, az MNB első vezetője (1952. február 1.–1955. november 12.)
- Dr. Háy László (1956. április 17.–1956. november 20.)
- Szántó Dénes (1956. november 20.–1960. június 30.)
- Sulyok Béla (1960. július 1.–1961. október 31.)
- Dr. László Andor államtitkár (1961. november 1.–1975. július 10.)
- Dr. Tímár Mátyás államtitkár (1975. július 10.–1988. június 15.)
- Dr. Bartha Ferenc államtitkár (1988. június 15.–1990. június 30.)
- Dr. Surányi György (1990. július 1.–1991. november 30.)
- Dr. Bod Péter Ákos (1991. december 9.–1994. december 14.)
- Dr. Surányi György (1995. március 1.–2001. március 1.)
- Dr. Járai Zsigmond (2001. március 2.– )
Based on work by 