Szél
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegő közel vízszintes irányú áramlását, amelyet helyi nyomáskülönbségek hoznak létre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Kialakulásának okai
A két alapvető oka a légköri áramlások kialakulásának a terepfajták eltérő mértékű melegedése és a bolygó forgásából származó Coriolis-erő. Két eltérő nyomású légtömeg között ugyanis a levegő az alacsonyabb nyomású terület felé kezd áramlani, amíg a nyomáskülönbség ki nem egyenlítődik. Ezt módosítja a domborzat és a Coriolis-erő. A szél jellege és kiterjedése sokféle lehet, a domboldalakon fújdogáló szellőktől az óceánokat átívelő passzát szélig.
http://www.atmosphere.mpg.de/media/archive/3318.jpg
Az ábrán felülrõl lefelé láthatjuk a sarki magasnyomású területet, ahonnan a sarki keleties szelek fújnak, majd az alacsony nyomású poláris front következik. A légkör függõleges metszetében itt található a ciklonális frontális felemelkedés, ennek következtében ez egy csapadékos terület. Ettõl délre helyezkedik el a nyugati szelek öve, majd a térítõ. A térítõn magas nyomás uralkodik, ezért itt leszálló áramlás található, és a párolgás az uralkodó hidrológiai folyamat, ezért ez a régió száraz. Ezután a felszín közelében az északkeleti passzátok fújnak, az egyenlítõi szélcsendes övig. Az ITCZ jelzi a Trópusi Konvergencia Zónát (Intertropical Convergence Zone), ahol az ÉK-i és DK-i passzátok találkoznak. Itt az erõs emelõ hatás miatt viharok, hurrikánok keletkezhetnek. Itt alacsony légnyomás uralkodik, és jelentõs csapadék hull. A déli féltekén hasonló a helyzet, ugyanazok az övek találhatók meg, mint az északin.
[szerkesztés] A nagy földi légkörzés
A bolygónk forgásából adódóan három egymásba kapcsolódó szélrendszer alakult ki.
[szerkesztés] Passzátszelek
A Ráktérítőn, ahol a nap beesési szöge a legnagyobb, a levegő a leginkább femelegszik. A felmelegedő levegő feláramlik, és a felszálló mozgás hatására lehűl, eléri a harmatpontot, megtörténik a kicsapódás. Ezért mindennapos a csapadékképződés az Egyenlítő vidékén. A felsőbb légköri rétegekben lehűlt levegő a térítők mentén leszáll, száraz, csapadékmentes időt eredményezve. A térítőkön kialakult magas nyomású zóna felől az Egyenlítő felé ármalik a levegő. Irányukat a Coriolis hatás változtatja, ezért az Északi-félgömbön ÉK-i, a Déli-félgömbön DK-i Passzát-szél alakul ki. Ezek a Föld legállandóbb szelei. Irányukat és sebességüket nem változtatják meg, ha igen, akkor a változás előrejelezhető. Szabályos viselkedésük miatt ezeket a szeleket a kereskedésben használták fel, ezért keresekedelmi szélnek is nevezik.
[szerkesztés] Nyugati szelek
Mozgásuk közben hatalmas íveket futnak be, ez a meanderező mozgás, amelyekből ciklonok és anticiklonok keletkezhetnek. Ezek a keletkezési helyükről a sarkkörök (ciklonok) és a térítők (anticiklonok) felé sodródnak a Coriolis-erő hatására, ezzel kialakítva a jellemző térítőköri magas és a sarkköri alacsony légnyomást.
[szerkesztés] Sarki szelek
Egy-egy anticiklont alkotnak. A Föld legváltozékonyabb szelei. Az egyenlítő alacsony légnyomása és a sarkok magas légnyomása adja az energiát, és a sarkok beesési szöge miatt jön létre.
[szerkesztés] Szélfajták
- Ciklon - A trópusi övezetekben az óceánok hőenergiájából táplálkozó nagy erejű légörvény
- Hurrikán - A trópusi ciklon neve az Atlanti-óceán északi medencéjében
- Tájfun - A trópusi ciklon neve a Távol-Keleten
- Monszun - Sok esőt hozó, tenger felől nyáron érkező szél.
- Tornádó - más néven forgószél, gyakran hurrikánok kísérője Észak-Amerikában
- Orkán - 100 km/h fölötti sebességű szél
[szerkesztés] Elnevezett szelek
Sok szél ismétlődik bizonyos körülmények hatására. Ezek gyakran önálló nevet kapnak.
- Bora - Kelet-Európából Olaszország felé fúj
- Böen - Nagyon erősen változó irányú és sebességű orkán erejű téli szél az Északi-tenger partvidékén
- Főn - Az Alpok északi oldalán egy felfelé áramló meleg szél
- Misztrál - Északról a mediterráneum nyugati partjait érő téli szél
- Szieszta - Spanyolországban a déli órákban fújó forró szél
- Sirokkó - Észak-Afrikából Dél-Európa felé fújó meleg száraz nyári szél
- Blizzard - Észak-Amerikában a téli hóviharokat okozó észak-nyugati szél
- Burán - Észak- és Belső-Ázsiában fújó viharos téli szél neve
- Burster - forró sivatagi szél Ausztrália déli, délkeleti partjain.
- Kamszin - vagy chamzin forró, sivatagi szél Egyiptomban.
- Nemere - Az erdélyi Háromszék (ma Kovászna) megyében a Nemere csúcs felől érkező hideg téli szél
[szerkesztés] A szél sebessége
A szél sebességén a levegő mozgásának sebességét értjük. A meteorológiában általában a m/s-ban, illetve egyes területeken csomóban adják meg. 1 m/s 1,944 csomónak felel meg. Meteorológiai szövegekben a Beaufort-skálát használják a szél sebességének jellemzésekor.
[szerkesztés] A szél iránya
A szél irányát mindig az az égtáj adja meg, ahonnan a szél fúj. A keleti szél tehát azt jelenti, hogy a szél kelet felől nyugat felé fúj, azaz kelet felé fordulva szembe fúj a szél. A szél irányát gyakran jellemzik fokkal is. A 0° jelenti az északi, 90° a keleti, 180° a déli, 270° a nyugati szélirányt. Ez tovább bontható. A meteorológiában általában a 10°-os pontosság használatos.
A szelek irányának szabályosságát először Kolumbusz Kristóf figyelte meg 1492-ben. Utazása során először a keleti passzát szelet használta fel, majd észak felé hajózva egy nyugati széllel tért haza. Előtte a szeleket szeszélyes erőknek tartották, melyeket az istenek irányítanak. A szabályos szelek viselkedésére csak 1686-ban szolgált magyarázattal Edmund Halley angol tudós.
Based on work by 