Képes Krónika

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Képes Krónika latin nyelvű kódex. Törzsanyaga 75 (kis)fólió pergamen (kb 300x210 mm), mely elé 1, végére 31 papírlapot kötöttek. Kötése XVI. századi papírtáblás fehér bőr, vaknyomásos díszítéssel. Az első pergamenlap üres, a második a címlap. A szöveg a 74. folión megszakad. Beosztása kéthasábos, teljes szövegtükör esetén 33 soros. Tartalma a Chronica Hungarorum című mű, amely I. Károly koráig követi a magyar történelem eseményeit. Nagy Lajos uralkodása alatt 1360 körül készült. Szerzője feltehetően Kálti Márk.

147 miniatúra díszíti: tíz nagyobb kép az írástükör, huszonkilenc a hasáb szélességében, négy kisebb a lap alján kerek medalion formában, kilencvenkilenc iniciáléba foglalva és öt iniciálé kép nélkül. Ezenkívül 82 lapon található lapszéldísz. A fejezetcímek és kezdősorok rubrummal vannak kiemelve. Illuminátora felthetően Hertul fia Miklós.

Közel háromszáz évig a bécsi udvari (később osztrák nemzeti) könyvtárban őrizték. Innen régebbi neve, a Bécsi Képes Krónika. Az 1932-es velencei kulrúregyezmény alapján, csere révén került vissza Magyarországra, az Országos Széchényi Könyvtár tulajdonába. A középkori történelem, művészet-és kultúrtörténet páratlan értékű forrása.

„Az Úr 1358. esztendejében, áldozócsütörtök nyolcadába eső kedden (május 15.) kezdtem ezt a krónikát a magyarok régi és legújabb cselekedeteiről, származásáról és …” – E szavakkal kezdődik a mű. Szövegét öt középkori kódex őrizte meg, ám egyik sem jut el az 1350-es évekig. A Béldi-kódex Zách Feliciánnak a királyi család elleni merényleténél (1330. tavasza) mondat közben megszakad. A Képes Krónika, a Teleki- és a Csepreghy-kódex a havaselvei hadjárat (1330. ősze) leírásánál a sor és mondat közepén szintén megszakad. A Thuróczy-kódex szövege nagyon szűkszavúan eljut 1342-ig, és I. Lajos koronázása után ér véget.

Maga a Képes Krónika nyilván reprezentációs céllal készült, de befejezetlen maradt. Nem csak a szöveg, hanem az illusztráció is: többször kifestetlen maradt a képeknek kihagyott hely. Némelyek feltételezték, hogy Nagy Lajos Katalin nevű lányának és Valois Károly dauphin (francia trónörökös) eljegyzésére szánták ajándéknak. Ennek ellentmond, hogy a címlapon nem látható a lengyel címer, pedig Lajos 1370-től lengyel király is volt, és Katalin is ebben az évben született. Ugyanakkor a Teleki-kódex bejegyzése szerint a krónikát 1462-ben másolták egy pompás kódexből, amelyet a francia király ajándékozott Brankovics György szerb despotának (egyben magyar mágnásnak). Vannak, akik valószínűsítik, hogy ez nem azonos az ismert Képes Krónikával, hanem egy másik illusztrált példány volt, mely elveszett.

De a műnek a XV. század második felében mégis Magyarországon kellett lennie. Ezt bizonyítja Vitéz János (1408k-1472.) humanista tudós, bíboros, esztergomi érsek több saját kezű bejegyzése. De ebből másolták 1479. után a Dubnici Krónika első hét fejezetét is. További XV. és XVI. századi jegyzetek is vannak benne magyar és latin nyelven, sőt három helyen török írással magyar nyelven. A bécsi Udvari Könyvtár katalógusában a XVII. század első harmadában szerepel először.

Képek