Lendvay Kamilló
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.
Lendvay Kamilló (Budapest, 1928. december 28. –) magyar zeneszerző, karmester
A Zeneakadémián Viski János tanítványa volt. 1956-ben a Szegedi Nemzeti Színházban karmester, az operatársulat és a kórus vezetője. 1960 és 1966 között az Állami Bábszínház zenei vezetőjeként dolgozott, majd 1968-tól a Magyar Néphadsereg Központi Művészegyüttesénél lett zeneigazgató. 1970-től a Fővárosi Operettszínház karmestere. 1962 óta a Magyar Rádió lektora. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nyugalmazott zeneelmélet-professzora.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Főbb művei
Színpadi művek:
- 1972 - A bűvös szék (opera Karinthy Frigyes művéből)
- 1978 - A tisztességtudó utcalány (opera Jean-Paul Sartre művéből)
Oratóriumok:
- 1989 - Via crucis
- 1991 - Stabat mater
Vokális zene:
- 1981 - Jelenetek - Thomas Mann József-tetralógiájából
Zenekari művek:
- 1961 - A rendíthetetlen ólomkatona (szimfonikus szvit Andersen meséje alapján, narrátorral)
- 1958 - Tragikus nyitány
Versenyművek:
- 1959 - Zongoraconcertino
- Gordonkaverseny (Trieszti Zeneszerzőverseny I. díj)
- 1991 - Kettősverseny hegedűre, cimbalomra és vonós kamaraegyüttesre
- 1996 - Versenymű szopránszaxofonra, zenekarra és 12 nőihangra
- 2000 - Zongoraverseny
Kamarazene és szólóhangszerre írt művek:
- Öt pökhendi ötlet (rézfúvósokra)
- 1975 - Disposizioni (cimbalomra)
- 1987 - Tiszteletem, Mr. Goodman! (szólóklarinétra)
[szerkesztés] Lemezei
[szerkesztés] Díjak, elismerések
- Erkel Ferenc-díj, 1962, 1964 és 1978
- SZOT-díj, 1966
- Nemzetközi Zeneszerzői Verseny első díja, 1975
- Bartók–Pásztory-díj, 1989 és 2005
- Kossuth-díj, 1998
- érdemes (1986) és kiváló művész (1997)
Based on work by 