Tisin
From Wikipedia
Cheest artícul al è scrivüü in koiné uçidentala, urtugrafía ünificada. |
Ul Tisin l'è un fiümm de la Svízzera e de l'Itàlia del nòort; al quata un basin de 7.230 km².
Al nass areent al Pass de la Nuvena, al cunfin tra ul Cantun Tisin e la Pruvincja de Verban-Cüsi-Ossula, dopu de che al traversa la Val Bedrètt, la Val Leventina e ul Pian de Magadin primm de bütass in del Laach Magjuur. Na vègn fö a Sèst e al curr in direzziun südest marcaant ul cunfin Lumbardìa-Piemuunt; areent a Pavìa (4 km inver vall) al cunflüiss in del Po, dopu 248 km de curs, cunt una purtada media anüaal de 350 m³/s (ca na fann ul püssee rich de aqua tra i aflüeent del Po).
Ul fiümm al gh'a granda impurtanza ecunomica; in Svízzera l'è duperaa per fà nà i centraj idrueletrich, inveci in Itàlia l'è duperaa per irigazziun de la pianüra padana (ul Navili Graand al partiss dal Tisin).
L'ambieent natüraal del fiümm l'è, al cuntrari de quasi tütt i fiümm italian, bèn tegnüü: i sò spuunt italian a inn prutegjüü da dü parch natüraj regjunaj (Parch natüraal de la vall del Tisin, quell lumbaart e quell piemuntees) cunt una süperfiis tutaal de püssee de 97.000 ha, ca na fann l'area natüraal de fiümm püssee granda in Europa.