Lajhár
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Lajhárok | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Rendszertan | |||||||||||||||
|
|||||||||||||||
|
|||||||||||||||
Kétujjú lajhárok (Megalonychidae) Háromujjú lajhárok (Bradypodidae) |
A lajhárok alrendjébe a vendégízületesek rendjébe tartozó, Közép- és Dél-Amerika erdőiben élő emlősök tartoznak. Két családot különböztetünk meg, a háromujjú lajhárok (Bradypodidae)és a kétujjú lajhárok (Megalonychidae) családját. A felosztást az állatok mellső mancsa határozza meg, mivel a hátsó mancsokon minden lajhárnak három ujja van.
Fán élő, kizárólag levelekkel táplálkozó állatok, és kalóriaszegény étrendjüknek köszönhetően energiatakarékos életmódot választottak. Napi 15-18 órát alszanak, és amikor ébren vannak, jellegzetes testtartással, fejjel lefelé haladnak az ágakon, kb. 400 métert téve meg óránként. A földön - ahova egyébként nagyon ritkán mászik le, hetente talán egyszer, akkor is üríteni - 250 méter per órás sebességgel kúszik. Testhőmérsékletük szokatlanul alacsony az emlősök körében (30-34 fok aktív életmód során, még alacsonyabb alvás közben).
Zsákszerű gyomrukban baktériumok segítik a levelek emésztését, és a táplálék akár egy hónapot is elidőzhet a lajhár emésztőrendszerében.
A lajhár szőrébe beletelepszik egy algafajta, amely barna a száraz évszakban és zöld az esős évszakban, így beleolvad a környező mohába és lombokba, és olyan, mint egy termesz- vagy mókusfészek, vagy egyszerűen a fa része lenne.
A háromujjú lajhárok különlegessége, hogy nyolc vagy kilenc nyakcsigolyájuk van, ellentétben a többi emlősnél megszokott héttel; ettől fejük rendkívül mozgékony.