Tardos Tibor
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Tardos Tibor (1918. január 20, Berettyóújfalu - 2004. január 7, Párizs), író.
Fiatal korában gyógyszerész-segédi diplomát szerzett Budapesten, majd Franciaországban folytatta iskoláit. Részt vett a francia ellenállásban. A második világháború után hazatért Magyarországra, írásai közismertek lettek. Az 1956-os forradalom után másfél évig börtönbe zárták. 1963-ban visszatért Franciaországba, 1965 szeptemberében menedékjogot kért a francia kormánytól, és 1989-ig csak francia nyelven publikálta írásait. Nevéhez fűződnek Örkény István, Szabó Magda, Ladik Katalin műveinek fordításai.
A rendszerváltás óta Magyarországon is jelentek meg könyvei.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Díjai
- 1953 és 1955 - József Attila-díj
- 1994 - Nagy Imre-emlékplakett
- 1997 - a Francia Becsületrend lovagja
[szerkesztés] Művei
- A U.S. WRITLING BOY-CHRONICLE OF AMERICA SOP (1949)
- Elmondta Huda Mihály... (Egy téglagyári munkás élettörténete) (1951)
- Tücsök (1963)
- Reise im Regenbogen (1965)
- Transitville. Etranges émigrants de l'Est (1982)
- Lévrier afghan (1982)
- Kacagj a vaskerék alatt! (novellák, 1990)
- Le TELEGRAMME ANDALOU (1994, ISBN 2738426387)
- FILLE AU-DESSUS DE LA TOUR EIFFEL (1994, ISBN 2738421997)
- A tengervíz sós: emlékezés az íróperre (1987; 1994, AB OVO, ISBN 9637853235)
- Röviden (2002, Holnap, ISBN 9633465109)
- Lány az Eiffel-torony fölött (1992, Széphalom)
Based on work by 