Nitrogén

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

7 szén ← nitrogén → oxigén - ↑ N ↓ P periódusos rendszer
Általános
Név, vegyjel, rendszám	nitrogén, N, 7
Elemi sorozat	nemfémek
Csoport, periódus, mező	15, 2, p
Megjelenés	színtelen
Atomtömeg	14,0067(3) g/mol
Elektronszerkezet	[He] 2s2 2p3
Elektronok héjanként	2, 5
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot	gáz
Sűrűség	(0 °C, 101.325 kPa) 1,2506 g/L
Olvadáspont	63,14 K (-210 °C, - °F)
Forráspont	77,35 K (-195,8 °C, - °F)
Olvadáshő	(N2) 0,3604 kJ/mol
Párolgáshő	(N2) 2,7928 kJ/mol
Hőkapacitás	(25 °C) - J/(mol·K)
Gőznyomás (nincs adat) P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k at T/K
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet	hexagonális
Oxidációs állapotok	±3, 5, 4, 2 (erős sav)
Elektronegativitás	3,04 (Pauling skála)
Ionizációs energia (részletek)	1.: 1402,3 kJ/mol
	2.: 2856 kJ/mol
	3.: 4578 kJ/mol
Atomsugár	- pm
Atomsugár (számított)	- pm
Kovalens sugár	- pm
Van der Waals sugár	- pm
Egyebek
Mágnesesség	nincs adat
Hővezetőképesség	(300 K) 25,98 mW/(m·K)
Hangsebesség	(gáz, 27 °C) 334 m/s
CAS szám	-
Fontosabb izotópok
Fő cikk: nitrogén izotópjai Izotóp t.e. felezési idő B.m. B.e. (MeV) B.t. 13N - N stabil 6 neutronnal 14N 99,634% N stabil 7 neutronnal 15N 0,366% N stabil 8 neutronnal
Hivatkozások

A nitrogén színtelen, szagtalan, nehezen cseppfolyósítható gáz.

[szerkesztés] Jellemzői

• vízben rosszul oldódik (a nyomás növelésével kissé jobban)
• kevésbé reakcióképes, csak magasabb hőmérsékleten ill. nyomáson reagal jobban (szobahőmersekleten csak litiummal képez nitridet: Li₃N)
• endoterm égése (az egyedüli endoterm égés): 2 N₂ + O₂ = 2N₂O
• előfordulása a levegőben 78 térfogatszázalék

[szerkesztés] Előállítása és felhasználása

• előállítása az iparban a levegő cseppfolyósításával történik
• laboratóriumi körülmények között előállítható pl. ammónium-nitrit hevítésével (NH₄NO₂ → N₂ + 2 H₂O)
• felhasználása: ammóniagyártás (N₂ + 3 H₃ = 2 NH₃)

Ez a kémiai tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!