Vitorlázó repülőgép

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A vitorlázó repülőgép levegőnél nehezebb, hajtómű nélküli repülőgép.

Tartalomjegyzék 1 A vitorlázógépek működése 1.1 Tervezés 1.2 Felszállás 1.3 Siklórepülés 1.4 Segédmotor 2 Hasonló repülőeszközök 3 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A vitorlázógépek működése

[szerkesztés] Tervezés

A vitorlázó repülőgépeket siklórepülésre tervezik. Tervezésük lehetővé teszi a légköri energiák kihasználását, amelyek segítségével emelkedni is tudnak. Részletekért lásd a siklórepülés szócikket.

A tervezésnél fő szempont a légellenállás minimalizálása. A vitorlázógépek törzse ezért sima és keskeny, szárnyaik pedig vékonyak, hosszúak és nagy oldalviszonyúak. A korai gépek anyaga fa és vászon volt, a mai modern vitorlázórepülők szénszálas anyagokból és műanyagból készülnek.

A technika fejlődése leginkább a gépek siklószámán mérhető, amely a kezdeti 20:1-ről mára 60:1-re emelkedett. (A 60:1 siklószám azt jelenti, hogy a gép nyugodt levegőben 60 métert haladhat előre, mialatt 1 métert veszít repülési magasságából.)

[szerkesztés] Felszállás

Mivel a vitorlázó repülőgépnek nincs hajtóműve, vontatást kell igénybe vennie a felszálláshoz. Ez lehet csörlős vontatás, amikor a gépet egy földi motoros csörlő kábelének segítségével húzzák fel a levegőbe, vagy légi vontatás, amikor a gépet egy motoros gépre erősített kábellel viszik fel. Megfelelő magasság elérésekor a vitorlázógép pilótája a kábel kioldásával kezdi meg a szabad repülést.

[szerkesztés] Siklórepülés

Vitorlázórepülővel többféleképpen is lehet emelkedni, de mindegyik módszer lényege az, hogy egy olyan légtömeg segítségét vesszük igénybe, amely a környező levegőnél gyorsabban emelkedik. Az emelkedő légtömeg lehet lejtőszél, termik, stb. Lásd a Siklórepülés szócikket.

Repüléskor a pilóták a variométer nevű műszert használják, amely a gép emelkedési / süllyedési sebességét méri.

[szerkesztés] Segédmotor

Egyes vitorlázógépek segédmotorral és (esetenként visszahúzható) propellerrel is fel vannak szerelve, így önálló felszállásra is képesek. Egyes vélemények szerint ezáltal a sport biztonságosabb, mivel a pilóta könnyebben elkerülheti a viharokat, és jobban megválaszthatja a leszállás helyét. Mások szerint a segédmotorral elvész a sport lényege, és a pilótának hamis biztonságérzetet adhat.

[szerkesztés] Hasonló repülőeszközök

Vitorlázórepülésre alkalmas sporteszköz még a sárkányrepülő (amely egy teljesen lecsupaszított repülő szárny) és a siklóernyő (amely az ejtőernyőből kifejlesztett, siklórepülésre alkalmas eszköz).

Az amerikai űrrepülőgép szintén egyfajta siklórepülőnek tekinthető (még ha nem is sporteszköz), mivel a Földre való visszatérést hajtóművek nélküli lesiklással teszik meg.

A II. világháborúban katonai célokra is alkalmaztak vitorlázógépeket, az ejtőernyőhöz hasonlóan csapatok célba juttatására. Ezek az egyszer használatos gépek csak lesiklásra voltak alkalmasak.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• vitorlazorepules.lap.hu - a témával foglalkozó linkek gyűjteménye