Eötvös Loránd Tudományegyetem
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Eötvös Loránd Tudományegyetem | |
| Eötvös Loránd University (angol) | |
| Alapítva | 1635 |
| Hely | Budapest, Mo. |
| Típus | állami egyetem |
| Tantestület | kb. 1500 fő |
| Hallgatók | 32 500 fő (23 000 nappali tagozatos) |
| Rektor | Hudecz Ferenc
Sablon:Egyetem web |
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Magyarország legrégebbi és legnagyobb egyeteme.
Korábban Budapesti Tudományegyetemnek nevezték, 1921-től (királyi magyar) Pázmány Péter Tudományegyetem néven volt ismert, Eötvös Loránd fizikus nevét pedig 1950 óta viseli. Latin neve: Universitas Budapestinensis de Rolando Eötvös nominata.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
1635-ben alapította Nagyszombatban Pázmány Péter esztergomi érsek és teológus, és vezetését a jezsuitákra bízta. Az egyetem ekkor egy, bölcsészeti és teológiai karból állt, fokozatszerzési joggal. Jogi kara 1667-ben jött létre, orvostudományi kara pedig 1769-ben kezdte meg működését; így klasszikus értelemben csak ettől a karalapítástól beszélhetünk egyetemről. A jezsuita rend feloszlatása után az egyetem 1777-ben – az alapító szándékával összhangban – Budára költözött, a királyi várba. Itt kezdődött el speciális tanfolyamok formájában a hazai mérnök- és állatorvosképzés. Az intézmény Pesten nyert végleges elhelyezést 1784-ben. Az oktatás nyelve 1844-ig a latin volt: ekkor vezették be a magyar nyelv állami használatát. A neoabszolutizmus idején valójában németesítő célzattal, de hasznos reformokat vezettek be, többek között a Teológiai Karból egyenjogúsították a Bölcsészeti Fakultást. Az 1867-es kiegyezés után kezdődött az egyetem történetének legintenzívebben fejlődő szakasza: a századfordulóra a világ 15 legjelentősebb egyeteme közé került. Nők 1895 óta iratkozhatnak be az egyetemre. Az ELTE Természettudományi Kara 1949-ben vált ki a bölcsészkarból, 1950-ben állami utasításra elcsatolták a Római Katolikus Hittudományi Fakultást, s az önálló akadémia lett. 1951 elején államigazgatási okokból önálló egyetemmé vált az Orvostudományi Kar.
Az egyetem léte 1950-ben komoly veszélybe került, megszűnt évszázados joga a tudományos fokozatok adományozására. Új nevet is kapott: Eötvös Loránd Tudományegyetem lett. 1953 és 1956 között két-két kisebb karra bomlott fel a Természettudományi és Bölcsészettudományi fakultás. Az 1956-os forradalom után az ELTE sokáig nem kapott számottevő fejlesztést, így épületeinek állaga igen leromlott, s a rendszerváltozás után az ELTE hallgatói létszáma az ország többi intézményéhez hasonlóan intenzíven nőtt.
Az egyetem csak 1993-ban nyerte vissza a tudományos fokozatadás jogát. (Ezért van bizonyos fennakadás az ún „kisdoktorik” Európai Uniós elfogadásánál.)
[szerkesztés] Rektorai
- Hudecz Ferenc (2006- )
- Klinghammer István (2000-2006)
- Szabó Miklós (1993-1999)
- Vékás Lajos (1990-1993)
- Fülöp József (1984-1990)
- Eörsi Gyula (1978-1983)
- Ádám György (1972-1978)
- Nagy Károly (1966-1972)
- Sőtér István (1963-1966)
- Ortutay Gyula (1957-1963)
[szerkesztés] Az egyetemi karok
- Az egyetem ma nyolc karból áll, több mint 30 000 hallgatója van.
- A rendkívül széttagolt egyetemi hálózat integrációja során 2000. január 1-től az ELTE részévé vált a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, majd fokozatosan létrehozták az Informatikai Kart, a Pedagógiai és Pszichológiai Kart és a Társadalomtudományi Kart, valamint 2003. augusztus 31. napjával megszüntették a Tanárképző Főiskolai Kart. A karon folyó képzés azonban nem szűnt meg, azt - az adott szaktól függően - a Bölcsészettudományi Kar, a Természettudományi Kar, az Informatikai Kar és a Pedagógiai és Pszichológiai Kar vette át. Az Állam- és Jogtudományi Kart nem érintette az integráció.
- Az új karok 2003. szeptember 1. napjától kezdték meg működésüket.
[szerkesztés] Egykori híres diákjai, tanárai
- Babits Mihály (1883–1941) költő, író, irodalomtörténész
- Békefi Remig ciszterci egyháztörténész
- Békésy György (1899-1972) magyar származású Nobel-díjas biofizikus
- Csapodi (Csapody) Lajos (1729-1801) jezsuita, római katolikus főpap, jogtörténész
- Esterházy Péter író
- Gabelhofer János Gyula (1753-1794) piarista, szabadkőműves könyvtárigazgató
- Fejér György (1766-1851) történetíró, római katolikus pap
- Harsányi János (1920–2000) magyar származású amerikai közgazdász, a korlátozott információjú játékelmélet kutatója
- Hevesy György (1885-1966) vegyész, kémikus
- Horváth Árpád (1820-1894) történész
- Juhász Gyula (1883– 1937) költő
- Kossuth Lajos (1802–1894) államférfi, Magyarország kormányzója
- Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, műfordító, újságíró
- Lakits György Zsigmond (1739-1814) egyházjogász, jogbölcselet egyetemi tanár, az egyetemi nyomda igazgatója és cenzor
- Lénárd Fülöp (1862-1947) Nobel-díjas fizikus
- Lovász László matematikus
- Mátrai László (1909-1983) filozófus, esztéta
- Négyesy László (1861-1933) irodalomtörténész, esztéta
- Németh G. Béla (1925-) irodalomtörténész
- Neumann János (1903–1957) matematikus
- Pasteiner Iván (1887-1963) könyvtáros, jogász
- Pray György (1723-1800) történetíró
- Schwartner Márton (1759-1823) statisztikus, egyetemi tanár
- Schönwisner István (1738-1818) régész, egyetemi tanár, nagyváradi kanonok
- Semmelweis Ignác (1818-1865) „az anyák megmentõje”
- Szent-Györgyi Albert (1893–1986) magyar biokémikus, orvosi és élettani Nobel-díjas
- Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténész, egyetemi tanár
- Turán Pál (1910-1976) matematikus
[szerkesztés] A világ egyetemeinek rangsorában
A hajdan oly híres, vezető egyetem, ahova fogalom volt még a rendszerváltás előtt is bejutni, a sanghaji Jiao Tong Egyetem által összeállított a világ egyetemeinek tudományos rangsorolása alapján a magyarországi egyetemek közül 2005-ben a 2. helyen áll (világranglista: 301-400. hely, európai ranglista: 124-168. hely) a Szegedi Tudományegyetem után (világranglista: 203-300. hely, európai ranglista: 80-123. hely).
Based on work by