Nadler Herbert
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nadler Herbert (Budapest, 1883. május 13. - 1951. június 7.) apja gyógyszer-nagykereskedő volt. Az érettségi vizsga letétele után a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, ahol két évig festeni tanult. 1905-ben gr. Batthyány Ervin szolgálatába állt. Előbb a gróf személyi titkára, majd birtokán, a Vas megyei Bögötén volt számtartója. Részt vett a gróf alapította szabadelvű iskola alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok feloszlásakor végkielégítést kapott.
1929-től a budapesti Állatkert igazgatója volt. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadászati Kiállításon. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófea kiállítását. Agancsbírálatainak képlete nevét nemzetközileg ismertté tette. A II. világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba. Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben magyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló munkája jelent meg. 1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tűntették ki. Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát (1989). Több vadásztársaság viseli nevét.