Pavol Országh Hviezdoslav

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pavol Országh Hviezdoslav (Országh Pál) (Felsőkubin, 1849. február 2. – Alsókubin, 1921. november 8.) szlovák költő, drámaíró műfordító. Irodalomtörténészek szerint ő volt minden idők legjelentősebb szlovák költője.

Tartalomjegyzék

1 Neve
2 Élete
- 2.1 Kapcsolata a Matica Slovenskával
3 Művei
4 Fordításai
5 Lásd még

[szerkesztés] Neve

A Hviezdoslav jelentése: „a csillagok ünneplése” vagy „a szlávok csillaga”. 1875 óta használta ezt a nevet. Korábbi írói álneve Jozef Zbranský volt.

[szerkesztés] Élete

Szerény körülmények között élő, többgyermekes nemesi családban született

Hviezdoslav Miskolcon és Késmárkban járt gimnáziumba, ezt 1870-ben végezte el, és jogot tanult Eperjesen, ahol 1871-ben közreműködött az Almanach Napred („Előre Almanach”) elkészítésében. Ez a mű a szlovák irodalom új szakaszának a mérföldköve.

Ezután az alsókubini bíróságon dolgozott. 1875 és 1899 között ügyvédként működött Námesztó városában, majd ismét Alsókubinban élt.

1918-ban tagja lett az újonnan létrehozott Forradalmi Nemzetgyűlésnek, a későbbi parlament elődjének Prágában. Rövid ideig (1919 és 1920 között) a csehszlovák parlament tagja volt. 1919-ben az újra létrehozott Matica slovenská vezetője lett.

1921-ben róla nevezték el Hviezdoslavfalvát.

1954-ben Alsókubinban megalapították a P. O. Hviezdoslav Irodalmi Múzeumot. Azóta rendszeresen megrendezik itt a Hviezdoslav Kubín szavalóünnepséget.

[szerkesztés] Kapcsolata a Matica Slovenskával

A Matica slovenská egy Turócszentmártonban létrehozott kulturális intézmény. A nevét szlovák anyácskát lehet lefordítani. Hosszú ideig ez az intézmény tartotta életben a szlovák irodalmat. 1875-ben a magyarok beszüntették és vagyonát elkobozták.

1919. augusztus 5-én Tomáš Masaryk elnök segítségével újra megalapították és Hviezdoslavot választották elnökévé. Vezetősége alatt a Matica slovenská a nemzet életképességének szimbólumává vált. Nemsokára kibővítették a Szlovák Nemzeti Múzeummal.

[szerkesztés] Művei

Hviezdoslav korának koszorús szlovák költője volt. Több mint 15 kötet verset írt, ezenkívül rengeteg klasszikus művet fordított szlovákra. A realizmus vezető képviselője volt. Műveire jellemzőek az általa létrehozott szavak és kifejezések, ezért nehéz lefordítani őket más nyelvekre. Témái egyetemes emberi gondokkal foglalkoznak.

[szerkesztés] Korai költészete

Eredetileg magyarul kezdett verseket írni, még miskolci és késmárki iskolaévei alatt. Első verseskötete, a Básnické prviesienky Jozefa Zbranského (Jozef Zbranský költészeti kankalinjai) 1868-ban jelent meg.

Ébredő nemzeti büszkesége hatására kezdett szlovákul írni. Korai kötlészetének realizmus felé hajló stílusa kivívta az idősebb nemzedék nemtetszését.

Legfontosabb művei:

Sonety (1882-1886) (Szonettek)
Letorosty I-III (1885-1893) (Évgyűrűk I–III.)
Žalmy a hymny (1885-1892) (Zsoltárok és himnuszok)
Prechádzky jarom (1898) (Tavaszi séták)
Prechádzky letom(1898) (Nyári séták)
Stesky(1903) (Panaszok)
Krvavé sonety (1914/1919) (Véres szonettek) – fontos világháború-ellenes művek

[szerkesztés] Epikai művei

Epikai műveinek témáját Árva megyei és bibliai események adják, rajtuk keresztül a szlovák nép sorsát írta le.

Hájnikova žena (1884–1886) (A csősz felesége)
Ežo Vlkolinský (1890)
Gábor Vlkolinský (1897–1899)

[szerkesztés] Bibliai költészet allegórikus felhangokkal

Agar
Kain
Rachel
Sen Šalamúnov (Salamon álma)

[szerkesztés] Drámái

Pomsta (Bosszú)
Herodes a Herodias (1909) (Heródes és Heródiás) – bibliai ihletésű verses dráma, a szlovák dráma egyik klasszikusa.

[szerkesztés] Fordításai

Hviezdoslav sokoldalú fordító is volt. Ő fordította szlovákra többek között Goethe, Schiller, Mickiewicz, Puskin, Shakespeare, Slowacki, Arany, Petőfi, Lermontov ás Madách néhány művét.