Pázmány Péter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.): esztergomi érsek, bíboros, a magyarországi ellenreformáció vezető alakja, író.

Tartalomjegyzék 1 Életpályája 2 Művei 3 Irodalom 4 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Életpályája

• 1583-ban katolizált (reformátusnak keresztelték a szülei)
• 1587-ben lépett be a Jézus Társaságba (A próbaidőt Krakkóban töltötte, a bölcseletet Bécsben tanulta, a teológiát pedig Rómában.
• 1598-tól a grazi egyetemen bölcseletet tanított
• 1601-ben prédikátorként Kassán és Nyitra vármegyében működött nagy sikerrel. Szónoklatai és vitatkozásai hatására Forgách Miklós és Zsigmond grófok, Thurzó Kristóf és Esterházy Miklós (jobbágyaikkal együtt) rekatolizáltak.
• 1603-tól a grazi egyetemen teológiát tanított
• 1608-ban „országos figyelmet vont magára, ugyanis a pozsonyi országgyűlésen, mint rendjének képviselője, ennek érdekében hatalmas beszédben szólalt fel a bécsi békekötés 8. pontja ellen, amely a jezsuitáktól megtagadja az országban a birtokszerzési jogot; majd arra bírta az érseket, hogy Nagyszombatban 1611-ben a papság erkölcsi és szellemi újjáteremtése céljából tartományi zsinatot tartson. Forgách érsek kezdeményezésére és II. Mátyás kérelmére V. Pál pápa felmentette Pázmány Pétert szerzetesi fogadalmai alól.”
• 1616. szeptember 28-án az időközben elhunyt Forgách helyébe esztergomi érsekké neveztetett ki.
• 1629-ben VIII. Orbán pápa bíborossá nevezte ki
• 1635-ben Nagyszombatban egyetemet alapított teológiai és bölcsészeti karral (jogutódja főleg a jelenlegi Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kara)

[szerkesztés] Művei

Az irodalmi barokk stílus legnagyobb képviselője, melynek lényege az érzéki illusztráció. A nyelv nagy művészeként bőven élt a barokk stílus díszítő elemeivel. Körmondatai grammatikai bonyolultságuk ellenére is tiszták, áttekinthetőek, s érzékletesek realisztikus képei és a közmondásszerű megállapításai. Kimagasló szerepet játszottak a magyar irodalmi nyelv megteremtésében a református prédikátorok (Magyari István, Alvinczy Péter) ellen írt vitairatai, valamint prédikációi és imádságai. Félelmes tekintélyt szerzett a protestánsokat támadó szatirikus, gúnyos és humoros vitairataival. (Megjegyzendő, hogy talán összefüggésben áll gyakran szenvedélyes sértegetéseivel, gyanusítgatásaival, valamint fölényes és magabiztos modorával, hogy koporsója kinyitásakor kezét felemelve, ruhájában s ujjai között a koporsó fedeléből származó szálkákat találtak, ami egyértelműen élve eltemetésre utal.)

Művei

• Felelet (Nagyszombat, 1603)
• Keresztyéni imádságos könyv (Graz, 1606)
• Öt szép levél (Pozsony, 1609)
• Isteni igazságra vezérlő kalauz (Pozsony, 1613)
• Vasánapokra és egynéhány ünnepekre rendelt evangéliumokról prédikációk (Pozsony, 1631)
• Pázmány Péter bíbornok, esztergomi érsek összes munkái (I – VII., Budapest, 1894 – 1905)
• Pázmány Péter munkáiból (Budapest, 1904)
• Pázmány Péter összegyűjtött levelei (I – II., Budapest, 1910 – 1911)
• Pázmány Péter válogatott írásai (Rónay György válogatása, Budapest, 1957)

[szerkesztés] Irodalom

• Fraknói Vilmos: Pázmány Péter és kora (I – III., Pest, 1868 – 1872)
• Áldásy Antal: Pázmány Péter élete 1570 – 1637 (Bp., 1898)
• Kosztolányi Dezső: A magyar próza atyja (Nyugat, 1920)
• Laczkó Géza: Cardinalis Pázmány (Nyugat 1920)
• Kornis Gyula: Pázmány személyisége (Bp., 1935)
• Félegyházy József: Pázmány bölcselete (Bp., 1937)
• Körtvélyesy Ferenc: Az egyetemes fogalmak tana Pázmány bölcseletében (Bp., 1943)
• Klaniczay Tibor: Pázmány Péter (Reneszánsz és barokk) (Budapest, 1961.)

[szerkesztés] Külső hivatkozás

• Pázmány Péter élete a Katolikus Lexikon alapján
• „Pázmány Péter - az ellenszenv és az elragadtatás között”
• Pázmány Péter nyomtatásban megjelent korai vizsgatételei (Graz 1598–1600)
• A barokk és Pázmány Péter (1570-1637)

Előző érsek: Forgách Ferenc

Esztergomi érsek 1616–1637

Következő érsek: Lósy Imre