Simonyi Károly

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Simonyi Károly (Egyházasfalu, 1916. október 18. – 2001. október 9.) mérnök, fizikus, kiemelkedő tudós-tanár.

Egyik fia, szintén Károly, a Microsoft egyik vezető szakembere volt. 2002-ben megalapította az Intentional Software Corporation-t. Charles Simonyiként ismert.

Tartalomjegyzék 1 Életrajz 2 Családja 3 Lásd még 4 Könyvei 5 Forrás 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Életrajz

Tizenegy gyermekes parasztcsalád hetedik gyermekeként született. Már az alsóbb iskoláit kiemelkedő eredménnyel végezte, ezért a falu plébánosa segítette a továbbtanulását: felkutatta egyik gazdagabb rokonát Simonyi-Semadam Sándort, aki támogatta Simonyi Károly tanulmányait. Simonyi Károly az óbudai Árpád Reálgimnázium diákja volt.

Később Simonyi-Semadam Sándor lánya, Erzsébet és a lány férje (a Ganz-gyár mérnöke, Kandó Kálmán munkatársa) vette magához őt, majd később Ernő bátyját is. A mérnök adta kezükbe a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapokat, amelynek lelkes megoldói lettek. Az anyagi jólét miatt lelkiismeretfurdalása volt, és ezért próbálta lehetőségeit minél jobban kihasználni.

1940-ben a Műegyetemen gépészmérnöki, a Pécsi Tudományegyetemen jogi diplomát szerzett. 1940-től a Műegyetem Bay Zoltán vezette atomfizika tanszékének tanársegédje. A világháború alatt amerikai, majd szovjet hadifogságba esett. Jelentősen lefogyva érkezett haza.

1946-ban részt vett a Bay által vezetett Hold-radarkísérletben. 1948-ban a Műegyetem soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Karára került, ahol a megépítette az első magyar magfizikai részecskegyorsítót, egy Van de Graaff rendszerű 1 MeV-eset. Ezért 1952-ben Kossuth-díjat kapott.

A gyorsító jelenleg az ELTE Fizikai épületében található a Pázmány Péter sétányon. A mellette található tábla felirata:

1952-től alapítója és vezetője volt a BME elméleti villamosságtan tanszékének és a KFKI atomfizikai osztályának. A KFKI-ban párhuzamosan folyt a részecskegyorsító építése és az elméleti felkészülés az atomfizikai kutatásokra. Simonyi a fúziós energiatermelés lehetőségeit és korlátait vizsgálta. Később a KFKI egyik igazgatóhelyettese Kovács István igazgató és Jánossy Lajos igazgatóhelyettes mellett.

1956-ban megválasztották a KFKI forradalmi bizottsága elnökének. A forradalom alatt az intézményben nem történt rendbontás.

A forradalom után megindult ellene a harc. 1957. december 31-én elbúcsúzott a KFKI-tól, ugyanakkor a BME tanszékvezetői posztjáról is távozni kényszerült. Beosztott egyetemi tanárként folytatta a tanítást, az egyetem St. épületének 216-os szobájába került. Ez tette lehetővé hogy egy előadássorozat során körvonalazódó, legismertebb könyvének, A fizika kultúrtörténetének a megírását, amelyért 1985-ben Állami Díjat kapott.

Később az egyetemi felvételi feladatokat kitűző bizottság elnökének kérték fel. 1993-ban a Magyar Tudományos Akadémia soraiba választotta.

Mindig szót emelt a természettudományos és a humán kultúra szétválasztása ellen. Ebben a tekintetben barátjához, Németh Lászlóhoz hasonlóan gondolkodott.

Simonyi alapította a Természet Világa Természet–Tudomány diákpályázatának A kultúra egysége különdíját.

[szerkesztés] Családja

Felesége, Zsuzsa, francia–spanyol szakos tanárnő. Fiai, Károly (Charles Simonyi) és Tamás, Amerikában illetve az arab világban dolgoznak.

[szerkesztés] Lásd még

• Simonyi Károly-díj

[szerkesztés] Könyvei

Könyvei több nyelven megjelentek. Az Elméleti villamosságtan c. tankönyvét német nyelvterületen ma is használják.

• Villamosságtan
• Elektronfizika
• Elméleti villamosságtan
• A fizika kultúrtörténete; 1978, 1981, 1986, 1998, 2002

[szerkesztés] Forrás

• Staar Gyula: De mi az igazság... Beszélgetések Simonyi Károllyal, Közlöny- és Lapkiadó, Bp, 1996 (Hat interjú 1979 és 1996 között)
• Radnai Gyula: Simonyi Károly (1916-2001)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Simonyi Károly Szakkolégium (BME)