Troposzféra
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A troposzféra a Föld légkörének azon legalsó rétege, ahol az időjárási jelenségek nagy része lejátszódik. Az üvegházhatás szintén itt folyik le. A troposzféra a Föld felszínén kezdődik és a trópusi területeken 16-18 km magasságig, míg a sarkköröknél csupán 10 km magasságig tart. Ez a réteg tartalmazza az atmoszféra tömegének 80%-át. Általában a sugárhajtóműves repülőgépek a troposzféra és a közvetlenül felette található sztratoszféra között repülnek.
A troposzférát hat áramlási zónára oszthatjuk, amiket cellának neveznek. Ezek felelősek a légkörzésért, és okozzák az uralkodó szeleket.
A troposzféra szó a görög „troposz”, „forgás” vagy „keverés” szóból ered. Ez az állandóan mozgásban lévő réteg a Föld atmoszférájának legsűrűbb része. Főként nitrogénből és oxigénből áll.
A magasságtól függő hőmérsékleti csökkenés nagyobb, mint a többi rétegben. A térítők mentén a tengerszinti +17°C-os levegőtől indulva mire a tropopauza kezdetéhez érünk, -52°C-ra hűl le az. A sarkköröknél, ahol a troposzféra vékonyabb, a hőmérséklet csupán -45 °C-ra, míg az egyenlítőknél -75 °C-ra süllyed le.
Ezeknek a különbségeknek az oka a földfelszíntől való tavolság, mivel az sugározza vissza a hőt a légkörnek. Így amikor távolodunk a földfelszíntől a konvektív fűtés hatása csökken, és egyre hűvösebb a levegő.
1000 méterenként a hőmérséklet körülbelül 6,4°C-kal csökken.
A tropopauza jelöli a troposzféra végét és a sztratoszféra kezdetét. A tropopauza felett 50 km-s magasságig a hőmérséklet lassan növekszik.