Majoranna

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Majoránna Státusz: közönséges faj
Rendszertan
Ország: Plantae Törzs: Zárvatermők (Angiospermatophyta) Osztály: Magnoliopsida Rend: Lamiales Család: Lamiaceae Nemzetség: Origanum Faj: O. majorana
Binominális név
Origanum majorana L.

A majoranna latin neve: (Origanum majorana), magyar népies nevei: Kerti majoránna, majorána, majoránna, pecsenyevirág. Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de ma már nagy területeken és kiskertekben egyaránt termesztik.

A növény szárított, morzsolt levele és virágzata képezi a fűszert. A jól kezelt fűszer szürkés zöld színű, egyenletes morzsolású, erősen aromás, kellemes illatú, kissé hűtő, kesernyés ízű. Illóolajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz.

[szerkesztés] Felhasználása

Felhasználható levesek, (burgonya, gomba) főzelékek, (burgonya bab) mártások, különböző húsételek, húskészítmények, (kolbászok, májas és véres hurkák), szárnyas és vadhúsok fűszerezésére, de borok ízesítésére is használják. A kacsa, bárány, birka, ürühúsok, grill ételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél nélkülözhetetlen, mert elveszi a húsok kellemetlen mellékízeit.

[szerkesztés] Gyógyhatása

A majoránna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért a gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Emellett teáját fejfájás, köhögés, légzési zavar, olaját pedig reumás testrészek bedörzsölésére használják. A magas vérnyomásban szenvedők óvatosan használják! Mégegy érdekesség, hogy a majoránnát a veszélyeztetett terhesek számára ajánlják nemi késztetéseik visszaszorítására.

[szerkesztés] Termesztése

Magról, illetve palántázással, májusban 30-40 cm sor és 15-20 cm tőtávolságra ültetjük. Évente 2-3 alkalommal, virágzáskor vágott növény leveleit, lemorzsoljuk.