Nagybánya

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagybánya (románul Baia Mare, németül Frauenbach, vagy Neustadt, latinul Rivulus Dominarum): város a mai Romániában Máramaros megyében. 148 800 lakosa van, ebből hozzávetőlegesen 25 500 magyar anyanyelvű. Korábban Alsófernezelyt csatolták hozzá, ma rajta kívül még Blida és Feketepatak is hozzá tartozik.

[szerkesztés] Fekvése

Az 1307 m magas Rozsály-hegy alatt, a Zazár-folyó partján fekszik. é. sz. 47°40′0’’ k. h. 23°34′60’’

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét arany- és ezüstbányáiról kapta, előtagja a szomszédos Felsőbányától különbözteti meg. Korábban Asszonypatakának (1329) hívták, mivel a királyné tulajdona volt, utótagja a mellette folyó patakra utalt.

[szerkesztés] Története

A 12. században II. Géza szász bányászokat telepített ide. Jelentős bányászvárossá fejlődött arany-, ezüst- és ólombányászattal. Egykor szabad királyi város, kiváltságait 1347-ben Nagy Lajostól kapta, aki egyúttal engedélyt adott a város megerősítésére. 1356-ban vásártartási és pallosjogot kapott. Erődítményét 1407-ben említik először. 1469-ben tornyokkal és kőfallal vették körül, melyből már csak a Mészárosok tornya áll. Hunyadi János építtette székesegyháza Kelet-Magyarország egyik legnagyobb temploma volt, az 1530-as években villámcsapás következtében leégett. 1910-ben 12 877 lakosából 9992 magyar, 2677 román és 175 német volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagybányai járásának székhelye volt. 1992-ben 149 205 lakosából 119 718 román, 25 944 magyar, 1969 cigány és 1008 német volt.

[szerkesztés] Nevezetességei

A Szent István torony az elpusztult 14. századi gótikus templom tornya.
A Szentháromság templom 1720-ban épült barokk stílusban.
Evangélikus temploma 1912-ben épült szecessziós stílusban, oltárképét Iványi Grünwald Béla festette.
Ortodox temploma is a 20. század elején épült, eredetileg görög katolikus templom volt.
Híres festőiskoláját Hollósy Simon hozta létre 1896-ban, itt alkotott Iványi Grünwald Béla, Glatz Oszkár, Csók István és sokan mások.
A Képzőművészeti Múzeumban számos alkotásuk látható.
Néprajzi múzeuma, falumúzeuma és ásványmúzeuma is van.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1807. november 11-én Lendvay Márton színész.
Itt született 1820. június 20-án Csányi Dániel matematikus.
Itt született 1822. január 6-án Lónyay Menyhért gróf, Bereg vármegye országgyűlési követe, később a Monarchia pénzügyminisztere, majd miniszterelnök, az MTA elnöke.
Itt született 1867-ben Thorma János festőművész, (aki itt a református temetőben is nyugszik).
Itt született 1888-ban Tersánszki Józsi Jenő költő.
Itt született 1901-ben Németh László író.
Itt született 1913-ben Vida Géza szobrász.
Itt hunyt el 1508. október 10-én Thurzó János bányavállalkozó.
Itt tanult a Schola Rivulinában Misztótfalusi Kis Miklós.