I. isonzói csata
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Az első isonzói csata | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
|||||||||
|
|||||||||
| Szembenálló felek | |||||||||
 Olaszország |
 Osztrák–Magyar Monarchia |
||||||||
| Parancsnokok | |||||||||
| Luigi Cadorna Emanuel Filiberto |
Conrad von Hötzendorf Svetozar Boroević |
||||||||
| Szembenálló erők | |||||||||
| 200 000 (252 zászlóalj, 111 lovasszázad, 700 löveg) | 100 000 (84 zászlóalj, 13 lovasszázad, 354 löveg) | ||||||||
| Veszteségek | |||||||||
| 16 000 | 10 000 | ||||||||
Az I. isonzói csata egyike volt az I. világháború folyamán az olaszországi Isonzó folyó mellett vívott tizenegy csatának.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzményei
Olaszország az antant oldalán 1915. május 23-án hadat üzent az Osztrák–Magyar Monarchiának. A mozgósított olasz hadsereg jelentős túlerővel támadást indított az Adriai-tenger északi partvidékén. A tengerparti területek elfoglalása után elérték az Isonzó folyót. Az olasz hadvezetés azt tervezte, hogy az Isonzó folyó átlépése után a csapatok egyrésze dél felé, Trieszt irányába fordul, míg a főerő észak felé, a Dráva irányába támad. A továbbnyomulást azonban nem tudták folytatni, mivel a keleti frontról ideirányított 5. Osztrák–Magyar Hadsereggel és a Balkánról érkező két hadtesttel a Monarchia ki tudta építeni az Isonzó folyónál a védelmi vonalat.
[szerkesztés] A csata
1915. június 23-án megkezdődött az első isonzói csata. A harc 1915. július 7-ig tartott. A Monarchia erőinek a kétszeres túlerő ellenére sikerült az olasz hadsereget megállítani. A Monarchia csapatai előnyös pozícióban harcoltak, a szögesdrót kerítések lelassították az olasz támadást. Július elején a Monarchia parancsnoka, Svetozar Boroević két hadosztályt küldött az Isonzó folyóhoz, melyekkel együtt a Monarchia csapatainak sikerült stabilizálniuk védelmi vonalaikat.
[szerkesztés] Eredmény
Olaszországnak nem sikerült gyors támadásban az Osztrák–Magyar Monarchia hátországába vonulnia, a frontvonalak stabilizálódtak, állóháború alakult ki. Egyedül a tolmini hídfő és a Bovec körüli magaslatok elfoglalását könyvelhették el az olasz csapatok sikerként.
Based on work by 