Rendezett tanácsú város

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.

Tartalomjegyzék 1 Létrejöttük 2 Szervezetük 3 A kategória megszűnése 4 Példák 5 Lásd még 6 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Létrejöttük

Az ún. községi törvények (1870:42.tc., 1871:18.tc. és 1886:22.tc.) folyományaként azokból a mezővárosokból és kisebb szabad királyi városokból, amelyeknek nem volt gazdasági erejük önálló törvényhatóság alkotására (mint a törvényhatósági jogú városok), rendezett tanácsú városok jöttek létre. Ezek nem tartoztak járási szervezetbe, hanem közvetlenül a vármegyei hatóság alá voltak rendelve.

[szerkesztés] Szervezetük

Legfőbb szervük a városi tanács volt, első tisztviselője a polgármester. A városi elöljáróság a polgármesterből, a főjegyzőből, aljegyző(k)ből, tiszti ügyészből, levéltárnokból stb. álltak. A városi tanács hatáskörébe tartoztak a „belügyek”, azonban a városi elöljáróság csak első fokú közigazgatási szervként járhatott el.

[szerkesztés] A kategória megszűnése

A rendezett tanácsú városok jogi kategóriáját az 1929:30.tc. megyei városra változtatta.

[szerkesztés] Példák

• Kispest

[szerkesztés] Lásd még

• mezőváros
• polgármester
• megyei jogú város

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Magyar Történelmi fogalomtár (szerk. Bán Péter; Gondolat, 1989)