Szkalnitzky Antal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Szkalnitzky Antal (Lak, 1836. május 6. - Lipótmező, 1878. június 9.) : építész.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkássága
3 Lásd még
4 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Élete

A Baranya megyei Lakon született (a Pécs közelében található település neve később Herceglak, majd Püspöklak lett, jelenleg - szomszéd településekkel való összevonás után - Geresdlak a neve. Nevének több írásmódja ismert, így gyakran Skalnitzky, néha Szkalniczky. A róla szóló monográfia szerint ő maga a Szkalnitzky írásmódot használta.

Édesapja jószágigazgató volt Albrecht főherceg birtokán. 1846-tól 1854-ig a pesti cisztercita gimnáziumban tanult. 1851 és 1854 között a prágai főreáltanodában, 1854 és 1857 között a bécsi Polytechnikumban, végül 1857 és 1859 között a berlini Építészeti Akadémián végezte tanulmányait. 1858 folyamán számos tanulmányutat tett; járt Münchenben, Kelet-Poroszoroszágban, Szászországban, Bécsben, Erdélyben, Dalmáciában, Horvátországban és Észak-Itáliában. 1858. decemberétől 1859-ig Friedrich August Stüler műhelyében dolgozott. 1859. július 22-én megkapta a berlini építészeti Akadémia ezüstérmét. Édesapja 1861-ben halt meg. Ebben az évben Szkalnitzkyt az újonnan alakult Országos Magyar Képzőművészeti Társulat igazgatóválasztmányának tagjává választották. 1862-ben kötött házasságot Koch Antóniával; fia, Henrik 1863-ban, lánya, Zsófia 1868-ban született. 1864-től 1870-ig a budai politechnikumban tanított. 1865. december 10-én az Akadémia levelező tagjává választották. Viszontagságos évek következtek: cége ellen 1870 és 1874 között csődeljárás folyt. Utolsó nagy sikere 1873-ban a bécsi Világkiállításon kapott művészeti érem az Oktogonon létesült épületeiért. A Felvidéken került gyógykezelésre 1873-ban. Az agysorvadás egyre jobban elhatalmasodott szervezetén: hosszas szenvedés után a lipótmezei tébolydában érte a halál.

[szerkesztés] Munkássága

A művelt építész a historizmus kiemelkedő alakja; az épületkülsőkön általában olasz reneszánsz, a belsőkön gyakran francia reneszánsz elemeket alkalmazott. 1868 - 1874 Szkalnitzky és Koch építészek - társulás ifj. Koch Henrikkel

Magyar Tudományos Akadémia (a kivitelezést vezette Ybl Miklóssal együtt)
Debreceni színház (1861 - 1865)
Fővárosi Állat- és Növénykert épületei (1865-1866), Kochhal közösen. Ma már csak a Bagolyvár látható, de az sem eredeti helyén, és kétszeri átalakítás után
Csáky-kastély, Szendrő
Hungária Nagyszálló (1868 - 1871)
Jankovich-kastély, Öreglak
Nemzeti Színház
Református templom, Hajdúhadház (1868 - 1872)
Színház Aradon
Színház Székesfehérvárott
Szegedi főreáliskola