Árpád híd
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 |
|
| Tipus | gerinclemezes, felső pályás gerendahíd |
|---|---|
| Legnagyobb támaszköz | 103 m |
| Elhelyezkedés | Budapest, III. és XIII.kerület |
| Keresztezett víz | Duna |
| Teljes hosszúság | 981 m |
| Szélesség | 27,6 m |
| Sávok száma | 2×3+villamos |
| Magasság | |
| Átlagos napi forgalom | |
| Átadás | 1950. november 7./1984 |
| Elbontás | |
| Híddíj | |
| Tervezte | Dr. Széchy Károly |
- Ez a cikk a budapesti hídról szól. A ráckevei Árpád híd cikkjéhez kattints a linkre.
Az Árpád híd Budapest legészakibb közúti hídja Budapest III. kerülete és Budapest XIII. kerülete között, egyben a leghosszabb budapesti Duna-híd.
[szerkesztés] Története
Helyén már a rómaiak is létesítettek hidat, amely összekötötte Aquincumot a túloldali erőddel. Az Árpád híd építését már 1903-ban eltervezték, azonban a tervpályázatot csak 1929-ben írták ki. Építése 1939-ben indult meg Kossalka János tervei szerint, mely a 928 méter hosszú hidat 103 és 102 méteres nyílásokkal képzelte el. A budai oldali 103 méteres nyílások tervezésük idején a világ legnagyobb támaszközű gerinclemezes hídjai voltak. A munkálatokat 1942-ben, a világháború miatt félbehagyták, ekkor még csak az alépítmények, valamint a felépítmények rövid szakasza készült el. A hidat végül 1950-ben nyitották meg, az eredetileg neki szánt Árpád név helyett Sztálinról elnevezve. A munkákat Széchy Károly és Sávoly Pál irányította. Az 1958-ban Árpádra visszakeresztelt híd 1980-84 között a Hungária körút kialakítása miatt 2*3 sávosra bővült, korszerűsítve a hídon áthaladó villamosvonalat is.
Ma a híd Budapest legforgalmasabb hídja, naponta mintegy 150 000 autó halad át rajta.
[szerkesztés] Keresztmetszete
A híd 1950-es, félszélességben történt kiépítésekor, 11,00 m szélességű útpályával, és 2*1 méteres járdával rendelkezett. A teljes szélességre való kiépítéskor az útpálya 18,80 méter szélességűre bővült, mindkétoldali, 3,4 méter szélességű járdával, valamint 1-1 méter szélességű kerékpársávval.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
| Magyarországi Duna-hidak | |
| A főág hídjai | |
| Vámosszabadi | Vámosszabadi híd |
| Komárom | Vasúti összekötő híd és Erzsébet híd |
| Esztergom | Mária Valéria híd |
| Budapest | *Megyeri híd; Északi összekötő vasúti híd, Árpád híd; Margit híd; (†Kossuth híd); Széchenyi lánchíd; Erzsébet híd; Szabadság híd; Petőfi híd; Lágymányosi híd; Déli összekötő vasúti híd; Deák Ferenc híd (Hárosi M0-s híd) |
| Dunaújváros | (*Dunaújvárosi híd) |
| Dunaföldvár | Beszédes József híd |
| Szekszárd | Szent László híd |
| Baja | Türr István híd |
| A mellékágak hídjai | |
| Győr | Vásárhelyi Pál híd, Kossuth híd, Széchenyi híd |
| Esztergom | Angyal híd, Tabán híd, Béke híd, Bottyán híd, Kossuth híd, (†Kolos híd) |
| Szentendrei ág | Tildy Zoltán híd (Tahitótfalu) |
| Budapest | Óbudai-sziget: K‑híd (Filatorigát); Hajógyári híd |
| Ráckevei ág | Kvassay és Gubacsi híd (Bp.); Taksony híd (Szigethalom); Árpád híd (Ráckeve) |
| Baja | Petőfi híd |
| Jelmagyarázat: †: megszűnt híd, *: épülő híd | |
Based on work by 