Kovács Béla

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Kovács Béla (Patacs, 1908. április 20. – 1959. június 21.) kisgazdapárti politikus, Nagy Imre második és harmadik kormányának tagja.

1947-ben történt letartóztatása a magyar kommunista párt (MKP) hatalomátvételét készítette elő, kijózanítólag hatott számos magyar politikusra, akik még ekkor is bíztak a magyar politikai rendszer demokratikus úton maradásában, mások számára pedig bizonyítékot jelentett arra a várakozásukra, hogy kommunista egyeduralom következik.

Tartalomjegyzék

1 Földműves
2 Közéleti pályája
- 2.1 A kisgazdapártban
3 Érdekesség
4 Emlékezete
5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Földműves

Szülei kisparasztok voltak, ő maga csak négy elemi és négy polgári iskolát végzett, igaz, később mezőgazdasági szaktanfolyamokat is elvégzett. Ugyanakkor kitanulta a pincér szakmát is, azaz nyitva akarta tartai az utat, hogy elhagyhassa a földművelő életmódot. Mégis földművesként indult az életnek, mert 1926-ban megnősült és a felesége örökölte nyolc (más forrás szerint 14) holdon kezdtek gazdálkodni. A kis gazdaság gyarapodott: 1940-re már mintegy 30 holdat ért el.

[szerkesztés] Közéleti pályája

Nem elégedett meg saját birtoka művelésével, korán feléledtek ambícói a közélet alakítására. 1927-ben, 19 éves korában Patacson tagja lett a képviselőtestületnek, 1932-től helyettes bíró lett Mecsekalján (ma már Pécshez csatolt községek). „A felemelkedni, polgárosodni akaró, a világ dolgai iránt érdeklődő parasztember típusát testesítette meg, a Baranyában eléggé általános ún. polgárparasztot. Nem csizmában, hanem többnyire cipőben és pantallóban járt” - írta róla Vida István. [*[1]

[szerkesztés] A kisgazdapártban

Az 1930-as évek elején már az országos politika kérdései foglalkoztatták, bekapcsolodott a birtokos paraszti politikai mozgaomba és 1933-ban csatlakozott a Független Kisgazdapárthoz.

Ambiciózus és tehetséges fiatal parasztként, aki szerint az ország jövőjének záloga és törzse a magyar parasztság, gyorsan emelkedett az erősödő párt ranglistáján: hamarosan a párt Baranya megyei első számú vezetője, főtitkára lett, 31 éves korában már a párt országos főtitkárhelyettese.

1947. február 25-én, amikor már a Kisgazdapárt főtitkára volt, letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták, részeként a kommunistáktól még távolságot tartó politikusok eleni hadjáratnak. A Szabad Nép kommünikéje szerint letartóztatása oka az volt, hogy "aktívan vett részt földalatti szovjetellenes fegyveres csoportok alakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés szervezésében". Tiltakozásul még aznap kilépett pártjából Kovács Imre, a kommunistákhoz közel sodródott Nemzeti Parasztpárt alelnöke, és elhagyta az országot.

[szerkesztés] Érdekesség

Miután 1956. november 4-én a szovjet csapatok megkezdték az 1956-os forradalom végrehajtását, Kovács Béla egy ideig a későbbi miniszterelnök Antall József édesapjának családjánál lakott. [2]

Göncz Árpád Antallal együtt 1988-ban rövid életű Kovács Béla Társaságot alapított. [3]

[szerkesztés] Emlékezete

Az Országház és a Miniszterelnöki Hivatal épülete előtti téren álló bronzszobrát 2002. február 25-én avatták (az 55. évfordulóján annak, hogy a szovjetek koholt vádakkal letartóztatták és elhurcolták). [4]

„Annak idején Kovács Béla volt az, aki emberileg és erkölcsileg példát mutatott, és akiben ott rejlett a lehetőség, hogy nagy államférfi legyen. Mint ahogy Nagy Ferencben is” – értékelte Kovács Béla alakját évtizedekkel később Göncz Árpád. [5]